Helle Eleonóra

(V. magyar--történelem)

A DEBRECENI DIÁKNYELV SZÓTÁRA

(WinWord 6.0 | ZIP tömörítve)

Témavezető: Kis Tamás

Debrecen, 1992

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS..............................................3

A DIÁKNYELV VIZSGÁLATA.................................5

I.Definiálási nehézségek.......................5

II.Szleng mint divatjelenség...................10

III.A szleng szókincsének vizsgálata............12

IV.Összegzés...................................22

Irodalomjegyzék.............................24

Az ANYAGGYŰJTÉSRŐL....................................26

AZ ADATTÁR............................................31

Az adattár felépítése............................32

Rövidítésjegyzék.................................34

A, ÁZs..........................................35

BEVEZETÉS

Szakdolgozatom témájának megválasztásánál többféle szempont érvényesült; ezek közül a legfontosabb személyes érdeklődésem a kifejezési formák, a nyelv gyakorlati megvalósításai, a kompetencia iránt.

Tanárjelöltként naponta alkalmam nyílik megtapasztalni. milyen varázsa van a hallgatóság körében a választékos, eredeti beszédstílusnak; ugyanakkor a megfelelő kifejezés hiányának a következményei is lemérhetők: a hallgatóság közönyén túl a legnagyobb veszélye a gondolatok közölhetetlensége, ami idővel megöli a kommunikációt.

Fokozta érdeklődésemet a téma iránt, hogy a köznyelvi jelenségek közül a szleng a legalkalmasabb azoknak az érzelmi és hangulati elemeknek a vizsgálatára, amelyek a szavak jelentésére módosítólag hatnak.

A nyelv érzelmi eleminek filozófiai megközelítésből történő vizsgálatával WUNDT foglalkozott először. Ma már közhelynek számító megállapítása szerint a "hangcsoport és a vele asszociált jelentés nem meríti ki a szónak a «lelki» tartalmát". (Idézi: Zolnai Béla, Nyelv és stílus 6). Ez az elem az ún. é r z e l m i v e l e j á r ó , amely a szleng használatában gyakran elsődlegessé válik a jelentéssel szemben. Az érzelmi, hangulati aspektus feltérképezéséhez azonban nem elegendő a nyelv írással leképezhető részének a vizsgálata; ezen túl figyelembe kell venni a beszéd lehetséges hangárnyalatait.

A pszichológiában vált ismertté az a jelenség, mely szerint egyegy gesztus több érzelmet hordozhat, mint a szavak által közvetített jelentés.

A szókincs állományán belül a szleng rendelkezik a legerőteljesebb érzelmi, hangulati kifejezőképességgel.

A DIÁKNYELV VIZSGÁLATA

I. Definiálási nehézségek

Egyetlen szlenggel foglalkozó írás sem kerülheti el annak definiálási problémáit; ezek a kísérletek ahelyett, hogy eloszlatták volna a szlenget övező bizonytalanságot, újabb és újabb kérdéseket vetettek fel jelezve, hogy a téma elmélyítése még várat magára. Ennek ellenére egyes nyelvészek túlzottnak találják a szleng iránt tanúsított figyelmet. "Ismét a szleng? Nem részesül nyelvünk e »vadhajtása« több figyelemben, mint amennyit érdemel?" (PÉTER MIHÁLY, Szleng és költői nyelvhasználat: Nyr. 104: 273).

A kérdés költői ugyan, mégsem lehet válasz nélkül hagyni. A Magyar Nyelvőr és a Magyar Nyelv c. folyóiratnak egyre több szlenggel foglalkozó cikke jelenik meg, ugyanakkor hiányzik a szó A Magyar Nyelv Értelemző Szótárából. A hiányérzet csak kb. az 1980as évek óta időszerű. Az '50es években a nyelvészek valószínőleg még idegennek érezték ezt a kifejezést ezért hagyták ki a szótár állományából. A későbbi, 1972es kiadású Magyar Értelmező Kéziszótár szócikkei között már szerepel a szleng; meghatározása mely szerint a szleng a nagyvárosi zsargonnal ill. az argóval azonosítható meglehetősen pontatlan. A Nyelvművelő Kézikönyvben argó címszó alatt a szlengbe tartozó nyelvrétegekre ifjúsági, nagyvárosi nyelv való utalást találunk.

A mai magyar nyelv című egyetemi tankönyvben tolvajnyelv gyűjtőnév alatt meglehetősen rosszalló, elítélő értelmezés található: "közönséges, durva használata mögött a társadalom igazi értékeinek megvetése, cinizmus, gátlástalanság, szemtelen hányavetiség rejlik." A tankönyv szerint a tolvajnyelv gyakorolta a legnagyobb hatást az ifjúság nyelvére, amely "éppen olyan gyermekbetegség, mint... a táncdalszövegek gyűjtése" ezért megértésre, türelemre inti a felnőtt társadalmat az ifjúságnak ez iránt az életkori sajátossága iránt. (BenczédyFábiánRáczVelcsovné, A mai magyar nyelv 476479).

Ezek az elnagyolt meghatározások némiképp alátámasztják KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL véleményét: "Kényelmes nép vagyunk a tudományban is nagyon kényelmesek következésképpen hajlunk a sommás ítéletekre olyankor is, ha körültekintő elemzésre volna szükség" (Utazás az argó körül: Kritika 1965/5: 40). Kolozsvári a szlenget a francia argot mintájára argónak nevezi, de meghatározására nem vállalkozik: "Nagy segítség volna, ha tudnánk, mi tulajdonképpen az argó, a szleng. Pontos meghatározás nincs, nem is igen lehet" (i. h. 39).

