Sipos László

Koliszleng
(Záródolgozat)

2003

A szleng és a diáknyelv vizsgálata kapcsán egyre inkább tapasztalom azt a jelenséget, amit Fábry Sándor szokott „benyögni” néha az Esti Showder című beszélgetős műsorában: „Még nem jó, még nem jó, már nem jó…” Diákként még nem kutattam, melyik szavunk minősül köznyelvinek, és melyik képezi az imént említett csoportnyelvek részét, most pedig, amikor magyartanárként, a katedra másik oldalán állva önként vállalt feladatként gyűjteném a diáknyelvi kifejezéseket, már nem tudok ezekhez a régen hétköznapinak számító szófordulatokhoz csodálkozás, sőt, idegenkedés nélkül közelíteni.¹ Eredetileg a katonai szleng mai helyzetét szerettem volna felvázolni, de a kiosztott 30 kérdőívből mindössze – írd és mondd – egyetlen egy darabot kaptam vissza. Miközben azon rágódtam, hogy mihez kezdjek a nagy semmivel, eszembe jutott, hogy egy évtizeddel ezelőtt én is tagja voltam egy olyan közösségnek, aminek tevékenységét, életvitelét ha nem is olyan szigorú szabályok szorították kordába, mint egy laktanya állományáét, de néhány jellemzőjét tekintve igen közel állt a katonai intézményhez. 1992 és 1996 között nyíregyházi gimnazistaként két kollégiumban volt szerencsém kötött és szabadidőm java részét eltölteni: az első két évet az egykori Münnich Ferenc, ma Bolyai János Kollégium falai között közel 300 fiúval összezárva, a második kettőt pedig paradicsomi körülmények között, a Zrínyi Ilona Gimnázium koedukált kollégiumában.

A Bolyai gárdája a következő öt nyíregyházi középiskola tanulóiból verbuválódott: Kossuth Lajos Gimnázium, Krúdy Gyula Gimnázium, Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola, Vasvári Pál Gimnázium, Zrínyi Ilona Gimnázium. Az „ébresztő”, „reggeli/ebéd/vacsora”, „szilencium” és „takarodó” szavak által diktált időbeosztáshoz vasfegyelemmel kellett igazodnunk, különben kimenőmegvonást kaptunk. Az épület négy szintjén igyekeztek egy-egy tanintézmény diákjait elszállásolni, de a keveredést természetesen nem lehetett elkerülni. Emiatt kezdetben napi rendszerességgel zajlott a rivalizálás a máshová járó fiúk között: eleinte gyakoriak voltak az összetűzések, ráadásul a hagyományokhoz híven a felsőbb évesek is igyekeztek módszeresen minden „kopaszt” felavatni… Lassacskán azonban egységbe kovácsolódott a több száz kamasz fiú, és ezt nemcsak a munkamegosztás, a sorban állás közben a lökdösődés megszűnése és egymás tanulásban való segítése, hanem az a közös élmények során keletkező és az intézményen belül közszájon forgó jó pár diáknyelvi szó is jelezte, amiket a dolgozatom megírásának céljából összegereblyéztem…

Hoffmann Ottó mintha csak nekem kívánt volna mankót nyújtani, amikor ezt írta: „Már a legkorábbi gyűjteményekből kiderül, hogy a diáknyelv nem korlátozódik a szűkebb értelemben vett iskolai és kollégiumi szókincsre, hisz a diákoknak köznapi életük is volt, érintkeztek a lakossággal, s nem kis mértékben a „tiltott helyekre” is eljutottak. Így az italozás, a verekedés, a csínytevések, a pénz, az élelem, a foglalkozások elnevezése is bekerültek a diáknyelvi szótárakba.” (Hoffmann, 243.) Gyűjteményemben szinte kizárólag ezekhez a témakörökhöz kapcsolódó szavak kaptak helyet, ugyanis még az egykori szobatársaim segítségével sem tudtam biztonsággal rekonstruálni azt a nyelvi közeget, ami körülvett minket a 90-es évek első felében a két kollégiumban. Ezért inkább megmaradtam azoknak a kifejezéseknek az összeírása mellett, amelyek közül több keletkezésének és lassú elsorvadásának magam is (fül)tanúja voltam. Többnyire „kérészéletű divatszavak” (voltak) ezek, ahogyan Kardos Tamásék fogalmaztak (Kardos–Szűts, 17.). Némelyiket a modern reklámszövegek nyelvi játék gyanánt megalkotott szótorzóihoz tudnám hasonlítani: valaki erőszakot tett a nyelven, nevettünk rajta egyet, kóstolgattuk, ízlelgettük az új kifejezést, aztán szépen lassan leszoktunk róla. Előfordult, hogy a neologizmus (pl. lakatkaland) még a szobát sem hagyta el: kizárólag az a közös hálóhelyet kapott 3-6 ember dédelgette hetekig, hónapokig, és adogatta egymásnak mielőtt végképp a szőnyeg alá nem söpörte, aki megalkotta. Máskor az egész intézmény részesévé vált egy nyelvi újszülött világra jövetelének, hiszen az a valódi születéshez hasonlóan üvöltés kíséretében történt: Ez neked tíz óra?! ’Szerinted ez így helyes?!’.

