L

láb Szj: (Futás!) →Kéz feljön, ~ kipörög! Szj: Úgy bassza/tegye/→verje oda a ~át, hogy | (a beton alatt) a giliszták agyrázkódást kapjanak!; —| a giliszta kiugorjon a földből!

lábmosás Szj: Tíz →napom van és egy ~!

lafi fn ritk, tréf Alsó ágy; vö. dikó. [← „lapos figyelő”; vö. mafi].

lafó fn Fenyítés, a katona bizonyos ideig nem hagyhatja el a laktanyát; helybetopi. [← laktanyafogság].

láger Szh: Kevés, mint ~ben a repeta.

lámpa Szj: ~ leó!: ritk Villanyt lekapcsolni! Vö. (Villany) leó!

lánykollégium Szh: →Kevés, mint ~ban a fitymacsattogás.

lánc Szj: Nem dobja le a ~ot?: ritk, gúny (ti. a piros bicikli) Sokat hízelegsz.

lapátol tn ige Tiszteleg; vö. aggódik a gejzírnek.

lapos fn ritk Laktanyai fogda; fogszi.

lászlós fn ritk, tréf Zászlós; lobogós. [Szójáték].

lavina Szh: Kicombosodik, mint hegyi hangya a ~ után.Meghajtom, mint hegyi rablót a ~.

laza mn A katonai előírásokat szándékosan figyelmen kívül hagyó, nem katonásan viselkedő <katona>. Szh: ~ (vagyok), mint a Riga-lánc: Ua. R: ~ vagyok, mint a pamut, | mert én vagyok az öreg mamut; —| öreg vagyok, mint a mamut: A közelgő leszerelés miatt már nem érdekel a szabályzatok betartása; vö. öreg. Azért vagyok ilyen ~, (mert) augusztusban/februárban/nemsokára megyek haza; Szerelésem azért ~, mert augusztusban megyek haza: Ua.

Lazaegérszag fn ritk, tréf, gúny Zalaegerszeg.

lázmérő Szj: Húzza már meg, nem ~ az!: ritk, tréf Fogja feszesen a fegyver szíját! [A lazán tartott fegyver a kar és a test között, a katona „hóna alatt” lóg.]

lázmérőzik tn ige ritk A sorban túl közel áll a másikhoz; hőmérőzik.

leányintézet Szh: Kevés vagy, mint ~ben a fitymacsattogás.

léc fn ritk <Az alakulatok jellegéből fakadóan a tényleges idejük leszolgálása után még tartalékosként továbbszolgáló, ráhúzó> katonák időmérő eszköze; colostok. Vö. centi; lelécel.

lecsap Szh: ~lak, mint a kafferbivalyt!: <Fenyegetésként:> Leütlek, megverlek! Vö. betakar.

lecsöcsöz ts ige ritk Kitol vkivel, kellemetlenkedik neki; megszívat (Er86, 88). Vö. csöcsre tesz; csöcsöt kap.

lecsukat Szi: ~om tíz napra, ha nem elég, egy hétre! Vö. becsuk, bezár; mélyhűt.

leellenőriz Szj: A kopasz elvtársaknak le lehet ellenőrizni a vécét!: ritk Az újoncok takarítsák ki a vécét!

leesik ~ a nyolcvannyolc/kilenc stb. <Centivágáskor mondva> A leszereléstől visszaszámolt nyolcvannyolcadik/kilencedik stb. nap eltelt. Szj: Neked mi esik le? — Az állad! <Az öregkatonák centivágáskor feltett kérdése az újoncoknak, amelyre ált. maguk az öregkatonák válaszolnak>.

lefekszik Szj: Fekszem le. Ld. szemle.

lefogy Nagyon ~ott; ~ott az éjszaka; tegnap este ~ott: Borostás; bokorarcú. (Db).

légfúró fn ritk, tréf Légvédelmi tüzér. — csöves4, légi/naplövő nyúl, pocok(vadász).

légi ~ nyúl: ritk, tréf Légvédelmi tüzér; légfúró.

légy Szj: →Nehogy már a ~ fújja a Chemotoxot!

lehajol Szj: Vegye fel a →lépést, hajoljon le érte!

lehet tn ige <Parancsokban, felszólításokban főnévi igenévvel együtt a felszólító mód helyett, annak kifejezésére használatos.> El ~ dugulni! El ~ vitorlázni!

leküzd Küzdje le!: ritk Csinálja meg; hajtsa végre! Leküzdve! <Gyakran a cselekvés tárgyával vagy céljával együtt mondva:> Befejezve, elvégezve. Reggeli torna ~ve! Tízórai ~ve! (Ma81/82). Szünet ~ve!: Vége a szünetnek, mindenki folytassa a munkáját, álljon a helyére stb. (Nk84/85). ~i magát: ritk, szép Öngyilkos lesz; befalcol.

lelécel tn ige ritk <A tényleges katonaidőn túl visszatartott, tartalékosi szolgálatra kötelezett katona> leszerel. [← léc; vö. szleng lelécel ’elszökik’].