BÁRCZI GÉZA 1932-es cikkében a s z l e n g   e k l e k t i k u s   v o n á s a i t hangsúlyozza: "Minthogy a városi népnyelv egész sereg csoportnyelv (bőnözők, kéjnők, kártyások, sportolók, katonák, diákok különféle gyári és egyéb ipari szakmák stb. nyelve) metszőpontjában helyezkedik el, mindezek hatnak rá különböző mértékben, de pl. a pesti munkás, ha használ is olyan szavakat, amelyek eredetileg a jassznyelvből származnak, sőt, ezek elvétve mondattá is sikeredhetnek... távolról sem beszélnek jassznyelven (Bárczi Géza, A "pesti nyelv" MNy. 27: 229). Bárczi tehát elkülöníti egymástól az argót és az általa városi népnyelvnek nevezett szlenget, de a szleng eredetét alapvetően az a r g ó   k ö z n y e l v e s ü l é s é v e l indokolja.

Ezen az úton halad tovább TOLCSVAI NAGY GÁBOR, aki a szleng meghatározó jegyeként a társadalomban 1945 után lezajló n i v e l l á l ó d á s következtében végbemenő nyelvi egységesülést említi (A mai magyar nyelv normarendszerének egy jelentős változásáról az "ifjúsági nyelv" kapcsán: Nyr. 112: 398404). Ugyanakkor ő is, akárcsak BACHÁT LÁSZLÓ a szlenget a pusztuló nyelvváltozatok közé sorolja, megfeledkezve arról, hogy a szlenget életre hívó tényezők között több szubjektív elem is található. (Vö. Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete Nyr. 104: 156).

Az előzőekkel szemben KOVALOVSZKY MIKLÓS megközelítésében a l é l e k t a n i s z e m p o n t o k dominálnak. A szleng kialakulásáért az ifjúság cinizmusba olvadó életszemléletét okolja. Az indítékok között legtöbbet hangsúlyozott tényezője cikkének a különbözni vágyás (Az ifjúság nyelvéről: Valóság 1963/5: 6675).

A felnőtt korosztály szemléletével való szembehelyezkedés mögött generációs ellentétek húzódnak: "Ahogy a felnőttek felnagyítják és megszépítik érzelmeiket és cselekedetük rugóit, úgy torzítja és bagatellizálja a 16 éves a maga erkölcsiségét (Vidor Zsuzsa: A diák jassznyelv Valóság 1964/9: 70).

A szakirodalomban jelenleg legelterjedtebb vélemény szerint a szleng köznyelvi jelenségként értékelhető csoportnyelv. Köznyelvi vonásai közül a leghangsúlyosabb tulajdonsága, hogy a bizalmas társalgás nyelve, általánosan megértett, s bizonyos formában elfogadott jelenség, amely csoportnyelvekben is diáknyelv, a katonaság nyelve realizálódhat.

A köznyelvvel való összevetés során többen is párhuzamot vontak a köznyelv és területi nyelvváltozatai, valamint a szleng és lehetséges regionális válatozatai között. Tényleges összevetés még nem történt e tárgyban, mégsem tartom valószínőnek, hogy ez a párhuzam magyar nyelvterületen mérhető volna. Hiányoznak a nyelvjárásokat kikényszerítő tényezők, továbbá a szleng kialakulásában sokkal nagyobb szerep jut az egyéni képességeknek és az urbanizáció fokának, mint a földrajzi eltéréseknek.

Az előzőek alapján nyilvánvaló, hogy a szlenghez való hozzáállásnak számtalan variációja létezik. ROT SÁNDOR rendszerező jellegő tanulmányában (Problems of Modern British and American Slang: 1011). Szlengkutató iskolákat sorol fel, amelyek a megközelítés módjában különböznek egymástól.

1.Genetatív iskola: képviselői a szleng eredetének vizsgálatából indulnak ki (pl: BÁRCZI GÉZA);

2.Konstitutív iskola: a szleng szókincsét vizsgálja (pl: SZŰTS LÁSZLÓ);

3.Idioszinkrátus iskola: úgy próbálja meghatározni a szleng lényegét, hogy vizsgálódásának középpontjába a szleng szavak kifejezőerejét, ill. múlékonyságát állítja (pl: ZOLNAI BÉLA);

4.Az egyén szerepét kidomborító iskola: azt hirdeti, hogy a szleng használata kimondottan az egyének szociális helyzetétől, ill. korától függ (pl: KOVALOVSZKY MIKLÓS);

5.A szlenget az irodalmi nyelvvel szembehelyező iskolák (pl: PÉTER MIHÁLY).

Ez a csoportosítás a teljesség igénye nélkül illusztrálja a szleng kutatás lehetséges módozatait s azt, hogy a hagyományos módon már nem lehet a jelenséget megragadni. A szlengben olyan lehetőségek húzódnak meg, amelyeket a nyelvrétegek vizsgálata során eddig nem alkalmaztak; feltárása (új) távlatot nyithat a kutatás számára.

II. A szleng mint divatjelenség

A témával foglalkozó nyelvészek a szlenget többnyire divatjelenségként tartják számon. A kérdés vizsgálatánál meg kell különböztetni a szlengjelenséget a szleng szókincsének állományától.

Az előbbit egyes nyelvészek pl. BACHÁT csupán pusztulásra ítélt nyelvváltozatként emlegetik (Az ifjúság nyelve: Norma, átlag, eltérés. Pécs, 1984. 15). Az idő azonban rácáfolt erre az elméletre. Nem igényel különösebb bizonyítást annak belátása, hogy ahogy az élet minden területén így nyelvi téren is szükség van kikapcsolódásra; ennek a "r e l a x á l t" n y e l v h a s z n á l a t n a k a megvalósulása a szleng, amelyben köznyelvi változatától eltérően érvényesülhet a könnyed gúny, naiv báj, a játékosságra való hajlam, az érzelmek és jelenségek körének elbagatellizálása.

