Leng a szleng...

S. B. Á.

Szabadság 2008. október 09.

Szlengről írni hálás dolog. Legalább is kívülről annak látszik. Hiszen egy nyelv szlengkészlete látszólag friss, fiatalos és lendületes. És persze, sok esetben meglehetősen vulgáris.


A Tinta Könyvkiadónál frissen napvilágot látott Szlengszótár* szerzője nem kisebb feladatra vállalkozott, mint csokorba szedni, magyarázatokkal ellátni és a nagyközönség rendelkezésére bocsátani 2000 olyan kifejezést, amely a magyar nyelv szlengkészletébe tartozik. A szerzői előszót olvasgatva azonban az is világossá válhat számunkra, hogy gyakran nem is olyan könnyű eldönteni egy szóról vagy kifejezésről, hogy beletartozik-e a szlengbe, vagy esetleg argó, zsargon, vagy tolvajnyelvi szakkifejezéssel van dolgunk. Tény azonban, hogy a szleng olyan szó, amelynek hallatán bizonyos rétegek fintorognak. Mások pedig épp ettől lelkesek, és az elkülönülés, a titkolózás igényével használnak olyan kifejezéseket, amelyeket leginkább csak a velük egyívásúak értenek meg.

Szlengről olvasni is hálás dolog, főleg annak, aki egyébként is szívesen kutakodik szótárakban, szeret szócikkeket böngészni és újdonságokkal frissíteni szókészletét. Bár az előszóban a szerző felsorolja, kiknek ajánlja, kinek lehet hasznos a könyv, az újságírókat azonban kihagyta a sorból. Pedig azt hiszem, számunkra sem érdektelen, hogy ismerjük, helyesen értelmezzük, és helyre tegyük a szlenget, hiszen kellő időben és mennyiségben használva segíthet a szókincs állandó bővítésében, frissítésében. A felsorolt szócikkek között ki-ki kedvére keresgélheti a neki tetszőt, álmélkodhat bizonyos szavak többrétegű jelentésén, de ha kedve úgy tartja, fintoroghat is.

Ugyancsak nagy erőssége a szótárnak a nagyon részletes bibliográfia-lista, amely további kutakodásra csábít és nyújt hozzá kiindulási pontot. Szintén megkönnyítheti a keresést a kötet végén található fogalomköri szinonimamutató, amely a témakörök szerinti tájékozódásban segít. Egyszóval, mindenképp hasznos kezdeményezés ez a karcsú kis szlengszótár, amely, bár Budapesten jelent meg, mégis közel áll mindazokhoz, akik bárhol világon a magyarul beszélnek. Némi összehasonlításra is alkalmat kínál, hiszen tájegységenként is beszélhetünk szlengről, ezek kifejezései pedig nem minden esetben találhatók meg ebben a gyűjteményben. Javasolhatjuk azonban a nyelvész-szerzőnek, hogy a következő, bővített kiadásba vegye be ezeket is.

* Parapatics Andrea: Szlengszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008.