II. Épületek

Amíg Budapest utcáinak, tereinek fattyúnyelvi elnevezése többnyire a nem régen élt nemzedék műve, addig egyes épületeinek ilyenfajta elnevezése akár 200 évre is visszanyúlik.

Mindjárt első szavunk is ilyen régebbi elkeresztelés. Az óbudai amfiteatrum latin neve évszázadokon át megmaradt a hely lakóinak emlékezetében, de jelentését, használatát már nem nagyon ismerték. Így azután vagy 150 évvel ezelőtt az állatheccek idején -- mikor is ezt a rommaradványt ilyen célra is használták -- Vieh tetrum-nak nevezték. Ebből az elnevezésből származott később a gúnyos Am-fí-teátrum.

A néphumor keresztelte el az 1945-ös ostrom után felállított szükséghidakat -- melyek a felrobbantott hidak pótlásaként verettek a Dunán -- Bözsi-nek, Erzsiké-nek Bözsiké-nek, Manci-nak. Becenevüket szinte kínálta az alkalom, hiszen épp a női nevű Erzsébet- és Margit-hidaink pótlására készültek.

A Cserebogár név, mely az Andrássy út városligeti végén álló millenniumi emlékmű magas oszlopán álló Gábor arkangyalt tiszteli meg, nem egyedülálló az elkeresztelések történetében: elődje, az ugyanezen a helyen állott zászlórúd például Fogpiszkáló-ként élt a budapestiek szavajárásában. Ez a Fogpiszkáló volt a városligeti, helyesebben Stefánia úti kocsikorzó egyik fordulóhelye. (A másik az út végén álló, azóta már lebontott víztorony volt.) A Fogpiszkáló a múlt század kilencvenes éveinek végén a Széchenyi-hegyre került. A millenniumi emlékmű arkangyala még a Rézangyal névre is hallgatott, mely név a magyar káromkodásokban oly gyakran szereplő "a rézangyalát"-ból ragadhatott rá.

A Snejderfírek elnevezése a szótárban felemlített művelődéstörténeti adaton kívül megtanít egyebekre is. Megtudjuk belőle, hogy már a múlt század végén az uzsorás, pénzharácsoló neve vágó volt. A mai fattyúnyelv a vágó-t már nem a bankárra érti, aki akkoriban kuponokat vágott, hanem a nagy haszonnal dolgozó kereskedőre, nagy pénzért védő ügyvédre, vagy betegét nem kímélő orvosra és a nagyvágó összetételben a kártyahazardőrre, hamiskártyásra.

A szveti 'tetemnéző', sőt a legújabb forcsi 'forradalom' a tipikus fattyúnyelvi -i képzővel keletkeztek.

Érdekesebb már a városligeti hidak elnevezése. Ezek határozottan értelmiségi elnevezések, és nem a nép nyelvén keletkeztek. Világot járt, Párizst látott emberek alkotása kell hogy legyen, különben honnan vették volna Párizsi-híd és Szajna-híd elnevezéseiket?

Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a tetemnéző morgó elnevezését is, hiszen ez csak nyelvtudás alapján keletkezhetett a francia morgue-ból. Hogy ebbe egy kis humor is -- még ha ez akasztófahumor is -- vegyült, az kétségtelen.

Épületek, emlékművek, hidak

Am-fí-teátrum tréf A óbudai római kori amfiteátrum romjai. [Ném. szójáték az Amfiteátrum hangalakjára:am (helyhatározó) + Vieh 'barom, állat' + Theatrum 'színház', célzással a műveletlen óbudai svábokra, akiket nem érdekelteka római kori romok.]

Boszorkány-rondella A pesti Dunapartona görögkeleti templom közelében régi bástyatornyos épületben működött bordélyház.

Bözsi 1. A felrobbantott Erzsébet híd. 2. A felrobbantottErzsébet híd pótlására épített pontonhíd 1945 után. Örömmel jelentjük, hogy a gólyanéni szerencsésen megérkezett "Bözsikével". Bár Erzsébet mama jelenleg még gyengélkedik, de reméljük, hogy hamarosan felépül. (Ludas Matyi 1/26 (1945. november 11.): 2).

Bözsike Az Erzsébet híd pótlására épült pontonhíd1945 után.

Csari A központi vásárcsarnok

Cserebogár A Milleniumi emlékmű oszlopán Gábor arkangyal alakja. [Alulnézetből látható alakja után.]

