A vizsga menete:
1. A vizsgára való jelentkezés előfeltétele: sikeresen teljesített I. magyar nyelvészeti szigorlat. Ennek hiányában senki sem vizsgázhat.

2. A vizsgára való jelentkezés: A vizsgára jelentkezni a tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelő módon az ETR-en keresztül lehet: „A hallgató a vizsgára a tanulmányi rendszeren keresztül jelentkezhet. A vizsgára való jelentkezés a vizsgát megelőző munkanap déli 12 óráig módosítható vagy törölhető. Ha a hallgató vizsgára való jelentkezését törölte, már csak olyan vizsgaidőpontokra jelentkezhet át, ahol van szabad férőhely. Vizsgahalasztások miatt az oktató nem köteles újabb vizsgaidőpontot megjelölni.” „A hallgató vizsgáról való távolmaradását három munkanapon belül igazolhatja a tanulmányi osztályon. Ez esetben a tanulmányi osztály törli a hallgató jelentkezését a vizsgára.” „Ha a hallgató nem jelent meg a vizsgán, tudása nem értékelhető. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a tanulmányi rendszerben »nem jelent meg« bejegyzést kell feltüntetni. Ebben az esetben a hallgató elveszít egy lehetőséget a tárgy adott félévben lehetséges vizsgaalkalmai közül.” „Amennyiben a hallgató a félév során egyáltalán nem kísérli meg a vizsga letételét, a »nem jelent meg« bejegyzést a tanulmányi osztály a leckekönyvébe is bejegyzi.” A vizsgára az indexét mindenki hozza magával, ugyanis „A hallgató leckekönyv nélkül nem vizsgázhat”.

3. A vizsga menete
a) Kollokvium: A kollokvium két, tételhúzással megkapott kérdés szóbeli kifejtéséből áll. A kérdésekre 20 perc felkészülési idő áll az első vizsgázó rendelkezésére. A vizsga sikeres teljesítéséhez mindkét kérdés legalább elégséges szintű tudása szükséges.
b) Pótvizsga és javító vizsga: A bölcsészkar érvényes tanulmányi és vizsgaszabályzatának megfelelően a „hallgató egy vizsgaidőszakban minden tárgyból legföljebb háromszor vizsgázhat.”. A pótvizsgát a sikertelen kísérlet után leghamarabb három nappal lehet tenni. A pótvizsga időpontja csak egy már meglévő vizsganap lehet, amennyiben az adott napon az addigi jelentkezők számát tekintve még van hely a pótvizsgázónak. A pótvizsgára szintén a ETR tanulmányi rendszeren keresztül kell jelentkezni. „A hallgató mindaddig nem jelentkezhet újabb vizsgára, míg be nem fizette a Térítési és juttatási szabályzatban ilyen esetre meghatározott különeljárási díjat.”
A megismételt, javító vizsgát (tehát az első vizsgán kapott nem elégtelen jegyet javító vizsgát) tenni szándékozókra a pótvizsgázókra meghatározott szabályok érvényesek. (Figyelem! A javító vizsgán rontani is lehet, hiszen ez esetben is a második vizsga jegye az érvényes.)

Tételek
A tételsor a legutolsó előadásig változhat/bővülhet/csökkenhet/átszerkesztődhet, az órákon érintett témáknak megfelelően!
A félkövérrel írott tételcímek után az adott téma rövid kibontása és a fontosabb források felsorolása található. Az egyes itt felsorolt olvasnivalók nem kötelező olvasmányok, pusztán a tájékoztatás végett kerültek ide — ha valaki úgy érezné, hogy jegyzetei hiányosak, ezek alapján tájékozódhat. Ez a tájékozódás azonban erősen ajánlott!
A tételek sorrendje több-kevesebb pontossággal az előadáson elhangzottak sorrendjét követi, hogy könnyebb legyen az órai jegyzetekben is eligazodni.

1. A nyelv fogalma a szociolingvisztikában
   mit vizsgálhat a nyelvész, „hol” van a nyelv?; milyennek látja a nyelvet a szociolingvista (és milyennek a rendszernyelvész); beszédmű és beszédtevékenység
   — Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben (különös tekintettel a fonológiára). Kolozsvár, 2004. 10–45.
   — Nádasdy Ádám: A betegség-metafora. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004. 117–122.