Az élet, a gondolkodás bonyolultabbá válása is indokolja ezt a kifejezési formát, ezért nemhogy kihalna, épp ellenkezőleg, a tendencia erősödése figyelhető meg. Ezen túl SIPOS PÁL a következő tényezőket jelöli meg a szleng keletkezési okaként:

1 .Lehetőséget nyújt a megnövekedett stiláris élmény biztosítására

2. Lehetőség nyílik a személyiség kiemelésére, megkülönböztethetővé tételére

3. Kifejezi az elégedetlenséget a meglevő nyelvi kifejezőeszközökkel

4. Életre hívhatja a szituáció és a beszédhelyzet

5. Perszonális és externális okok (Ifjúsági nyelv és familiáris köznyelv: A magyar nyelv rétegződése, Bp. 1988. 868--869).

A szubjektív tényezők hangsúlyozása által SIPOS PÁL is alátámasztja azt a véleményt, mely szerint a szleng nem a társadalomban bekövetkező változások függvényében alakul elsősorban, ezért nem tekinthető divatjelenségnek.

Ugyanakkor a szleng szókincséről jogosan állapították meg többen, hogy szavainak jelentős része tiszavirágélető. ERIC PATRIDGE a brit és az amerikai szleng legnagyobb szakértője nagyon helyesen árnyalja a problémát (Patridge, Slang. Idézi: Péter Mihály: i.h.: 276). A jó és a rossz szlenget szerinte az különbözteti meg egymástól, hogy míg a jó szlengnek jelentése van, addig a rossz szleng nem mond semmit, múló jelenség. A jó szleng megjelölés az eredetiségre vonatkozik, a már megkopott nyelvi elemek helyettesítése élénk magas stílusértékő kifejezésekkel. Nyilvánvalónak látszana az a következtetés, hogy a jó szleng szókincsállománya az, ami tartósan beépül a nyelvbe, bár gyakori használata során ez is elkophat üresen kongó kifejezés válhat belőle. Valójában a közízlés nem mindig azokat a kifejezéseket részesíti előnyben, amelyek arra érdemesek, ezért nem lehet pontosan meghatározni, hogy egy adott gyűjteményből melyek azok a szavak, amelyek állandósulnak a nyelvben. A nyelv öntörvényő...

III. A szleng szókincsének vizsgálata

A szleng szóállományának vizsgálatánál el kell választani egymástól a különböző s z a k s z l e n g e k e t a k ö z s z l e n g t ő l. Közszlengnek nevezzük a szlengnek azt a részét, amely egy adott nyelvet beszélők számára általánosan ismert és használatos.

A szakszleng kialakulásának hátterében egy embercsoport közösen végzett tevékenysége áll. Ez a közös, m á s o k a t

k i r e k e s z t ő tevékenység lehet a katonaság, lehet egy foglalkozás vagy hobbi, de létrejöhet életkori sajátosságok következtében is, mint például az általam vizsgált ifjúsági nyelv esetében.

Az ifjúsági nyelv legfontosabb fogalomcsoportjai a fiatalok szemléletmódjára, életvitelére és érdeklődési köreire jellemzők: testrészek, testi folyamatok és műveletek, evésivás, ruházat, külső megjelenés, hajviselet, iskola, munka, közlekedés, szórakozás valamennyi a mindennapi élettel kapcsolatos kifejezés.

A szleng szókincsének gazdagítása lehetséges:

A.külső forrásból

B.belső szóalkotással

A.A k ü l s ő f o r r á s o k között első helyen az i d e g e n n y e l v e k szerepelnek (pl. az angol, német, de a cigány nyelv is) és az e g y é b

c s o p o r t n y e l v e k (pl. az argó). Megfigyelésem szerint elsősorban a közszleng szavai táplálkoznak külső forrásból. A szakszleng egyes változatain belül katonai szleng, ifjúsági nyelv a belső szóalkotásmód is jelentőssé válik.

B.A belső szóalkotáson belül három alkategóriát különböztetünk meg egymástól:

I.Jelentésbeli szóalkotás

II.Alaki szóalkotás

III.A szóalkotás ritkább módjai

I. A jelentésbeli szóalkotás

Egyes elemzők, pl. MATIJEVICS LAJOS (A vajdasági diáknyelv szótára Újvidék 1972) nem tekintik szóalkotásnak, mivel már meglevő értelmes szót használ fel. Valójában egy szónak az érintkezési és hasonlósági asszociációval létrehozott újabb jelentésmezője igényli a legtöbb ötletet, nyelvi leleményt, s a szókincs ezáltal is gyarapszik.

A jelentésbeli szóalkotás fajtái:

a. N é v a d á s vagy s z ó c s i n á l á s. A hangutánzó, hangulatfestő szavak keletkezésének a forrása: pukkancs 'mérges tanár'; pusszantyú 'csók'; pittypotty 'baj, probléma'.

b. N é v á t v i t e l

1. hasonlósági (metaforikus) névátvitel:

posta, távirat 'óra alatti levelezés'; zárka, kégli 'tanterem'; fa, dugó, karó 'egyes'; fényesít 'árulkodik' seggfej, bunkó 'rossz tanuló'

2. érintkezési (metonímikus) névátvitel:

mikrosegg 'elsős'; ős 'szülő'; porszívó 'orr'; blöki'hegyező'

b. J e l e n t é s á t v i t e l

1. Történhet a szavak hangalakjának hasonlósága alapján:

bukta 'megbukik'; bigyó 'biológia'; rizibizi 'bizonyítvány'; birodalom 'irodalom'

2. A szavak mondatbeli érintkezése alapján:

remek 'ötös osztályzat' [<E><R> osztályzat]; terel 'a beszédet másfelé irányítja' [<L><R>ő beszéd]; <LI>tízperc <L>'szünet' [tízperces szünet]

3. Szócsere a szavak szinonimája alapján:

harcsa 'tornacipő' [A]; NYALÓ 'FONTOSKODÓ DIÁK' [ YALIS]

D. E G Y É B J E L E N T É S V Á L T O Z Á S O K

1. Összetett jelentésváltozás:

balfék 'ügyetlen diák'; ökörkör 'szülői értekezlet'

2. Jelentésbővülés:

huliguli 'zene'; király 'vezető állást betöltő személy'

3. Jelentészőkülés:

népművelés 'irodalom'; motyó 'táska'

4. Jelentésvesztés:

Écsém! Édesem! '<E>gszólítás'.