Hogy még inkább megőrizzem ezen belterjesség viszonylagos sértetlenségét², a kollégium falain kívül zajló életre is csupán egyetlen utalás található a mini szótárban, mégpedig a 12-es autóbusz „városnéző” elnevezése. A zrínyiseknek (így jómagamnak is) és a vasvárisoknak ez a járat szolgált minden áldott reggel és délután fő összekötő kapocsként a kollégium és az iskola között, ezért nem hagyhattam ki a jó öreg csiklóst…

A mi kollégiumi nyelvhasználatunknak és szóalkotásunknak nem annyira a titkosságra való törekvés volt a mozgatórugója, hanem inkább a közös élmények megörökítése és a tréfálkozás, a vidám hangulat, illetve a gúnyolódás, negatív kritika sajátos kifejezése. Mivel egy-egy mókássága miatt emlékezetessé váló esemény felidézéséhez nem volt elég egyetlen hívószót párosítani, felvettem néhány szállóigévé vált „beszólást” és szójárást is (Ülő Bika megint menstruál. ’Megint hagymás vér az ebéd / a vacsora.’). A 139 szócikk között így 3 szállóige, 11 szójárás és 1 szóláshasonlat is helyet kapott.

A szavak jelentős része már egyébként is a csoportnyelvek valamelyikébe tartozó kifejezés elferdítésével és eltorzításával, esetleg harmadlagos jelentéssel történő felruházásával jött létre, de a csoportnyelvekkel foglalkozó szótárak által felsorolt szinte összes szóalkotási módra találhatunk példát a gyűjteményben.

Hogy az öt középiskola tanulóinak diáknyelvén belül elkülöníthető egy sajátos kollégiumi nyelv, nem merem kijelenteni, hiszen annak alátámasztásához túl kevés ez a száznál alig több példa. Talán, ha mind a négy gimnáziumi évem alatt a fiúkollégiumban laktam volna, igazolni tudnám ezt a feltevést, de a koedukált kollégiumba való áthelyezésem már teljesen más nyelvi magatartás és szokásrendszer felvételére ösztönzött engem és a barátaimat is. Az új helyen a lakók ¾-ed része lány volt, és a fiúk természetesen jóval több időt töltöttek velük, mint egymás társaságában (vagy legalábbis törekedtek erre), így a korábbi nyelvi leleményesség igen hamar táptalaját veszítette. Elkeserítően kevés új szó felvétele köthető ehhez az időszakhoz: ha példaként hozom a beklimaxol, coboly, csöcsfék, fúj és vészbejárat kifejezéseket, talán már fel is soroltam az összeset…

Ez a tény is igazolja Drake állítását, miszerint „gyakran előfordul, hogy néhány szleng tiszavirág életű, például amikor egy csoport határvonalai képlékenyek” (Drake, 298.).

A szakirodalom tanulmányozása közben megragadta a figyelmemet a szlenghasználat és a különféle szubkultúrák kialakulása közötti kapcsolatról szóló néhány írás (Friendly, Taylor, Labov tollából). Érdekes, hogy még ebben a nyúlfarknyi szószedetben is található erre néhány utalás: a vaksz szót ’disznózsír’ jelentésben például a zrínyis kézilabdázók terjesztették el, a zseton és kavics szavakat (’aprópénz’) a krúdysok, mert ők kártyáztak állandóan, a hatkáhatot pedig a szerepjátékkal foglalkozók.