2. A nyelvészet fogalma a szociolingvisztikában
   a nyelvtudomány válsága; a nyelvészet mint etológia; empíria, naturalizmus, konnekcionizmus, evolúciós szemlélet mint a szociolongvisztika elméleti háttere, a tudományos módszer, modell-alkotás, komponens rendszer
   — Szépe György: Szerkesztői bevezetés. In: Pap Mária és Szépe György (vál.): Társadalom és nyelv (Szociolingvisztikai írások). Bp., 1975. 7–23.
   — Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben (különös tekintettel a fonológiára). Kolozsvár, 2004. 46–142.
   — Sándor Klára: Mobiltársadalom és nyelvhasználat: valami új vagy újra a régi? In: Nyíri K. (szerk.): Mobil információs társadalom.  Budapest: MTA Filozófiai Kutatóintézete. 83–93. (Szövege helyben.)
   — Sándor Klára: A naturalista nyelvészet felé. In: Észlelés, szimbólum, tudat: a magyar kognitív tudomány tíz éve. 10. MAKOG konferencia, Visegrád, 2002. január 28.
   — Tudományos módszer (Wikipédia) | A tudományos módszer. (Szabadgondolkodó)
   — Sándor Klára: Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio, 6 (1995)/4: 121–2 = In: Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 369–70 = In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 84–5.
   — Kis Tamás: Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés)

3. A szociolingvisztika mint tudományos paradigma
   és ennek (nyelv)filozófiai háttere: paradigmák, tudományos forradalmak, a hiányzó paradigma, karteziánus/antikarteziánus nyelvszemlélet, racionalizmus/empirizmus, Descartes, göttingai paradigma, privát/nem-privát nyelvkoncepció, a szociolingvisztika mint paradigma
   — Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Bp., 1984, 2000.
   — Békés Vera: A hiányzó paradigma. Debrecen, 1997.
   — Sándor Klára: A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány, 1999/11: 1387–1392.
   — Sándor Klára: A megtalált paradigma. Magyar Filozófiai Szemle, 1999/4–5: 595–606.

4. A nyelv társas funkciói és ezek evolúciós magyarázata
   dualizmus (és evolúciótagadás), monizmus (sétáló elme), a nyelv kialakulásának szociolingvisztikai megközelítése, csoportszelekció, a nyelv társas és eredeti funkciói, a fatikus funkció
   — Kis Tamás: Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés), további bőséges szakirodalommal. Kapcsolódó anyag található még ezen a linken is.

5. A nyelvi arisztokratizmus
   a nyelvi megbélyegzés evolúciós háttere, funkciója, a nyelvi megbélyegzés egyensúlyának felborulása és ennek következményei, rejtett presztízs
   — Sándor Klára: A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri Kristóf (szerk.): Mobilközösség — mobilmegismerés. Bp. 67–77.

6. A társasnyelvészet és a rendszernyelvészet szemléletének különbségei
   privát/nem-privát, elméleti/empirikus, homogeneitás/heterogeneitás, az eltérő nyelvészetek vizsgálatának kiinduló/viszonyítási pontja: sztenderd/alapnyelv stb., összefoglalóan:
   — Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek^(PDF). In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 18–32 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 145–156.
   — Bezeczky Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Bp., 2002. 7–169, kül.: 23–7, 167–9.

7. Amiért a szinkrón elemzés foszladozik
   — Sándor Klára: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik.^(PDF) In: Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged, 1998. 57–84.

8. A nyelv „gyenge pontjai”
   — Sándor Klára: A nyelv „gyenge pontjai”. In: (szerk. Károly László és Kincses Nagy Éva): Néptörténet — nyelvtörténet. (A 70 éves Róna-Tas András köszöntése). Szeged, 2001. 119–135.

9. Heterogeneitás, kevert nyelvek — és a szociolingvisztika
   miért következik a társas szemléletből a heterogénnyelv-felfogás?, heterogeneitás és a nyelvek keveredése, ennek megítélése a rendszernyelvészetben (kül. az újgrammatikusoknál), nyelvi kontaktus, pidzsinek és kreolok, pidzsinizáció és kreolizáció, a pidzsinek és a kreolok keletkezésének elméletei az
   — Bezeczky Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Bp., 2002. 7–169, kül.: 28–40.
   — Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 198–221. | Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 53–76.
   — Néhány pidzsin/kreol nyelvekkel kapcsolatos ábra