II. Alaki szóalkotás

Ezt a típust az elemzők többsége az ún. játszi szóalkotásmódok közé sorolja MATIJEVICS LAJOS (i.h. 25) és SZŰTS LÁSZLÓ (Szóalkotásmódok a jassznyelvben NytudÉrt. 58. sz. 311) is játszi szóképzésről, játszi szórövidítésről stb. beszél. Ugyanakkor nincs játszi szócsonkítás és a mozaikszavakra sem alkalmazza a játszi jelzőt, holott ezeknél a képzésmódoknál sincsen lényeges különbség az alapszó és a származékszó között. Egyedül a szóösszetétel lehet kivétel a játszi képzés alól, mert jellegénél fogva lényeges különbség van az alapalakok és az összetétel jelentése között.

a. S z ó k é p z é s

A szlenget használó réteg körében a kicsinyítő képzős forma a leggyakoribb. Megszámlálhatatlanul sok szavunk keletkezett i kicsinyítő képzővel, de gyakoriak az ó, ci,

csi, ka/ke képzős származékok is. A képző fajtáján túl további csoportokat képeznek a származékok aszerint, hogy a képző az alapszó melyik részéhez járul.

Például az i képző esetén járulhat:

1. Csonkított tőhöz:

bizi, csoki, diri, doki, koli, süti, vacsi stb.

A fent említettek többsége már általánosan elterjedt köznyelvi szintre emelkedett, jelentésük világos, de vannak olyanok, amelyek még szokatlanul csengenek: izgi 'izgalmas'; fati 'fater'; vili 'világos'.

Bármennyire igénytelen is ez a forma, a nyelvhasználat kedvez az elterjedésüknek, mert eredeti változatuknál jóval rövidebbek.

2. Az összetett szó előtagjához:

baki 'baklövés'; göri 'görkorcsolya'; nagyi 'nagymama';

röpi 'röplabda'

3. Az összetett szó megcsonkított előtagjához járul:

csaszi 'császár'; föci 'földrajz'; tesi 'testnevelés';

oszi 'osztályfőnök'

4. A szó összevont alakjához járul:

bigi 'biológia'; napi 'napközi'; tiki 'titkár'

Az i kicsinyítő képző csoportosításával mintegy jelezni kívántam az egyik lehetséges felosztást, de mert a többi kicsinyítő képző előfordulása jóval ritkább, a további alcsoportoktól eltekintenék.

ó: suló, tesó, klotyó.

ci: föci, hoci

Előfordul, hogy ugyanazon szótőhöz több, egymástól eltérő kicsinyítő képző járulhat: finci, fincsi

ka/ke: MATIJEVICS (i.m. 31) szerint: cicuska, barika, pasika.

Ezek az alakulatok nem illenek bele a sorba, hiszen pl. a cica már kinyinyítő képző nélkül is besorolható a jelentésátvitellel alkotott szleng szavakhoz, tehát a képző ezekben az esetekben már eleve a szleng szótárába tartozó szóhoz járul, ezért nem tartom helyesnek ezeket a példákat. Az alábbi szempontot figyelembe véve jóval nehezebb azokat a szavakat felkutatni, amelyeket a ka/ke kicsinyítő képző emelt be a szleng állományába.

Ilyenek: fiúka, cerka, emberke, járóka, látóka, fiatalka.

A kicsinyítő képzőkön túl van néhány olyan képzője a nyelvnek, amelyik szinte kizárólag a szleng használatában fordul elő:

csek: rendicsek 'rendben van'; trabicsek 'Trabant'

aj: bicaj 'bicikli'; sulaj 'iskola'

esz: kolesz 'kollégium'; kajesz 'étel'; gamesz 'egyes'

nya: csinya 'csinos'; finya 'finom'

usz: figyusz 'figyelj csak'; biusz 'biológia'; manusz 'férfi'; faktusz 'fakultáció'

b. I g e i a l a k u l a t o k

Az igék esetében a szakirodalom nem segíti elő a besorolást.

Azok az igék, amelyeket a szleng alakmódosulás nélkül vett át, a jelentésbeli szóalkotás kategóriájába tartoznak. Problémát jelent az igekötős igék helyének kijelölése. Az ige igekötővel való ellátása nem tekintehtő szóképzésnek, ugyanakkor az a változás, amelyen jelen esetben az alapszó jelentése keresztülmegy, felér akár egy képző funkciójával is. Valószínőleg ilyen megfontolásból sorolta BOROSS TIBORNÉ az ige igekötővel történő ellátását a szóképzés kategóriájába (Boross Tiborné: Zsargon és magatartás Nyr, 89:149). Az igekötő, noha emlékeztet a képzőre mégsem az, ezért inkább BACHÁT LÁSZLÓ véleményével egyetértve összetételnek lehet minősíteni az ige igekötővel történő ellátása során fellépő jelentésváltozást

(Nyr. 104: 156).

Az igekötős igék felhasználásának kétféle lehetősége van:

1.Egy már meglevő igekötős igealak további jelentés tartalommal bővül (lelép; begurul)

2.Új igekötős alakulatok ez tartozik a szóalkotás alaki változatához: benyög, lebőg

Vannak igéink, amelyek feltűnően vonzzák az igekötőket és ezek csatlakoztatásával az alapjelentéstől lényegesen eltérő igei változatok keletkeznek.

