MAGYAR NYELVJÁRÁSOK 41.

Köszöntő könyv Nyirkos István 70. születésnapjára

TARTALOM

WinWord formátumban, tömörítve | PDF formátumban | A Magyar Elektronikus Könyvtárban

 

Hoffmann István: Nyirkos István hetvenéves 9

Hlavacska Edit: Nyirkos István tudományos és publicisztikai munkássága 19

Bachát László: Vizsgálódások Őrimagyarósd nyelvében 33

Benkő Loránd: Bars vár neve és egy kis hangtörténet 37

Bényei Ágnes: A -d képző a helynevekben 45

Bíró Ferenc: Köröstarcsa történeti helynevei XIX. századi gyűjteményekben 51

Boda I. Károly–Porkoláb Judit: Hiponim és metaforikus kapcsolatok reprezentálása hipertext alapú rendszerekben 57

Büky László: Egy Karinthy-paródia stílusekvivalenciái 69

Deme László: Egy tréfa, amely korántsem vicc! (Búcsú a fegyverektől — Nyirkos István ürügyén) 79

Demján Adalbert: A latin és görög igenevek fordításáról régi bibliai szövegeinkben 83

Dobi Edit: Vizsgálódás a nyelvhasználat és a nyelvi rendszer határán 93

Domokos Péter: Negyvenéves a finnugor szak 101

Domonkosi Ágnes: A változatok szerepe a megszólítások használatában 109

Dudás Györgyi: Az ómagyar kori i > ü labializációról 117

Farkas Ferenc: Állatmegnevezések -s képzős alakjai a jászsági helynevekben 129

Farkas Tamás: A házassági névviselés új szabályozásához 133

Fazekas Ildikó: A térképek mint a helynévkutatás forrásai 143

Fazekas Tiborc: A csángó nyelvjárás elemeinek nyomai a bukovinai székelyek szókincsében 149

Fehér Krisztina: A ragadványnevek funkcionális szerkezetéről 155

Fekete Csaba: Az Öreg graduál ötvenegyedik zsoltárának forrása 167

Fekete Péter: Az egri püspökhöz írt két panaszlevél a XVIII. századból 175

Forgács Tamás: A medvé-vel kapcsolatos frazeológiai egységek a magyarban és más nyelvekben 179

Guttmann Miklós: Aggódó és bizakodó gondolatok a muravidéki kétnyelvűségről 189

Győrffy Erzsébet–Reszegi Katalin: Árpád-kori hegy- és víznevek funkcionális-szemantikai szempontú összehasonlító vizsgálata 195

Havas Ferenc: Abélard nyelvi filozófiájáról 205

Hegedűs Attila: Marginális megjegyzések (Ómagyar kori labiális utótagú záródó kettőshangzóink megmaradásának kérdéséről) 211

Hunyadi László: A Logikai Forma és a prozódia viszonya és e viszony univerzális implikációi 217

Imre Rubenné: Megszólításformák Móricz Zsigmond „A fáklya” című regényében 231

Jakab László: A -ba/-be rag kialakulása 241

Cs. Jónás Erzsébet: Népnyelvi frazeologizmusok a műfordításban 247

Juhász Dezső: Néhány gondolat a nyelvjárások veszélyeztetettségéről 255

Kabán Annamária: Egy versszöveg metamorfózisa 261

Kálnási Árpád: Gondolatok a cívis szótár szerkesztése közben 267

Katona Krisztina: A közepett(e) szóalak előfordulásai a Bécsi Kódexben 273

Kecskés Judit: Conscriptio Judeaorum Borsodiensis (1774, 1775) 279

Kemény Gábor: Nyelvi változás és mikrodiakrónia 287

Kertész András: Néhány megjegyzés a formális szemantika metafizikai antinómiájának két megoldásához 297

Kiss Antal: A Kalevala nyelve (A Kalevala finn „fordításai”) 309

Kiss Jenő: Ezredfordulós köszönés- és megszólításformák a magyar nyelvközösségben 315

É. Kiss Katalin: A szibériai kapcsolat (avagy miért nem tárgyasan ragozzuk az igét 1. és 2. személyű tárgy esetén) 321

Kis Tamás: Bugás, bugázik 327

Klima László: Keresztül a vízválasztón (A volok és a zavolocsjei csúdok) 335

Kocsány Piroska: Beleértett jelentés a szövegtípus függvényében 343

Kolláth Anna: (Kontaktus)nyelvjárás és anyanyelvoktatás (Egy készülő „jelenségprognózis” elé) 349