Érdemes lenne utánajárni, hogy a felsorolt diáknyelvi szavak közül túlélte-e valamelyik az elmúlt esztendőket, hiszen még arra is akadt példa, hogy már a saját, egykori szobatársam sem emlékezett arra, hogy mit jelentett számunkra egy adott kifejezés. A hely szelleme, a beszélgetések hangulata elevenen él még az egykori kollégistákban, viszont az a sajátos nyelvi játékosság, ami az akkori mindennapjainkat jellemezte, már feledésbe merült. Elgondolkodtató, hogy például a szobán belül sem igazán gyakran emlegetett hülyeroglifa kifejezés egyáltalán diáknyelvi szónak minősül-e, hiszen a hasonló szóalkotási móddal keletkezett, és egy mostanság sugárzott autóreklámban helyet kapó, pusztán figyelemfelkeltő jellegű „sportonságos”-ból sem valószínű, hogy szlengszó válik.

Az is érdekes vizsgálati szempontként szolgálhat a jövőben, hogy a fiúkat és lányokat egyaránt befogadó bentlakásos intézményekben vajon hogyan oszlik meg a diáknyelv és a kollégium egyedi nyelvének használata a nemek között, valamint, hogy mennyire befolyásolja ezen szavak előfordulási gyakoriságát a vegyes csoportok kialakulása. Az már régóta ismeretes, hogy a férfiak nők társaságában általában igyekeznek választékosabban beszélni, vagy legalábbis a durva, trágár kifejezéseket elkerülni, standard nyelvi elemmel helyettesíteni: vajon igaz-e ez az állítás serdülő korú fiatalokra is? A jövőben igyekszem majd utánajárni ezeknek a problémáknak, de jelenleg, sajnos, csupán arra volt időm és lehetőségem, hogy sebtében elvégezzem ezt a kis gyűjtőmunkát.

A következő néhány oldalon felbukkanó rövidítések és jelek feloldása:

ang. angol

argó tolvajnyelvi szó

fn főnév

fr. francia

gör. görög

kat a katonai szlengből származó kifejezés

ld. lásd

mn melléknév

ném. német

or. orosz

ritk. ritkán

Szh szóláshasonlat

Szi szállóige

Szj szójárás

tn ige tárgyatlan ige

ts ige tárgyas ige

vö. vesd össze

ß közvetlen előzmény (egy szó a nyíl előtti alakból keletkezett)

< közvetett előzmény (egy szó keletkezésének egyes lépéseit jelzi)

/ vagy

~ a címszó változatlan alakját helyettesítő jel

’ ’ egy szó jelentése

[ ] egy szó etimológiája

( ) magyarázatok a keletkezési körülményekről

agymentes mn Buta, idétlen.

agymosás Ld. agytakarítás.

agytakarítás fn Havonta, kéthetente megtartott közgyűlés az ebédlőben; agymosás, hegyi beszéd.

amatőr mn Kezdő, ügyetlen játékos, sportoló, felelős stb.; béna, hikomat, hurka, lácsu.

badizik tn ige Súlyzózik, testépít. [ßang. body building ’testépítés’]; emel, gyúr.

balettozik tn ige Papucs nélkül, zokniban mászkál a szobában vagy a folyosón.

bányászlányka fn Elemlámpa. [ßbányászlámpa]

barlangrajz fn A vécében a fülkék ajtajának belső falára felrajzolt / felírt vicces karikatúra, versike.

becsajozott tn ige Tanulási szándékkal, serkentőszerként túl sok teát fogyasztott, és nem bír elaludni. Vö. csajozik.

befli fn Kifli. [Szójáték.]

befordul tn ige 1. Megsértődik. 2. A kamaszkori lelki problémák és a sok tanulnivaló miatt egy időre magába zuhan, nem foglalkozik a társaival. Vö.: besokall.

beklimaxol tn ige Megsértődik (leginkább lányra, ritkán fiúra értve).

bekómáz(ik) tn ige 1. Lerészegedik, berúg. 2. Fáradtan ledől az ágyra, és elalszik.