A baszik ige tipikus szleng jelenség. Szinte valamennyi igekötővel használják, jelentése teljesen egyértelmű, világos.

Nem ennyire népszerű, de ugyancsak sokféle igekötővel használatos a szleng körében a hajt ige (ráhajt, felhajt, behajt, stb.); nyal (elnyal, felnyal)

c. S z ó ö s s z e t é t e l

Az ifjúsági nyelv nagyszámban alkalmaz összetett szavakat MATIJEVICS véleménye szerint ezek a szavak már összetételként kerülnek át a köznyelvből, hangalakjuk nem változott, csak új jelentést kaptak (i. m. 31). Ennek ellentmond SIPOS PÁL (i. h. 870), aki tanulmányában ideigóráig élő szóösszetételek használatát említi. BACHÁT LÁSZLÓ világít rá a leghitelesebben a szleng szóösszetételhasználatának lényegére: "Az egyes összetevők nagy része önmagában közömbös jelentéső, s nincs kapcsolatban a létrejött új szóval, amely gyakran igen erős érzelmi tartalom hordozója. Gyakran a köznyelvi összetétel kap új jelentést, de még gyakoribb az, hogy olyan szavakat kapcsol össze az ifjúság, amelyek jelentésük miatt egymás mellé nem kerülhetnek. Az is előfordul, hogy a köznyelvi szóösszetétel helyett annak az egyik tag rokonértelmű párja szerepel az összetételben" (i. h. 156).

Alakilag vizsgálva az összetett szavakat azt tapasztaljuk, hogy elsősorban alárendelő szóösszetételek gazdagítják a szleng szókészletét: agytröszt, kultúrmadzag, lélekbúvár, erénycsősz, pléhskatulya, bájmosoly, alvázdoktor, utcamérnök, apafej, sártaposó, kertbenéző;

A hagyományos formában alakuló alárendelő szóösszetételek mellett előfordulnak még az ún. bizonytalan alakulású összetett szavak, amelyek elő vagy utótagja megváltozott, többnyire kicsinyítő képzős változatban szerepel: szülinap, tejbepapi, kisdoli.

A mellérendelő szóösszetétel a ritkább szóalkotásmódok közé tartozik: pittypotty, hájmáj, locsifecsi.

III. A szóalkotás ritkább fajtái

1. S z ó r ö v i d í t é s és s z ó c s o n k í t á s:

Lényege, hogy a szó első vagy második szótagját ejtik csak ki, esetleg ferdítéssel. A szakirodalomban hol az egyiket, hol a másikat, esetleg mindkettőt használják egymás mellett, anélkül hog lényeges különbség volna a kettő között.

Például:kösz 'köszönöm'; prof 'professzor'

2. E l v o n á s:

a. képző elvonása: brék 'táncolás'; zaba 'zabálás'

b. az összetétel egyik tagjának az elvonása: kézi 'kézilabda'; rágó 'rágógumi'

3. S z ó j á t é k: A diákélettel kapcsolatos fogalom nevét valamely hangalakilag hozzá hasonló köznyelvi szóval helyettesítik. Rigó 'rágó'; turkó 'táska'; bukta 'bukás'.

4. M o z a i k s z ó a l k o t á s: háef 'házi feladat'; eszgyé 'szöveggyűjtemény'

5. A m o z a i k s z ó s a j á t o s f e l o l d á s a:

höfö 'házi feladat'

6. S z ó v e g y ü l é s: palóca 'pad' [pad x lóca]; köpöcici 'énektanárnő' [Köpöczi x cici]

7. M e t a t é z i s e s s z ó f e r d í t é s:

A köznyelvi szó mássalhangzói helyet cserélnek; a hangátvetés következtében a szó új, érdekes hangzást kap: csiki 'kicsi'; gyarmat 'magyar'; zomi 'mozi'

Állandósult szókapcsolatok

Egyre nagyobb figyelmet szentel a szakirodalom szlengben meglevő állandósult szókapcsolatoknak, hiszen kiterjedtebb voltunknál fogva több lehetőséget kínálnak a humor, a nyelvi lelemény megvalósítására. Csoportosításuk lehetséges témakör illetve a beszédben betöltött szerepük szerint. Példáimat ez utóbbi besorolás alapján rendeztem el.

1. T e r p e s z k e d ő k i f e j e z é s e k:

adja a bankot 'hazudik'; bedolgozza magát 'hízeleg'; stb.

2. T á r s a l g á s i f o r d u l a t o k: Nyakonváglak, és elfekszel, mint maci a málnásba. (<F0E> yegetés); De jól néz ki! Ha jobban kinézne, már ki is esne!<E>

3. T ö l t e l é k k i f e j e z é s e k: Jól van gyerek, haladj a korral! ; Szövegelj a zsebembe, majd otthon kiválogatom!

4. K ö r ü l í r á s o k: Lemegy hídba 'dühös lesz'; Beadja a kulcsot 'meghal'.

5. S z ó l á s h a s o n l a t o k: Kevés vagy, mint börtönben a vészkijárat! ; Lenyomlak, mint Süsü a cölöpöt! ; Több füle van, mint foga.

6. R i g m u s o k: Még egy ilyen mendemonda, fejed verem a betonba! ; A következő horognál a csilláron forognál! ; Ennyi ész meg egy vödör mész és mehetsz a falnak.

7. K i f e j e z é s b ő v í t é s e k: Nehogy már a paplan rázza Holle anyót! ; Vigyázz, mert még a fagyi visszanyalhat!