Lenin-fiú fn (ált. tsz.-ban) gúny, pej, ritk Politikai tiszt; poltiszt.

Lenti Szj: Egy/két év ~ helyrebillenti: <Ált. siránkozásra mondva:> Majd megedződik! [A lenti laktanya különösen hírhedt keménységéről, szigorúságáról.]

lényeg Szj: Az a ~, hogy ragadjon a bélyeg: tréf a) <Sztereotip válaszformulaként, ha valami csak részben sikerült:> Nem baj, nem számít. b) <Sztereotip fordulat, melyet a lényeg szó előfordulásakor használnak>.

lenyel ~te a →kefét.

lenyom ts ige 1. ~ egy sallert: ritk, tréf Megver; betakar. Vö. saller. 2. Megver; betakar. Szh: ~lak, mint a bélyeget: Ua. 3. Megfenyít, megbüntet; befékez. Szh: ~ják, mint a bélyeget: Megfenyítik.

leó Szj: 1. Villany ~!; (ritk) Lámpa ~!: Kapcsoljátok le a lámpákat! Vö. elektromos oroszlán. 2. Oszt ~: ritk, tréf <A beszéd záróformulájaként>. 3. Duma ~!: Csend legyen! [← Villanyt leoltani! Vö. beó2].

lépés Felveszi a ~t: <A menetelés közben rossz ütemben lépő katona> igazodik a többiek járásához. Szj: Vegye fel a ~t, | hajoljon le érte!; —| mert a kezébe adom!; —| vagy én adom a kezébe!; —| mert magára hátékázom!: Lépjen együtt a többiekkel!

lepke fn ritk Harcjárműlőszer; malac (Ze).

lepkefing Szj:Kevés vagy, mint a ~.

léra fn ritk Légvédelmi rakétás üteg; lérak.

lérak fn ritk 1. Légvédelmi rakétás üteg; léra. 2. Ebben szolgáló katona; lérakos.

lérakos fn és mn (gyak. tsz.-ban) ritk Légvédelmi rakétás (katona); lérak. || ~ok: ritk Légvédelmi rakétás alakulat.

lesmester fn ritk, tréf, gúny Kutya. <A szabolcsiak kigúnyolására használt, a legtöbbek által valódinak hitt ál nyelvjárási szó; leggyakrabban ebben a mondatban:> A ~ felmászott a bizserfára: A kutya felmászott a villanyoszlopra (Nk85/86). Vö. bizserfa.

leszakad ritk 1. Szakadj le!: Menj el onnan! 2. Szakadj le a lambériáról!: Ne támaszkodj a falnak! || Állj távolabb a faltól! 3. <Felszólításban:> Lemegy. Szakadj le a zászlóaljszintre egy seprűvel! (Er88).

leszállópálya fn ritk, tréf A sorban állók közötti túl nagy távolság.

leszar ~ta a madár/veréb: ritk, gúny Előléptették (és így újabb csontcsillagot visel). Szj: ~om a mai napot: ritk <Többnyire az öreg katonák által hangoztatott kifejezés, amikor vécére indulnak>.

leszek (alkalmilag főnevesült jelző rendfokozatot jelentő szavak előtt) gúny, pej Hamarosan előléptetendő, leendő (tisztes). || Az előléptetésért mindent megtevő; az elöljárók között népszerű <katona>. ~ tizedes: ritk Őrvezető; őrvi. ~ szakszi: ritk <Ált. a jövendő szolgálatvezetőre mondva:> biztosan szakaszvezetővé előlépő személy. Ez a ~ szakszi máris parancsolgat! (Nk84/85). ~ őrmester: a) Szakaszvezető; szakszi. b) ritk Tisztes; zebra. c) ritk Rövid időn belül többször előléptetett katona. d) ritk Tiszthelyettes-hallgató; gyökérképzős.