béna mn Ügyetlen; amatőr, hikomat, hurka, lácsu.

berobbant ts ige Elveszi a lány szüzességét.

besokall tn ige Bizonyos időre nemtörődömmé válik, hanyagolja a tanulást. Vö.: befordul.

bigi fn Cigaretta. [ßbigeretta<cigeretta<cigaretta] (Hoffmann szóvegyüléssel magyarázza: bagó x cigaretta > bagaretta.; i.m. 257.)

bioakna fn 1. Kutyaürülék az udvaron. 2. Köpésből származó nyál a folyosó kövén.

budi fn Vécé. Vö. budoár.

budoár fn Egyes szintek közös megegyezéssel mindenki által tisztán tartott vécéfülkéje, amely a villanyoltás után egyéni és közösségi tevékenységek (beszélgetés, olvasás, dohányzás) színhelyéül szolgált. (A vécékben éjjel-nappal égett a villany.) [ßA budi és a fr. budoár ’kis női szalon’ szavak jelentésének játékos vegyítése.] Vö. budi, takarodó.

bundás helikopter Bundás kenyér. [A tojásos, olajos karéjt evés közben könnyedén meg lehetett forgatni a közepébe szúrt mutatóujj körül???]

burzsuj(palánta) fn Gazdag, pénzes szülők gyereke.

butil-alkohol fn Pálinka (leginkább vodka). [A buta és az etil-alkohol szavak vegyítése.]; sörmentes alkohol.

buzul tn ige Szemtelenkedik, idétlenkedik, bosszantó módon viselkedik. [ßszleng buzi ’homoszexuális férfi’]

cecelégy Szi: Valaki már megint beengedett egy ~et. Tanulóidőben alszik a társaság. (A zrínyisek nevelőtanárának gyakori utalása az álomkór-ostoros hordozójára és terjesztőjére.)

cicil tn ige Fogadja a látogató szülőt (édesanyát).

cigányos mn Hanyag, flegma (magaviselet, beszéd).

coboly fn Kevésbé csinos lány. [Egy alkalommal egy nem túl szép kollégista lány azt vallotta, hogy kedvenc állata a coboly. Attól kezdve rendkívül ritkán, de a hozzá hasonló hölgyekre értve használatban volt ez a kifejezés.]

csajozik tn ige Teázik. [ßor. чай ’tea’]

csiklós(busz) fn Csuklós autóbusz. Vö. városnéző.

csöcsfék fn Melltartó.

csörög Szj: ~ a pizsama. Közeleg a takarodó ideje. Vö. takarodó.

csubakka fn Szőrös arcú, borotválatlan, (ritk.) nagy hajú gyerek. [ßUtalás a Csillagok háborúja című film tetőtől-talpig szőrös vukijára.]

drót fn Merülőforraló.

emel Ld. gyúr.

evezés fn Az elsősök avatásakor így nevezték azt a megszégyenítő feladatot, aminek során a szemétlapátra ülve, a seprűvel pedig evező mozdulatokat téve végig kellett csúszni a szobán. Vö. vadvízi evezés.

faszalád(é) fn Szafaládé.

faszköszörű fn Kikapós lány; geciputtony.

fax fn Kihányt gyomortartalom Szj: ~ot kapott. Hányt; vuk.

feltár ts ige A szoba faláról unalmában a mész- illetve festékréteget kapargatja.

fényképez ts ige Unalmában a villanyt kapcsolgatja.

fika fn Takony, „cicakaka”; fikusz.

fikáz ts ige Korhol, szidalmaz, ócsárol. Vö. fika.

fikusz Ld. fika.

fúj tn ige Cigarettázik.

gázosít ts ige Zárt helyen (szobában, vécén) sokszor egymás után nagyokat szellent.

geciputtony fn Kikapós lány; faszköszörű.

gránát fn 2dl-es műanyag vizespohár. (A szobák közötti vízipisztolycsaták ritkán, de annál nagyobb hatásfokkal alkalmazott kelléke.)

grupibuli 1. fn Barátságos birkózás, aminek során egy vagy két szoba lakói egymás hegyén-hátán feküdtek. [ßném. Gruppe ’csoport’]

grupibuli 2. fn Olyan délutáni zenés, táncos program, amin lányok is részt vehettek. [ßang. groopie ’zenészek alkalmi szexpartnere koncert után’.]