Kontra Miklós: Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? (Papp István igaza) 355

Kornyáné Szoboszlay Ágnes: Jancsika és Juliska (Felsőnyárádi keresztnévváltozatok az 1940-es és 50-es évek fordulóján) 359

Kovács Mária: A jogi nyelv és a nyelvújítás 367

Laczkó Tibor: Az -Ás főnévképző morfoszintaxisára vonatkozó újabb elképzelésekről 371

P. Lakatos Ilona–T. Károlyi Margit: Attitűdvizsgálat kisebbségi beszélőközösségben 383

Lanstyák István: A kétnyelvű beszélő mint botcsinálta fordító 393

Loós Andrea: A Csepel-sziget korai ómagyar kori helyneveinek funkcionális elemzése 401

D. Mátai Mária: Ragszilárdulás — lexikalizálódás 409

Maticsák Sándor: Vándorló napnevek: vasárnap 415

Mizser Lajos: Csetfalva, Harangláb, Vári mai családnevei 427

A. Molnár Ferenc: A Königsbergi Töredék vizsgálatához 433

Molnár Zoltán Miklós: A kétnyelvváltozatúság vizsgálata Lendván 441

M. Nagy Ilona: Változatosság és kéttagúság kapcsolata a kódexirodalomban 445

Nagy L. János: A hangzástól a hangzásig 453

Nemes Magdolna: Néhány ’völgy’ jelentésű földrajzi köznév a magyarban 459

Pethő Gergely: A -ból/-ből rag mint az ok- és a célhatározó kifejezőeszköze 465

Pethő József: Főfogalom vagy közös integrátor? (A halmozás szemantikai jellemzésének kérdéséhez) 479

Petőfi S. János: A ’szöveg’-fogalom értelmezéséről és a ’szövegség’ hordozóiról 483

Póczos Rita: A Sajó vízrendszerének nyelvi rétegei 487

Rácz Anita: Újra az ómagyar helynevek mássalhangzó-torlódásairól 497

V. Raisz Rózsa: Az okosságról és a bölcsességről (Egy Márai-maxima mint szöveg) 509

Rédei Károly: Vogul-osztják por ’frátriaelnevezés; Name einer der beiden Phatrien’ 513

Révay Valéria: A Szalkai Glosszák hangállapotának jellemzése 515

Sebestyén Árpád: Nyelvhasználatunk mindennapos gondjairól 523

Szabó Edina: „Nagyobb lesz az ember, ha kicsit dumásabb” (A börtönszlenghasználók véleménye nyelvváltozatukról) 533

Szabó Géza: Szómagyarázatok az etnolingvisztika ürügyén 543

Szabó József: Jelentéssűrítő összetételek vizsgálata a szamosháti nyelvjárásban 549

Szathmári István: Huszadik századi nyelvünk történetéhez (A hangtani jelenségek alakulása) 555

Szépe György: Elmélkedések a névmásokról és a paradigmáról 559

Szíj Enikő: Brunszvik Teréz Reguly Antalnak írt levele 563

Szikszainé Nagy Irma: A retorikai kérdés és felkiáltás határsávja 571

Szilágyi N. Sándor: Honnan ered a j a -ja, -je toldalékban? 581

Szilassy Eszter: Melléknévi igeneveink mondatbeli szerepéről 593

Takács Judit: Istvánok, Istik, Pistik (Egy keresztnév közszói származékainak vizsgálata) 603

Tolcsvai Nagy Gábor: Az érzékelést jelentő igék jelentéséről 609

Tóth Enikő: A magyar kötőmódról 617

Tóth Valéria: Inetimologikus magánhangzók a magyar helynevekben 627

Udvari István: Bács vármegyei szerbek és bunyevácok Mária Terézia korabeli paraszti bevallásai 641

Ujváry Zoltán: Két tájszó Móra Ferenc karcolataiban 649

Várnai Judit Szilvia: A tulajdonnevek lefordíthatósága 653

Vitányi Borbála: Fehéren feketén (Nyelvjárásaink színelnevezéseiről) 659

Vörös Éva: A salamonpecsét (Polygonatum odoratum) elnevezései a magyar nyelvben 663

Zaicz Gábor: Az EWUng. titkaiból 669

Zelliger Erzsébet: Történeti szociolingvisztikai vizsgálódások a „Húsvéti Népének” kapcsán 675

Zimányi Árpád: A mellérendelő értékű alárendelések kötőszóhasználatáról 685