IV. Összegzés

A diáknyelv vizsgálata során felmerülő példák többnyire a saját gyűjtésemből származnak. Néhány helyen azonban egyegy nyelvi jelenség illusztálása céljából kiegészítettem azokat más diáknyelvi szótárak, elsősorban MATIJEVICS szótárának kifejezéseivel; ezek nem szerepelnek az általam közölt adattárban. Ugyancsak hiányoznak a szótár anyagából az állandósult kifejezések; részletes számbavételük nem tartozik a dolgozat témakörébe. Említésére a rendszer bemutatása céljából került sor. A szleng állományába megszámlálhatatlanul sok szó, szószerkezet, állandósult szókapcsolat tartozik, de ezek valóban nagyon rövid életőek; valószínőleg azért, mert az egyéni nyelvhasználatban erősebb az önállósulási törekvés, mint az utánzásra való hajlam, de az is lehetséges, hogy a dolgozat írója túlságosan jóhiszemű ebben a kérdésben; pedig a gyűjtés során meggyőződhetett arról, mennyire durva és közönséges gyakran a szlenget használó elsősorban fiatal korosztály szókészlete. Néhol felvillan ugyan egyegy pillanatra a sziporkázó nyelvi lelemény, de csak azért, hogy a kifejezési nehézségekkel küszködő ifjúság mindennapos használatában üres frázissá laposodjék.

Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a nyelvhasználat a gondolkodás és a környezet (társadalom) függvényében alakul; hogy milyen társadalomlélektani okok idézik elő a gondolkodás és a nyelv vulgarizálódását, arra még nem adott választ a szakirodalom; jóllehet ez már nem is tartozik a nyelvészet témakörébe.

Az azonban bizonyosnak látszik, hogy a hiba nem azokban van, akik a szleng használata mögé rejtik saját igazi énjüket.

Irodalomjegyzék

BACHÁT LÁSZLÓ,Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete Nyr. 104: 155158.

BACHÁT LÁSZLÓ,Az ifjúság nyelve: Normaátlageltérés Szerk. Fülei Szántó Endre. Pécs, 1984. 1520.

BÁRCZI GÉZA,A "pesti nyelv" MNy. 27: 228242.

BOROSS TIBORNÉ, Zsargon és magatartás: Nyr. 89: 147153.

KIS TAMÁS, A magyar katonai szleng szótára (19801990) Debrecen, 1991.

KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL,Utazás az argó körül: Kritika 1965/5: 3946.

KOVALOVSZKY MIKLÓS:Az ifjúság nyelvéről: Valóság 1963/5 6675.

MATIJEVICS LAJOS,A vajdasági magyar diáknyelv. Újvidék, 1972.

ORTUTAI PÉTER,Az angolamerikai szleng a műfordítás szempontjából: Nyr. 115: 289295.

SIPOS PÁL,Ifjúsági nyelv familiáris köznyelv: A magyar nyelv rétegződése. Szerk.: Hajdú Mihály Bp., 1988. 867874.

SZŰTS LÁSZLÓ,Szóalkotásmódok a jassznyelvben NytudÉrt. 58. sz. 311320.

TOLCSVAI NAGY GÁBOR, A mai magyar nyelv normarendszerének egy jelentős változásáról az ifjúsági nyelv kapcsán: Nyr. 112: 398406.

TÓTH KORNÉLIA,A sárbogárdi diáknyelv szótára. Bp., 1990.

VIDOR ZSUZSA,A diák jassznyelv és jasszmagatartás: Valóság 1964/9: 6975.

ZOLNAI BÉLA,Nyelv és hangulat Bp., 1957. 8.

A Magyar Nyelv Értelmező Szótára. IVIII.

Főszerkesztő: BÁRCZI GÉZA, ORSZÁGH LÁSZLÓ Bp., 19591962

Magyar Értelmező Kéziszótár:

Főszerkesztő: JUHÁSZ JÓZSEF, SZőKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Bp., 1972.

Nyelvművelő Kézikönyv:

Főszerkesztő: GRÉTSY LÁSZLÓ, KOVALOVSZKY MIKLÓS Bp., 1980.

AZ ANYAGGYŰJTÉSRőL

Az anyagyűjtést 3 debreceni gimnáziumban végeztem. A vizsgálódási terület alapján dolgozatom A debreceni diáknyelv szótára címet viseli.

A gyűjtést a következőképpen végeztem. TÓTH KORNÉLIA és MATIJEVICS LAJOS hasonló gyűjtése alapján összeállítottam egy 150 köznyelvi szót tartalmazó kérdőívet, amit 50es felosztásban adtam közre a Fazekas Gimnáziumban, a Csokonai Gimnáziumban és a Kossuth Gimnázium felsőbb éves évfolyamaiban. A gyűjtött anyagot rendszerezve egy kb. 750 szócikkből álló szótárt készítettem.

A szavak összeállításánál kb. 50%os arányban vettem föl iskolai élettel és egyéb, a mindennapi élettel kapcsolatos kifejezéseket.

Itt közlöm a kérdőívbe felvett szavakat. A sorozat összeállításánál a leggyakrabban használt köz és diáknyelvi fogalmakra igyekeztem rákérdezni:

1.köpeny/munkaruha

2.elesik

3.ballagás

4.tanulás

5.fakultáció

6.figyelmet elterelő beszéd

7.házi feladat

8.filozófia

9.radír

10.hízeleg

11.iskola

12.gimnázium

13.golyóstoll

14.felelés

15.mellébeszélés

16.feleléskor nem szólal meg

17.mérges diák, tanár

18.kedvelt tanár

19.magyaráz

20.les

21.fülel, hallgatózik

22.iskolapad

23.ceruza

24.valaki megbetegszik

25.csengetés

26.valaki hiányzik

27.szertár

28.megszid valakit, korhol

29.lelkére beszél

30.száj

31.tornaterem

32.elárul

33.népszerű, sikeres

34.tanári szoba

35. osztályfőnök

36.ügyeletes

37.nem figyel óra alatt

38.órarend

39.minden órára szorgalmasan készül

40.tankönyv

41.uzsonna

42.vonalzó

43.siet

44.szép, jó, kitűnő

45.nő

46.férfi

47.csavargó

48.pofon

49.szerető

50.cigaretta

51.katona

52.szerencsétlen

53.nincsen

54.berúg

1.ellenőrző

2.buta

3.felelés előtti izgalom

4.dolgozat (bármilyen)