10. Tudomány/nem-tudomány/áltudomány
    nem tudományos ismeretek a nyelvről: népi nyelvészet, deskripció és preskripció a nyelvészetben, a nyelvművelés és a nyelvtervezés alapvető különbségei
    — Sándor Klára: „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”. In: Replika, 2001 november: 241–59.
    — Áltudomány (Wikipédia)
    — Kálmán László: A nyelvművelés mint áltudomány. In: A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. (Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika). Szerk. Büky László. Szeged, 2004. 63–82. | Kálmán László: A pincei bogár. In: Élet és Irodalom 49. évfolyam, 19. szám.
    — Sándor Klára: Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio, 6 (1995)/4: 122–8 = In: Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 370–7 = In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 85–92.

11. Az egyéni nyelvelsajátítás
    anyanyelv-tanulás (biológiai és pszichikai alapjai, társas háttere), nyelvi szocializáció (eltérő utak a nyelvhez), kommunikatív kompetencia
    — Réger Zita, Utak a nyelvhez. Bp., 1990. 7–88.
    — Hymes, Dell H.: Kommunikatív kompetencia. In: Kommunikáció II. (Válogatott tanulmányok). A kommunikáció világa. Szerk. Horányi Özséb. Bp., 1978. 333–56, [2003]². 133–51. | Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 25–35.

12. Kódok, kódkészletek
    A lektusok típusai (dialektus, szociolektus, etnolektus), stílusváltozatok, regiszterek
    — Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 61–9. (Nyelvek a nyelvben) | Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 25–50.

13. A „nyelvrétegződés” a hagyományos nyelvészetben — a nyelvváltozatok a társasnyelvészetben
    — Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek^(PDF). In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 32–44 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 157–68.
    — A hagyományos modellekhez: Nyirkos István: Irodalmi nyelv — köznyelv — népnyelv. Magyar Nyelvjárások, 24 (1982): 19–30. (PDF), illetve az alábbi ábrák: I. Az „irodalmi nyelv — köznyelv — népnyelv” hármas rétegződés: Bárczi Géza, A mai magyar nyelv rendszere és Nyirkos István modellje (html) | II. Benkő Loránd modellje (html) | III. Egyéb modellek: 1. Papp László modellje (html) 2. Jakab István modellje (html) 3. Sebestyén Árpád modellje (html) 4. Károly Sándor modellje (html) 5. Wacha Imre modellje (PDF) | (JPEG képformátumban)

14. Beszélőközösségek és kódválasztás
    csoportok, beszélőközösségek, hálók és repertoárok, társalgás, kódváltás, kódkeveredés, kétnyelvűség, diglosszia, többközpontú nyelvek
    — Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 78–113.
    — Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 49–56.

15. Nyelv és kultúra
    és a beszélés néprajza
    — Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 192–212, 214–25.

16. Nyelv és nem
    — Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 78–88. | Cseresnyési László: Genolektusok
    — Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 282–92.

17. Nyelvi változó, nyelvi változás és a változásvizsgálatok
    — Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997. 88–9.
    — Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 121–4, 140–90.
    — Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 88–96.

18. Nyelv és hátrányos helyzet
    — Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 294–309.
    — Réger Zita, Utak a nyelvhez. Bp., 1990. 89–155.

19. Nyelvpolitika, nyelvi jogok, nyelvtervezés, sztenderdizáció
    — Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer F. (szerk.): Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó. 958–995. (Megjelenés előtti verziója). Korábbi változata: Sándor Klára: Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer F. és Siptár P. (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. 381–409. (Megjelenés előtti verziója).
    — Cseresnyési László:  Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 165–73.
    — Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. 311–30.

20. A magyarországi szociolingvisztika főbb területei
    a szociolingvisztika feltűnése Magyarországon (korai szövegkiadások, konferencia, nyelvihátrány-vizsgálatok), a magyarszociolingvisztika megjelenése és következményei, a rendszerváltás utáni magyar szociolingvisztika (MNSZV, BUSZI, HMNY; Sándor Klára) stb.
    — Pap Mária–Pléh Csaba: Nyelvhasználat és társadalmi helyzet. (Szociolingvisztikai vizsgálat hatéves fővárosi gyerekek körében). Szociológia, 1972/2: 211–34.
    — Szubjektív vázlatpontok egy kis magyarszociolingvisztika-történethez (Szomorú-igaz paródia három tételben)
    — Sándor Klára: Kutatás (vagy itt, illetve szövege helyben)
    — A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya
    — Váradi Tamás: A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. In: Kiefer F. és Siptár P. (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. 339–59.
    — Kontra Miklós szerk.: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Bp., 2003.