gyolcs Szj: Beteszlek a ~ közé, és leváglak kanócnak! Fenyegetés.

gyufi fn Gyufa.

gyúr tn ige Súlyzózik, testépít; badizik, emel.

hamvas fn Hamutartó. [ßhamus<hamuzó]

hanszóló fn Hangszóró. [ßHan Solonak, a Csillagok háborúja című film egyik hősének nevéből alkotott szójáték.]

hatkáhat(os) mn Nevetséges, értelmetlen. [A 90-es évek elején nagy sikert arató szerepjáték egyik speciális kifejezése a 6k6. Azt jelenti, hogy hat oldalú dobókockával hatszor kell dobni. Eleinte a játék rabjaivá vált fiúk kigúnyolására használtuk a kifejezést, később általános lekicsinylésként.]

hegyi beszéd Ld. agytakarítás.

helikopter Ld. bundás helikopter

hikomat mn Rossz, gyenge, szerencsétlen. [ßTrabant Hicomat];.

hintaló Szh.: Annyi esze van, mint egy döglött ~nak. Nagyon buta.

hurka mn Rossz, gyenge, szerencsétlen. [ßkat hurkás ’debreceni’]; amatőr, béna, hikomat, lácsu.

hülyeroglifa fn Nehezen olvasható írás (házi feladat másolásakor). [ßA magyar hülye és a gör. hieroglifa szavak tréfás vegyítése.]

hűtő(szekrény) fn Ablakpárkány. [A hazulról hozott ennivaló nagy részét kívülről az ablakpárkányra akasztva tároltuk.]

izomszag fn Erős izzadságszag (táncolás, birkózás, focizás, súlyzózás után); kenguruszag, oroszlánszag.

jótáll tn ige Várakozik (a tanári szoba előtt).

kábé Szj: ~ x méter. Nem tudom. Fogalmam sincs róla.

kábel fn Széklet. Szj: ~t fektet. A vécén ül.

karak fn Felsőbb éves diák. [ßKarak = Fekete István Vuk című regényében az öreg róka neve.]

kavics fn Aprópénz (kártyázáshoz, telefonáláshoz); zseton.

kenguru-parti fn Techno zenére történő ész nélküli vergődés, ugrálás. Ennek eredményeként jön létre a àkenguruszag.

kenguruszag Ld. izomszag.

konsziliére fn Segítőtárs (tanulásban, munkában). [ßUtalás A keresztapa című filmben szereplő tanácsadóra.]

konzervatórium fn A napi rendszerességgel kapott, de el nem fogyasztott konzervek tárolóhelye a szekrényben.

kopasz fn Első éves kollégista. [ßkat kopasz ’rövidre vágott hajú újonc’]

köcsög mn Szemét, aljas. (A leggyakrabban használt negatív jelző a kollégiumban.) [ßargó köcsög ’homoszexuális férfi, passzív szerepben’]

köp Szj: ~ ött a maci! Közeleg a takarodó ideje. [Utalás a tévémaci lefekvés előtti fogmosására.] Vö. takarodó.

kufál tn és ts ige Közösül. [ßszleng kefél]

kufircol Ld. kufál.

kukáz(ik) tn ige Szintfelelősként összegyűjti a szobákból a szemetet, és leviszi az udvaron álló konténerbe.

kuttya mn (Hosszan ejtve.) 1. Rossz, hasznavehetetlen. ~ egy gyerek vagy. ~’k vagytok. 2. fn Lekicsinylő megszólítás. Figyelj, ~!

lácsu mn Rossz, gyenge, szerencsétlen, bamba; amatőr, béna, hikomat, hurka.

lakatkaland fn Brutális játék, amelyben az a cél, hogy a szobatársat szabadon választott eszközzel (radírral, kisebb méretű lakattal, almával) herén találjuk.

legyaláz ts ige Játékban, sportversenyen nagy különbséggel legyőz.

lekopándesz Szj: Lekopándesz! Kopj le! Tűnj el!

lenyúl ts ige 1. Ellop. 2. Engedély nélkül kölcsön vesz.

ljubick fn Zuhanyozás. [ßa lubickolás szavunk félig anglicizált, félig oroszosított változata]; zuhanás.