5.matematika óra

6.eminens

7.segédeszköz (dolgozatnál)

8.faliújság

9.fontoskodó diák36.törtető diák

10.nagyon rossz tanuló37.óra alatt beszélget

11.egyenruha38.pad alatti levelezés

12.tanárnő39.ennivaló

13.bizonyítvány40.buta diák

14.hegyező41.alsóbb osztályos elsős

15.kollégium42.baj, probléma

16.közepes osztályzat43.gondolkodás

17.szülői értekezlet44.iskolatáska

18.megtanulja a leckét45.énektanár (ha van)

19.iskolai rendezvény46.sokat beszél

20.biológia47.súgás

21.tornacipő48.maradj csendben!

22.pótvizsga49.edzés

23.ügyetlen diák50.menza

24.jeles osztályzat51.elront valamit

25.megbukik52.szülő

26.egyest kap53.tanárok elnevezése

27.árulkodik

28.szakfelügyelő

29.hízeleg

30.irodalom

31.igazgató

32.szünet (óraközi)

33.tanterem

34.nem figyel az óra alatt

35.történelem

1.elhisz vmit, ami nem igaz26.táncol

2.meghal27.unalmas

3.eszik28.ideges

4.testvér29.ír

5.kerékpár30.buta

6.házi mulatság31.csal

7.verés32. lényegtelen dolog

8.pénz33.szimpatikus

9.csók34.szervusz

10.szemüveg35.farmernadrág

11.fél (ige)36.táska

12.fiú37.kisgyerek

13.piszkál38.nehéz

14.nyakkendő39.hiba

15.lop40.egyes (osztályzat)

16.szegény41.kicsi

17.láb42.sír

18.kövér43.elront valamit

19.finom44.autó

20.személy45.haj

21.vezető állást betöltő 46.ötös (osztályzat)

22.hazudik47.remek

23.szeret48.kitol valakivel

24.női láb49.WC

25.randevú50.sok sikert

A kérdőívek begyűjtése után az azonos fogalomkörbe tartozó szavakat egy csoportba rendeztem, majd az összes szót külön cédulára írva abc sorba szedtem. A cédulán az adott szón kívül feltüntettem annak jelentését is. Ez alapján kerestem vissza a szócikk megírásakor a címszó szleng szinonimáit.

A D A T T Á R

Az adattár felépítése

Az adattár szócikkeinek felépítésénél is a hasonló szótárak által követett módszer szerint jártam el.

pl:piskóta fn, gú, á, + 'Buta' Vö.: hülye, dinka, sötét, suttyó, homályos, köcsög, seggfej, tahó, birka... stb

A szócikk felépítése:

1. címszó (piskóta)

2. szófaji megjelölés (fn)

3. utalás a hangnemre (gú)

4. utalás a gyakoriságra (r)

5. a diáknyelvi szó köznyelvhez való viszonyának

vizsgálata (+)

6. a szó, kifejezés jelentése 'Buta'

7. a címszó szleng szinonimái

A hangnemre való utalásnál a 3. pontban a következő kategóriákat állítottam fel:

túlzó, durva, gúnyos, közömbös, oldott, játékos, kedveskedő

A gyakoriságra való utalásnál

a közszlengben általánosan elterjedt

a diáknyelvben használatos és

ritkán egyszer, kétszer előforduló

kifejezéseket különböztettem meg egymástól.

A diáknyelvi szó köznyelvihez való viszonyának meghatározásánál is általánosan elterjedt módszert követek.

1.Valódi diáknyelvi szó vagy kifejezés; a köznyelvben teljesen ismeretlen szó vagy kifejezés (elsősorban kifejezéseknél fordul elő)

2.Jelentésbeli diáknyelvi szó

3.Alak szerinti diáknyelvi szó

4.Külső átvétel

Az alcsoportokat a szócikkben rövidítve adom meg, a rövidítést a kérdőívek után található jegyzék tartalmazza.

Rövidítésjegyzék

á = a köznyelvben is használatos, általánosan elterjedt

di=diáknyelvi formula

du=durva

fn=főnév

gú=gúnyos

i=ige

j=játékos

ke=kedveskedő

kif=kifejezés

kö=közömbös

mn=melléknév

msz=mondatszó

ol=oldott

r=ritka

tú=túlzó

Vö.=Vesd össze!

=alaki diáknyelvi szó vagy kifejezés

+=jelentésbeli diáknyelvi szó vagy kifejezés

x=valódi diáknyelvi szó vagy kifejezés

=külső átvétel

ADATTÁR

A, Á

adja a bankot kif, ol, á, + 'hazudik' Vö. füllent, hantáz,kamuzik, lódít, palira vesz, szívat, terel

adu fn, kö, á, + 'kitűnő' Vö. állati, baromi, buli, fasza, klassz, oltári, sztár

agyabugya fn, j, r, x 'verés' Vö. agyalás, arculatrendezés,boksz, bunyó, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg

agyilag zokni kif, gú, di, x 'feleléskor nem szólal meg' Vö. berezel, bekrepál, halazik, kuka, kukázik,némalevente, pantomimezik, penget

agytekerés fn, gú, di, x 'gondolkodás' Vö. agytorna, filózás

ágyú fn, tú, di, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. fegyver,fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, minchester, puska, sorozatlövő

akasztás fn, tú, di, + 'felelés' Vö. izzadás, kínzás, némajáték, nyaggatás, szívatás

alak fn, kö, á, + 'személy' Vö. csávó, csóka, emberke,fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, ipserendszer, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pasi, szivar, tag, ürge

alávágtak i, du, di, + 'évismétlésre kötelezték' Vö. meghúzták

alkatrész fn, gú, di, + 'testvér' Vö. bratyó, hátizsák, tesisz, tesó, tesóka

állat fn, du, á, + 'buta' Vö. ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dinka, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, tapló, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

