A MAGYAR KATONAI SZLENG
IV.
10.2. A grammatikai jelenségeket a katonai szlengben egyedül a szóalkotásban lehet rendszerszerűen vizsgálni. (A szóalkotás fontosabb szlengbeli típusaira ld. SZUDZILOVSZKIJ, Sleng - cto eto takoje? 16–36; KARTTUNEN, i. m. 8; PENT. 17; SIPOS: MNyRét. 868–9.) A katonai szlengben az alábbi szóalkotásmódokra találni példákat (vö. KIS T.: Igaz Szó 1988/10: 32):
I. Külső szóalkotás18. jegyzet
A) Idegen szók átvétele: csurma 'fogda' < ?or. tjurma; rányi 'nő' < cig. rajni, ranyi 'úrnő' (A Pallas Nagy Lexikona IV. kötet, [melléklet a cigánynyelv szócikkhez]: XLVIII); csácsesz 'jó' < cig. csacso 'igaz, jó' (uo. XLV), caco/caci 'ua.' (MNyTK. 117. sz. 71); mindzsó, mindzsa 'nő' < cig. mincs(i), mincsa/mindzsa 'női nemi szerv' (MNyTK. 153. sz. 36), vö. még Minzsa 'Női test; Női ágyék' (TORONYAI, A rablóknak, tolvajoknak... Pest, 1862. 31), minzsa 'hüvely; női szeméremtest' (KABDEBÓ, Pesti jassz-szótár. Mezőtúr, é. n. 34); blúz 'zene' < ang. blues; brék 'hímvessző' < ang. break (vö. KSZIL. 52).
Az idegen szók átvétele meglehetősen ritka a katonai szlengben (meglepő módon így volt ez régen is; vö. BÁRCZI: MNyTK. 29. sz. 15, jegyz.), s ráadásul az átvett szók elterjedtsége is elég kicsi. Úgy látszik, ez sajátos vonása a katonai szlengnek, hisz egyébként a szleng kedveli az idegen szavakat.
A cigányból származtatott szavakhoz hozzá kell még fűznöm, hogy esetükben az sem zárható ki, hogy a tolvajnyelv közvetítésével kerültek a laktanyák nyelvébe.
B) Nyelvjárási szavak átvétele (vö. PENT. 12; KSZIL. 54–5): dzsindzsa 'áthatolhatatlan terület a gyakorlótéren' (vö. ÚMTsz. 1: 1053); dikó 'ágy' (vö. MTsz. 1: 401; ÚMTsz. 1: 979; ÉrtSz. 1: 1013); topa 'ügyetlen' (vö. MTsz. 2: 757; ÉrtSz. 6: 728); sumákol (vö. KISS L.: Nyr. 104: 106–9; MTsz. 2: 439; ÉrtSz. 5: 1294), sunnyog (vö. MTsz. 2: 441; ÉrtSz. 5: 1295) 'megszökik a munka elől'; csúró 'újonc' (vö. csuri 'veréb' ÚMTsz. 1: 922; 'verébfióka' [Kisújszállás]); rüszü 'újonc; hülye' (vö. Illyés, Drámák I. Bp., 1969. 505); kamburcol 'rendezkedik, utasítgat'; szüttyögés 'látszatmunka'.
Él néhány "álnyelvjárási" szó is: bizserfa 'villanyoszlop'; lesmester 'kutya' (vö. LŐRINCZE: MNyTK. 90. sz. 19), valamint nyelvjárási szóval alkotott szintagma: vasi (v. vazsi) tik 'varjú'. Még nyelvjárásiasságra utaló szójátékot is találunk: Hol van? – Mögötted. – Dehogy ettem mög!
A nyelvjárásiasságokat általában nevetségesnek tartják a katonák, ezért a nyelvjárásban beszélő vagy nyelvjárási szót, fordulatot használó katonát gyakran beszédmódjának utánzásával bosszantják, gúnyolják. A szavak egy része azonban az ilyen szituációkon kívül kerül és általánosabb használatú lesz (kelletett, kell lesz; barna/szőüke kaóla; Csináld már megfele! stb; vö. még a szóalkotás ritkább módjairól írottakkal a IV. F) 1. b) pontban).
C) Köznyelvi szók átvétele: fogda, fogdás; firkász 'írnok'; nyal, nyalizik 'hízeleg'; megszakít 'agyondolgoztat' (vö. ÉrtSz.).