Nagyon ajánlott olvasmányok:

• Sándor Klára: Szociolingvisztikai alapismeretek^(PDF). In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171.

• Sándor Klára: Amiért a szinkrón elemzés foszladozik.^(PDF) In: Sándor Klára (szerk.): Nyelvi változó — nyelvi változás. Szeged, 1998. 57–84.

• Sándor Klára: A nyelv „gyenge pontjai”. In: (szerk. Károly László és Kincses Nagy Éva): Néptörténet — nyelvtörténet. (A 70 éves Róna-Tas András köszöntése). Szeged, 2001. 119–135.

Ajánlott olvasmányok:

• Bezeczky Gábor: Metafora, narráció, szociolingvisztika. Bp., 2002. 7–169.

• Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXVII). Bp., 2004.

• Kis Tamás: Az evolúciós gondolkodás a nyelvészetben (Összefoglaló áttekintés)

• Réger Zita, Utak a nyelvhez. Bp., 1990. 7–159.

• Sándor Klára: Az élőnyelvi vizsgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség. Regio, 6 (1995)/4: 121–46 = In: Kontra Miklós és Saly Noémi (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Szerk. Kontra Miklós és Saly Noémi. Budapest, 1998. 368–394 = In: Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szerk. Sándor Klára. Szeged, 2001. 83–110.

• Sándor Klára: A hiányzó paradigma. Magyar Tudomány, 1999/11: 1387–1392.

• Sándor Klára: A megtalált paradigma. Magyar Filozófiai Szemle, 1999/4–5: 595–606.

• Sándor Klára: A nyelvi arisztokratizmus alkonya. In: Nyíri Kristóf (szerk.): Mobilközösség — mobilmegismerés. Bp. 67–77.

• Sándor Klára: „A nyílt társadalmi diszkrimináció utolsó bástyája”. In: Replika, 2001 november: 241–59.

• Szépe György: Szerkesztői bevezetés. In: Pap Mária és Szépe György (vál.): Társadalom és nyelv (Szociolingvisztikai írások). Bp., 1975. 7–23.

• Szilágyi N. Sándor: Elmélet és módszer a nyelvészetben (különös tekintettel a fonológiára). Kolozsvár, 2004.

• Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997.

• Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. (Recenziója: Bezeczky Gábor: Bábeli nyelvészet. BUKSZ 1996/4)

Egyéb olvasmányok:

• Békés Vera: A hiányzó paradigma. Debrecen, 1997.

• Bernstein, Basil: Társadalmi osztály, nyelv és szocializáció. Valóság, 15 (1971)/11: 445–57.

• Harling, Jeffrey: A kelet-európai szociolingvisztika története és perspektívái. Magyar Nyelvőr,117: 109–112.

• Kelemen János: A nyelvfilozófia rövid története Platóntól Humboldtig. Bp., 2000. 89–103, 142–154.

• Keveréknyelvek. In: A világnyelv. Vál. és szerk. Antal László. Bp., 1984. 175–206.

• Kontra Miklós szerk.: Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Bp., 2003.

• Kuhn, Thomas S.: A tudományos forradalmak szerkezete. Bp., 1984, 2000.

• Máté Jakab: A szociolingvisztika kialakulása és eredményei. In: A 20. századi nyelvtudomány történetének főbb elméletei és irányzatai. Bp., 1998. 266–295.

• Nyirkos István: Irodalmi nyelv — köznyelv — népnyelv. Magyar Nyelvjárások, 24 (1982): 19–30. (PDF)

• Pap Mária: A Bernstein-féle szociolingvisztikai elmélet kritikai elemzéséhez. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, 14: 75–86.

• Pap Mária–Pléh Csaba: Nyelvhasználat és társadalmi helyzet. (Szociolingvisztikai vizsgálat hatéves fővárosi gyerekek körében). Szociológia, 1972/2: 211–34.

• Sándor Klára: „ ... ki nem nyelvész: én vagy te?”

• Sebestyén Árpád: A szociolingvisztika elemei Csűry Bálint népnyelvkutató iskolájában. Magyar Nyelvjárások, 28–29 (1990): 47–65 = [Klny.] A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 57. sz. Debrecen, 1990.