lyuk Szj: ~at talált az ágyon. Fészkelődik, nem bír elaludni.

mák Szj: ~ja van. Szerencsés.

masztizik tn ige Masztrubál; recskázik.

medvepuszi fn A comb erőteljes, durva megütése ököllel.

mék Szj: ~ vót a’?! Ki csinálta ezt?! (Rosszul elvégzett feladat felelőse vagy a szívató személye után való érdeklődés, szándékosan kihangsúlyozott tájszólással.) Vö. szívatás.

menstruál 1. tn ige Rossz kedve van (fiúra is értve).

menstruál 2. Szi: Ülő Bika megint ~. Megint hagymás vér az ebéd / a vacsora. (Ülő Bikának a hatalmas termetű, az ételt mindig ülve adagoló szakács nénit hívtuk.)

nagyvizit fn A felsőbb évesek élelemgyűjtő körútja a kollégiumban.

nullák fn Nulladik évfolyamos zrínyisek; nullások.

nullások Ld. nullák.

nyálgara (vízesés) fn Sokat nyalizó, hízelkedő gyerek. [ßNiagara-vízesés]Vö. nyálgép.

nyálgép fn Olyan fiú, aki feltűnően sokat udvarol, kedveskedik a lányoknak vagy a tanároknak. Vö. nyálgara.

nyalizik tn ige Kedveskedik, hízeleg (tanárnak, lánynak, nagyobb fiúnak). Vö. nyálgara, nyálgép, tető.

oroszlánszag Ld. izomszag.

ÖKM Szj: Holnap felel az ~ből. Tanulás helyett szexlapot böngész. [Utalás az ÖKM című szexmagazinra.]

pinakoték fn Lánykollégium. [ßgör. pinakotéka ’gyűjtemény, képtár’]

pucérszájú mn Simára borotvált arcú.

razzia fn Az éjszakás nevelőtanár villanyoltás utáni szobaellenőrzése.

recskázik tn ige Maszturbál, önkielégítést végez; masztizik.

smasszer fn A kollégium igazgatója. [ßargó smasszer ’börtönőr’]

smirgli fn Vécépapír.

sokkoló fn Bármilyen, elemmel működő elektromos eszköz a szobában.

sörmentes alkohol Pálinka, égetett szesz; butil-alkohol.

sürmizik Ld. sürmöl.

sürmöl tn ige 1. Túlzott szorgalommal tanul, magol. 2. Feleslegesen tesz-vesz, húzza az időt.

szalonka fn (Túl kicsi méretű) szalonna.

szellőztet ts ige Szellentés után a takaróját emelgeti.

sziló fn 1. Kétszer másfél órából álló tanulóidő. 2. Csendespihenő. [ßlat. szilencium ’tanulási idő intézetben’]

szívatás fn Egymás ugratása, megviccelése; szopatás.

szmöre fn Vörös hajú gyerek. [ßSzmöre volt a Nils Holgersson csodálatos utazása című rajzfilmben a róka neve.]

szopatás Ld. szívatás.

szotyizik tn ige Túlzott szorgalommal tanul, magol. [ßszleng szotyi<szotyola ’napraforgómag’]

szúnyog fn Hímvesző.

takarodó fn Kötelező lefekvés este 10 óra után. (A Bolyaiban ezután a vécéket kivéve mindenütt központilag lekapcsolták a villanyt.) Vö. tíz óra, budoár.

tampon fn Teafilter. [A belőle kilógó madzag miatt.]

teflon fn Régi típusú, fémburkolatú, érmével működő telefon a portán. [Szójáték.]

tengerpart Szj: Kicsit ~! Elismerő, örömteli felkiáltás hosszabb időre szóló kimenő engedélyezését hallva vagy kitakarított szoba, finomabb ennivaló, jól végzett munka láttán. [ßUtalás a viccbeli, Szaharában sétáló szörfösre, aki a tengerhez igyekszik, és amikor meghallja, hogy az még száz kilométerre található, így szól: Kicsit ~!.]

tető Szj: ~nk a csont! A nyalizó diákokat kigúnyoló mondás. [ßCsontig benyal.]

tíz óra Szi: Ez neked ~?! Felháborodást kifejező szállóigévé vált felkiáltás, nagyjából ’Szerinted ez így helyes?!’ jelentésben. [Egy alkalommal a hivatalos este tíz órai villanyoltás helyett 9.45-kor kapcsolták le a villanyt, így sötétben kellett megágyazni, elpakolni a könyveket, ruhadarabokat. Amikor kialudtak a lámpák, valaki felüvöltött a folyosón: Kurva anyád, ~?!]

tockos fn Fejre mért közepes erejű ütés.