D) Átvételek a katonai szaknyelvből (vö. PENT.
12; KSZIL. 53).
Mint arról már korábban szót ejtettem, minden szaknyelvi szó átkerülhet
alkalmilag a katonai szlengbe (vö. 16), állandónak azonban csak kevés bizonyul.
A gyengélkedő 'orvosi rendelő' szón kívül csak rövidítéseket találunk. HÄMÄLÄINEN szerint a katonai szaknyelv szavai nem lehetnek
szlengszavak (i. m. 5), de szerintem néhányukat - miként a köznyelvből származó
szavakat is ", még ha a nyelvi kritériumok hiányzanak is, a használók
nyelvérzékére hagyatkozva a katonai szlengbe tartozónak kell tekintenünk. Ezeket
a szaknyelvi rövidítéseket a karszalagokról, kiképzési tervekből, feliratokból
veszik át a katonák: cselló 'konyhai munka' (< csapatellátó); vévé
'vegyvédelmi'; háká 'harckocsi'; pécé 'páncélos'; téesz(es)
'továbbszolgáló'; ügyal 'ügyeletes alegység'; üti 'ügyeletes
tiszt'. A váp 'katonai rendész' (< városparancsnokság) eredetileg szintén
szaknyelvi rövidítés volt, de napjainkban már csak az átvevő katonai szleng
őrzi. (A rövidítéseket ld. Tábori törzsszolgálati utasítás I. HM, 1965; II. HM,
1968; A MN szárazföldi csapatainak harcszabályzata II–III. HM, 1987.)
Talán a szakmai társalgásból származtathatjuk a spagóca, tyúkbél '(telefon)zsinór' szavakat, és idesorolhatjuk a péterkároly-t (< pk.) is, ami a parancsnok szónak a harcjárművek rádiózásakor használt formájából ered.
E) A r é g i k a t o n a i n y e l v b ő l való szók: csajka, kulacs, gulyáságyú (vö. KIS T.: FUD 2: 87–95), obsit, zsold, borjú, menázsifaszolás, szeretetcsomag stb. (vö. 16).
F) Tolvajnyelvi átvételek (vö. KSZIL.
54).
Az argónak a katonai szlengre sokkal nagyobb hatása van, mint az ifjúsági
nyelvre. Ez a közvetlenebb érintkezésből adódik, hisz a hadseregben nagyon
gyakran épp a börtönviselt katonák a közösség hangadói, s ráadásul a börtön és a
laktanya közös vonásainak köszönhetően (bezártság, tilalmak, azonos nemű
közösség stb.) a tolvajnyelv szavai könnyebben átkerülnek.
Gyakran különösebb jelentésváltozás nélkül kerülnek be a katonai szlengbe: befalcol 'felvágja az ereit' (vö. BOROSS-SZÜTS, A mai magyar argó kisszótára. [= B] 27); benyel 'ellop'; csikó 'derék, jó'; keroló '(drótból és két pengéből fabrikált) merülőforraló'; narkó '(többször felforralt, hallucinációt keltő) tömény tea'; sitt 'fogda' (B. 37; SZIRMAY, A magyar tolvajnyelv szótára. [= Sz.] 44); télakol (B. 38), dobbant (B. 26) 'megszökik'; hesszel (vö. B. 29), héderez (Sz. 28), szovázik, szovel (vö. szlovel 'alszik' Sz. 46) 'alszik, pihen'; bemószerol (B. 23, 34; Sz. 18, 38), bevamzerol 'beárul, spicliskedik'; fül 'beépített ember'; stukker 'pisztoly' (B. 37; Sz. 46); skuló 'lövedék'.
Más szavak esetén a katonasághoz alkalmazkodik a szó jelentése: vamzer 'politikai tiszt' (<– 'spicli' Sz. 49; B. 39); smasszer 'fogolykísérő' <– 'börtönőr' Sz. 44; B. 37); köcsög 'hülye' (<– 'homoszexuális férfi' B. 31); hőmérőzik '(a sorban a másikhoz) közel áll' (<– '(homoszexuális férfi) análisan közösül'); kilós 'százados' (<<: kiló 'száz forint(os)' B. 30; vö. Sz. 31).
Jegyzetek:
18. Vö. KIS T.: Igaz Szó 1988/11: 32. – [VISSZA a szöveghez]