• Váradi Tamás: A Budapesti Szociolingvisztikai Interjú. In: Kiefer F. és Siptár P. (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó. 339–59.

• Wunderlich, D.: A szociolingvisztika státuszáról. In: Nyelvészeti ismeretek szociológusok számára. Bp., 1977. 63–83.

• A nyelvművelés kártékonyságáról és ármánykodásáról

Egyéb tankönyv jellegű olvasmányok:

• Bartha Csilla: A kétnyelvűség alapkérdései. Bp., 1999.

• Bartha Csilla: A szociolingvisztika alapjai. (Magyar Nyelvészeti Továbbképzési Füzetek 2. sz.) Bp., 1998.

• Lengyel Zsolt–Navracsics Judit–Szabari Krisztina–Szépe György: Szociolingvisztika. Budapest–Pécs–Veszprém, 1998.

• Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001.

• Társadalom és nyelv (Szociolingvisztikai írások). Vál. Pap Mária és Szépe György. Bp., 1975.

Ráadás:

• Hymes, Dell: A nyelv a társadalomban [A Language in Society első számának szerkesztői bevezetése]. In: A nyelvtudomány ma. Szerk. Szépe György. Bp., 1973. 485–505.

• Labov, William: A társadalmi folyamatok tükröződése nyelvi szerkezetekben. In: A nyelvtudomány ma. Szerk. Szépe György. Bp., 1973. 508–27.

• Labov, William–Fanshel, David: Beszélgetési szabályok. In: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Vál. és szerk. Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás. Bp., 1988. II, 9–59.

• Hymes, Dell: A nyelv és a társadalmi élet kölcsönhatásának vizsgálata. In: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Vál. és szerk. Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás. Bp., 1988. II, 86–132.

• Ervin-Tripp, Susan: A szociolingvisztikai szabályokról. In: Nyelv, kommunikáció, cselekvés. Vál. és szerk. Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás. Bp., 1988. II, 146–86.

• Fishman, J. A.: A szociolingvisztika alkalmazási területei. In: Nyelvészeti ismeretek szociológusok számára. Bp., 1977. 84–96.

• Bernstein, Basil: Társadalmi réteg és nyelvfejlődés. (A szociális tanulás elmélete). In: Kommunikációelméleti szöveggyűjtemény I. (Általános kommunikációelmélet). Bp., Vál. Buda Béla. 1981. 147–62.

• Hymes, Dell H.: Kommunikatív kompetencia. In: Kommunikáció II. (Válogatott tanulmányok). A kommunikáció világa. Szerk. Horányi Özséb. Bp., 1978. 333–56, [2003]². 133–51.

További érdekes helyek:
• Sándor Klára weboldala
• William Labov: Home Page | Papers
• Cseresnyési László publikációi
• Gramma Nyelvi Iroda
• Kampis György weboldala
• Budapesti Szociolingvisztikai Interjú
• A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének
Élőnyelvi osztálya
• ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék
• A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Kutatóintézetének
Akadémiai-Filozófiai Nyitott Egyeteme
• A XXI. SZÁZAD KOMMUNIKÁCIÓJA — Mobil információs társadalom
• Nyelvi jogok (Linguistics rights)
• Andrew Freeman: Perspectives on Arabic Diglossia
• Osváth Gábor: Koreai nyelv — koreai kultúra (Szociolingvisztikai megfigyelések)
• Szépe György: Nyelvpolitika: múlt és jövő

Egy kis ráadás az érdeklődőknek:
Külföldi folyóiratok
Sociolinguistic Journal:
• Journal of Pidgin and Creole Languages
[located on the net at Journal of Pidgin and Creole Languages]

Sociolinguistic Resources on the Net:
• Ethnologue,
at http://www.ethnologue.com/
• European Minority Languages,
at http://www.smo.uhi.ac.uk/saoghal/mion-chanain/en/
• American Dialect Society,
at http://www.americandialect.org/
• Phonological Atlas of North America,
at http://ling.upenn.edu/phono_atlas/home.html
• Sociolinguistics Archive
at http://www.york.ac.uk/sociolinguistics-archive/index.cfm

Elegyesek:

Etnikai csúfnevek – a hétköznapi diszkrimináció kollektív szimbólumai

Utolsó módosítás: 2007. november 7.