leszerel tn ige 1. <Kiképzésről visszatérve> harcászati felszerelését leveti. 2. Katonai szolgálatának letöltése után távozik a hadseregből. Szj: <Személy hollétét tudakoló kérdésre:> (Árpi hol van?) ~t két gyerekre: Nem tudom. Akkor fogsz ~ni, ha a | csónak átmegy a híd alatt! (utalás az ebédlő falán függő olajfestményre, amely egy csónakázó katonát ábrázol); —| Jancsi átadja a zászlót Juliskának! (utalás a Nagykanizsán látható kétalakos szoborkompozícióra, amely egy zászlót emelő férfit és egy mellette álló nőt ábrázol): tréf <Az öregkatonák újoncokat, másodidőszakosokat bosszantó ugratása:> Soha nem szereltek le! R: Azt beszéli/erről beszél falu, város, | ~ az öreg tápos; Nem kell duma, mézes-mázos, |—; Zúgja falu, zúgja város, |—; (ritk) Nem kell duma, mézes-mázos, tudja már az egész város: júliusban ~ az öreg tápos; ~ az öreg harcsa, nem lesz többé marokmarcsa; Bevonultam, ~ek, szopjatok le/nyaljatok be/kapjátok be, őrmesterek!; Ó be pompás, ó be remek, júliusban ~ek; (ritk) Öreg vagyok, mint a medve, ~ek augusztusbe; (ritk) A sok nyenyec jaj de bunkó, ~ már a vén Lajkó; Szarok én a fagyra, hóra, ~ek 88-ba: <A leszerelés közeledtével ordibált rigmusok>. K: (ritk) Én ~ni jöttem a hadseregbe. Vö. még szerel. Az egyik legnépszerűbb leszerelő nóta: „Augusztusban leszerelünk, ez az igazság, | Nem esszük már csajkából a lucskos káposztát. | Hadnagy elvtárs, isten vele, mi már elmegyünk, | Köszönjük, hogy olyan sokszor kibaszott velünk.”
~és: Szj: ~ésig még annyi →céteát fogsz meginni, amennyi a toronyba fér!

leszerelési ~ zászló Ld. leszerelőzászló.

leszerelésszag fn ritk, tréf <Az öregkatonák beszédében a leszerelés közeledésére utaló szó. Ált. 50 nappal a leszerelés előtt „kezdik érezni”.>

leszerelő fn 1. ritk A leszereléshez közel álló öregkatona. Vö. öreg. ~ állomány←. Szj: ~knek tizenöt nap, gumiknak szomorú vasárnap, kopaszoknak ébresztő, fel!: <Az ügyeletes vasárnap ébresztőkor kiabált szövege>. 2. <Olyan alakulatoknál, különösen a határőrségnél, ahol háromhavonta van bevonulás:> Az utolsó (hatodik) három hónapját töltő katona. Vö. újonc.

leszerelőzászló fn Kb. 1 × 1,2 méteres lepedővászonból készített zászló, melyet leszereléskor a katonák magukra terítenek, vagy a vonatablakból lóbálnak ki. (Leginkább alkoholos üvegek és meztelen nők ábrái díszítik, szerepel rajta a lakóhely és a laktanya városának neve; ez utóbbiból az előbbibe egy vonat robog a leszerelést szimbolizálva. Elkészülte után a barátokkal, társakkal ráíratják nevüket, címüket. A Szombathelyen készült zászlókon a következő vers is szerepel: Együtt voltunk jóban-rosszban, | Hóesésben, zivatarban, | Áztunk, fáztunk, hegyet másztunk, | Ellenség nélkül csatáztunk. | De a centi lassan fogyott, | S az öreg hal már unatkozott. | Véget ért a kínszenvedés, | Végre itt a leszerelés. | Úgyse látjuk többé egymást, | Írd ide a neved, pajtás! (Szh81–83). Vö. még obsit.(leszerelési) zászló.

leszívat ts ige Kitol vele, kellemetlenkedik neki; megszívat. Vö. szívat.

leszopat ts ige Kitol vele, kellemetlenkedik neki; megszívat. Vö. szopat. ~ja az agyát: Ua.

letelik (isz-i funkcióban használt) ige ritk <Előfelvételis katonák által a második időszakban ordibált szó, mely a leszerelés közelségére utal>. Vö. etel. [← l-etel-ik].

létra Szh: Olyan →öreg vagyok, hogy ~'n kell felmennem az emeletes ágyra!

leüt Szh: ~lek, mint a kafferbivalyt!: <Fenyegetésként:> Megverlek, leütlek! ~lek, mint vak a poharat: ritk Ua. Vö. betakar.

lever 1. ~i a vigyázzt: Díszlépéssel tisztelegve elvonul. 2. ~lek, mint | olasz a fügét; —| vak a poharat: tréf <Fenyegetésként:> Megverlek, leütlek! Vö. betakar.

levesRobbantott ~.

lezsíroz ts ige 1. <Fémtárgyat> hosszú időre elraktároz, tartósít. ~tad a pisztolyokat? (Nk84/85). 2. Felhalmoz, összekuporgat <leginkább határozói igenévként>. Ott van neki ~va egy csomó (Nk84/85). →Hegyek vannak vmiből ~va.

liberós fn és mn ritk Tapasztalatlan (életkorát tekintve a sorkatonák többségénél fiatalabb) őrmester. Vö. mintájú alatt. [← liberó (eldobható pelenka).]