ügyi fn Ügyeletes diák vagy tanár.

ütő(s) mn 1. Erős, gyorsan ható szeszes ital jelzője. 2. Pozitív és negatív bírálatként egyaránt használt kifejezés. ~ lesz a mai film. (Izgalmas lesz.) Nagyon ~ volt a mai vacsora. (Kevés volt, rossz ízű volt.)

vadvízi evezés fn Az evezés elnevezésű avatási szertartás kiegészítése keményborítós könyvekkel és papuccsal történő fejbe veréssel. Vö. evezés.

vaksz fn Disznózsír. [ßvaksz ’a kézilabdázók által használt – és a zrínyis kézisek által sokat emlegetett –, a labda tapadását elősegítő zsírszerű anyag’< ném. Wachs ’viasz’]

városnéző fn Nyíregyházán a 12-es autóbusz. [A kollégium mellett két busz, a 20-as és a 12-es állt meg. Mindkét járattal meg lehet közelíteni a város legfrekventáltabb részeit, de a 12-es nyomvonala sokkal hosszabb, kanyargósabb, mint a 20-asé, ezért kapta a ~ elnevezést.]

vészbejárat fn Az új, koedukált kollégiumban a 4. és a 3. emelet közötti tűzlépcső. (A 4.-en a fiúk laktak, a többi szinten a lányok.)

veszternklub fn Vécé. [ßwestern club< WC < water closet tréfás félreértelmezése, „népetimológiája”]

vordluckuju háborucku fn Komoly vita, birkózás, verekedés. (Leginkább csak háborucku alakban használva.) [ßA világháború magyar és a world war angol szavak keveredésének oroszosított változata.]

vuk fn Kihányt gyomortartalom. [ßszleng róka, rókázás ’hányás’. Utalás Fekete István Vuk című regényének címszereplő rókájára.); fax.

zuhanás fn Zuhanyozás; ljubick.

zseton fn Aprópénz (kártyázáshoz, telefonáláshoz); kavics.

zsibbasztó fn Fárasztó beszédű, nem szívesen látott ember.

zsömfel fn Zsömle. [Szójáték.]

Felhasznált irodalom:

Ø Drake, G. F.. A szleng társas szerepe. In Várnai Judit Szilvia – Kis Tamás (szerk.): A szlengkutatás 111 éve. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2002

Ø Hoffmann Ottó: Mini-tini-szótár. JPTE, Pécs, 1996

Ø Kardos Tamás – Szűts László: Diáksóder. Ciceró, Bp., é.n.

Jegyzetek:

1. Pár hónappal ezelőtt szorgalmi feladatul adtam 9.-es gimnazistáknak, hogy írják össze, melyek azok a szavak, szófordulatok, amelyeket az egymás közti beszélgetéskor használnak, de felnőttekkel való párbeszéd során már inkább „illedelmesebb”, köznyelvi változatukat részeltetik előnyben. Az eredmény csapnivaló volt. Alig tucatnyi szót tudtak összekaparni. Feljegyezték a „király~sirályˇ” kifejezéseket ’kiváló’ jelentésben, illetve a Big Brotherből elhíresült „vaffankúló”-t, amit általában a ’bassza meg’ helyett mondanak. A tantárgyak, osztályzatok stb. diáknyelvi elnevezéseinek híre-hamva nem volt. Amikor felhívtam erre a figyelmüket, azt hitték, viccelek. Ők a töri, irci, peca, karó szavakat (már) köznyelviként értelmezték…

2. A belterjesség persze nem jelenti azt, hogy csupa általunk kitalált szót szedtem össze. Az akkoriban használt, és ma is közismert, diáknyelvbe beszűrődő szleng- és tolvajnyelvi szavak közül a kollégiumban leggyakrabban előfordulókat én is megemlítem.