Erzsi A felrobbantott Erzsébet híd pótlására épült hajóhíd az eredeti hídtól északra.

Fogpiszkáló A Széchenyi-hegyi kilátó. [Vékony, hosszú zászlórúdja után.]

Franci A Ferenc József híd régi neve. [Ferenc németes beceneve.]

Gólyavár Emeletes épület a Bölcsészkar udvarán a Múzeum körút 6--8. szám alatt. [gólya 'elsőéves egyetemihallgató'.]

Karcsúmária A Lánchíd budai hídfőjénél lévő térképészeti 0-pont. [Évekig egy Mária szobor állt itt.]

Közgáz Közgazdaságtudományi Egyetem a Szerb utcában.

Lipóti Lipótvárosi Kaszinó.

Magtár A budapest Műszaki Egyetem három új épülete a Petőfi híd budai hídfőjénél. [Általános vélemény szerint csúnya, magtárszerű épületek.]

Magyarka A VII. kerületi Izabella téren volt Magyar Színház beceneve.

Manci A felrobbantott Margit hídtól északra épült ideiglenes fahíd 1945-ben.

Morgó Tetemnéző a Szvetenay utcában. [Fr. morgue (ejtése: morg) 'tetemnéző' szóból.]

Muzi Magyar Nemzeti Múzeum.

Nájgebáj A volt lipótvárosi Neu Gebäude (ném.'új épület') nevű laktanya és börtönépület 1790 után.

Opéria tréf Operaház. [Játékos latinosítás.]

Párizsi híd, Szajna-híd A millenniumi emlékműtől a városligeti tavon át vezető híd. [Rövid és lapos ívű, továbbá szép díszes lámpái voltak, akár a párizsi hidaknak.]

Rézangyal A Milleniumi emlékmű oszlopán álló arkangyal.

Snejderfírek A Vörösmarty téri volt Gerbeaud-épületés a hozzá csatlakozó épületek tömbje 1880 körül. [Ném. Schneider 'vágó' + ném. Viereck 'négyes sarok'.] Schneider-Viereckkörülbelül annyit jelent, mint a "vágók" négy sarka. Négy hatalmas, ma is meglévő sarok-bérpalotából állt ez a négyzet: mindegyikének tulajdonosa a néphumor szerint mesterségéből kifolyóan "vágott". Az egyik háziur sebész, a másik hentes, harmadik szabó és a negyedik bank, amely couponokat vág. (Balla: Kávéforrás 51).

Suszterbazár A mai Párisi udvar helyén volt átjáróház-bazár. [Nagyon sok cipészüzlet volt benne.]

Százház A Keleti pályaudvar belső környéke. [A sok csúnya egyforma bérkaszárnya után, amelyeket a Thököly út építésealkalmával bontottak le.] A vallás tekintetében két szekta dominál:az egyház és a százház (Mosolygó történelem 153); A Százházbólnem ritkán ujságpapirba takart csecsemőket vittek a Fehér Kereszt-kórházba (Exotikus pesti városrészek).

Szveti Tetemnéző a IX. kerületi Szvetnay utcában.

Tizenháromház Váci úti jellegzetes háztömb. [Tizenhárom egy tömbbe épített ház.]

Tót-ház A Rákóczi úti evangélikus templom és lakóház. [Tót nyelvű evangélikus gyülekezet után.]

virágcsárda tréf Utcai virágárus bódé.

Zöldház Andrássy út 60. [Itt volt a nyilaskeresztes párt központja; a párt zöldszínű inge után + gúny. célzás a zöldházikó 'nyilvános utcai illemhely'-re.]


TOVÁBBI FEJEZETEK:

Előszó

Bevezető

I. Budapest

III. Szórakozó- és étkezőhelyek

IV. Egészségügyi intézmények

V. Közlekedés

VI. Rendőrség, bíróság, börtön

VII. A budapesti ember

VIII. Személynevek

IX. Egyéb szavak

X. "Visszanevek"

XI. Budapesti szólások

XII. A budapesti fattyúnyelv elnevezéseiről

Gedényi Mihály és Zolnay Vilmos fattyúnyelvi munkáinak jegyzéke

Irodalom

Jelek, rövidítések

Szómutató


VISSZA a Tartalomjegyzékhez.


VISSZA a Szótárak, könyvek, tanulmányok a magyar szleng témaköréből oldalhoz