limbó fn Tüz A századparancsnoki lánctalpas a tüzéreknél; limbóhintó (Ze).

limbóhintó fn Tüz A (század)parancsnoki lánctalpas a tüzéreknél (Ze). [A Hungária együttes táncdalszövegéből.] — limbó, masina.

fn 1. Lovat evett: ritk, tréf Nagyon siet, rohan. Szj: Majd ha a ~ köp, de az a ~ már megdöglött: ritk <Újoncoknak mondják, ha haza akarnak menni>. Szh:Kavar, mint ~ a kamillában. 2. ritk Teherautó. Megitatja a lovakat: ritk Benzint tölt a teherautókba. Szj: ~ra!: Gépkocsira! ~ról!: Gépkocsiról! <A teherautóra ill. a teherautóról szálláskor kiadott parancs „huszárosan” elferdített változata>. 3. Szolgálat, lovamat!: ritk, tréf <Az alegység-ügyeletesnek címzett felszólítás a fegyverszoba azonnali kinyitására, hogy az illető magához vehesse kézi fegyverét> (Nk84/85). 4. (gyak. tsz.-ban) Az aknavető kezelője, aknavetős. Tüzér. || Lovak: Aknavetős v. tüzér alakulat. Szólj be a lovakhoz! (Nk84/85). Szolgálat, a lovamat!: ritk, tréf <Az alegység-ügyeletes felszólítása:> Az aknavetősökkel mosassa fel a folyosót! (Nk84/85). [Az ágyúkat eredetileg lovak húzták, de ezeket — tartja a katonalegenda — a tüzérek megették. Az elnevezésben közrejátszhat, hogy tüzérnek ált. nagydarab, magas embereket válogatnak ki.] — bikás, buffos, buktajani, buktás, bummos, kerekes nyúl, paci, patás, pocok, süket, talpszárszaggató, tüzér állat, uborkás. Vö. még kis/nagybuktás, öjtós.

lóbaszóelemér fn ritk, tréf <Az egyszeri katona elnevezése> Gipszjakab.

lóbogár fn ritk, gúny Előfelvételis katona; tápos.

lobogós fn ritk, tréf Zászlós. — lászlós, zacsi.

lócitrom Szh:Kevés, mint ~ban a nyerítés.

lódoktor fn ritk, pej Laktanyai orvos; mengele.

logika K: A kapuügyeletes azért van, hogy ne engedje be a ~'t; Az őrség azért kell a hadseregben, hogy be ne szökjön a ~: <A hadseregben tapasztalható ésszerűtlenségeket kigúnyoló mondás>.

lóharapás Szh: Olyan aröhögése, mint a ~.

lóistálló fn ritk, tréf, gúny Őrbódé, ha benne tüzér v. aknavetős az őr. Vö. kutyaól; .

lokátor Szj: Ne →forgolódjon, nem ~!

lokátoros mn (és fn) Nagyfülű (ember). — parabolaantenna, radarfülű, stabifülű.

lop Szj: (Mi van/Nem hallom!) ~ni mennek (elvtársak)?!: <Tréfás-fenyegető kérdés:> Hangosabban énekeljenek!

lórúgás fn ritk, tréf (Ált. a bevonuláskor kapott) védőoltás; lószérum.

lószar Szh:Kevés, mint ~ban a (C) vitamin/nyerítés.

lószérum fn ritk, tréf (Ált. a bevonuláskor kapott) védőoltás; lórúgás. [Mert „egy ló is megdöglene tőle”.]

lótifuti fn ritk, tréf Az ügyeletes tiszt írnoka; ütikutya. [A Muppet-show c. tévéműsor egyik szereplőjének nevéből.]

löket fn ritk 1. Ellenőrzés. 2. Ellenőrző elöljáró; vö. péká.

lőkik fn Lőelméleti-lövészeti kiképzés. [Hiv. röv.; vö. kik.]

lőtéri ~ gránát: a) Gyakorlatokon használt nem robbanófejes RPG-gránát; bunkó. b) ritk, tréf Faragatlan, modortalan ember (vö. szleng bunkó ’ua.’); hülye; köcsög.

lőtérpatkány fn ritk, pej Lőtéri szolgálatra rendelt katona (DbB). Vö. patkány2.

löveg Páncéltörő ~.

lövegcső fn ritk, gúny 1. Nagy orr. 2. Nagyorrú ember; ormányos.

lövegfelhuzerátor fn ritk, tréf, Hk Töltőkezelő a harckocsiban; fűtő.

lövészidő fn Nagyon rossz, sáros, esős idő (amit a parancsnokok nagy előszeretettel használtak ki gyakorlótéri kiképzésre; Szh).

lövő fn Éjszakai kimaradás; kimarcsi (Er).

lucskos fn ritk Hímvessző; fasz.