állati mn, tú, di, x 'kitűnő' Vö. adu, baromi, buli, fasza, klassz, oltári, sztár

alszik i, kö, á, + 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, bambáz, bambul, el van, élvezkedik, vegetál

alváz fn, du, di, + 'női láb' Vö. bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa, oszlop

amőbázik i, ol, di, + 'nem figyel óra alatt' Vö. alszik, bambáz, bambul, el van, élvezkedik, vegetál

angolna fn, ol, r, + 'tornacipő' Vö. csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő

angyalbőr fn, gú, á, + 'katona' Vö. baka, katica, kopasz, surranós, svejk

anyag fn, du, di, + 'nő' Vö. bőr, csaj, csajszi, muff, nőci

aranykapu fn, j, r, + 'száj' Vö. beszélő, csőr, etető, tátogó

aranypofa fn, ke, di, + 'kedvelt személy vagy tanár Vö. ász, jófej

arass i, ke, á, + 'sok sikert!' Vö. ...egy káddal!, ...egy kalappal!, ...egy kárpátmedencével!, ...kéz és lábtörést!, ...mindent bele!, ...a nagy szellem kísérjen utadon!

arculatrendezés fn, j, di, + 'verés' Vö. agyabugya, agyalás, boksz, bunyó, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg

ász fn, ke, di, + 'kedvelt személy vagy tanár' Vö. aranypofa, jó fej

aszfaltbuborék fn, gú, di, x 'autó' Vö. járgány, taliga, tragacs

átbassza az agyát kif, du, á, x 'kitol valakivel' Vö. betesz neki, kibaltázik vele, kicsesz vele, kitörpöl

átver i, kö, á, + 'csal' Vö. érvényesül, svinglizik

ausztralopitekusz fn, gú, r, + 'buta' Vö. állat, birka, bunkó, dinka, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

áve msz, ol, di, + 'szevasz' Vö. csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka

B

baba fn, j, di, + 'remek' Vö. baró, bingó, klassz, kurva jó, oké, szupi

babazsúr fn, gú, j, + 'szülői értekezlet' Vö. banzáj, buli, gittegylet, ökörkör, zsúr

balek fn, ol, á, + 'szerencsétlen' Vö. balfácán, balfasz, balfék, bamba, béna, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

balfasz fn, du, di, x 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, béna, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

balfácán fn, du, á, x 'szerencsétlen' Vö. lásd előző szócikk

baka fn, ol, á, + 'katona' Vö. angyalbőr, katica, kopasz, surranós

bamba fn, gú, di, x 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, béna, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

bambul, bambáz i, ol, á, + 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, el van, élvezkedik, vegetál

banzáj fn, ol, á, + 1. 'iskolai rendezvény' Vö. bulaj, buli 2. 'házi mulatság' Vö. buli, kekszparti, összeröffenés

becsápol i, gú, di, + ' leissza magát' Vö. beton részeg, felönt, paff lesz

bedolgozza magát i, ol, di, + 'hízeleg' Vö. benyalja magát, dorombol, nyalizik, simul

bedugózik i, gú, di, x 'egyest kap' Vö. erdőt telepít, fásít, felkarózás, karót kap, pecázik, szekát kap

behajtja i, ol, di, + 'megtanulja' Vö. bevágja, beseggeli, bemagolja, benyalja

beköp i, du, á, + 'elárul' Vö. bemárt, benyom, stréberkedik

bekrepál i, du, di, + 'feleléskor nem szólal meg' Vö. agyilag zokni, berezel, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget

belezúg i, ol, á, + 'szeret, beleszeret' Vö. bír, csíp, imád, jó nála, kamel, komál

bemagol i, ol, á, + 'megtanulja a leckét' Vö. bevágja, behajtja, beseggeli, bevasalja (+ a leckét), benyalja

bemárt i, ol, á, + 'elárul' Vö. beköp, benyom, júdáskodik, fényesít, stréberkedik

benyalja a leckét i, ol, di, + 'megtanulja a leckét' Vö. bemagol, behajt, beseggeli, bevasalja, bevágja a leckét, vágja a témát

benyalja magát i, du, di, + 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, dorombol, nyalizik, simul

benyom i, du, di, + 'elárul' Vö. beköp, bemárt, fényesít, júdáskodik, stréberkedik

berezel i, ol, di, + 'feleléskor nem szólal meg' Vö. agyilag zokni, bekrepál, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget

berosálás fn, ol, di, + 'felelés előtti izgalom' Vö. görcsölés, integrálás, izzadás, razzia, rágás, rezelés, rinya, rinyálás, rosálás, szarás

beseggel i, du, di, + 'megtanulja a leckét' Vö. bemagolja a..., behajtja, benyalja, bevágja (+ a leckét), vágja a témát

beszarik i, du, á, + 'fél' Vö. cidrizik, betojik, majrézik, rinyál

beszeszel i, kö, á, + 'leissza magát' Vö. becsápol, beton részeg, felönt, paff lesz

beszélő fn, ol, á, + 'száj' Vö. aranykapu, csőr, etető, tátogó

betesz v.nek i, ol, á, + 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, kibaltázik vele, kicsesz vele, kitörpöl

betojik i, du, á, + 'fél' Vö. beszarik, cidrizik, majrézik, rinyál

beton mn (itt), tú, di, + 'részeg' Vö. kómás

bevágja (pl. az anyagot) i, ol, á, + 'megtanulja a leckét' Vö. behajtja, bemagolja, benyalja, beseggeli a leckét

béna mn, gú, á, + 'szerencsétlen' Vö. balek, balfasz, balfácán, balfék, bamba, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

bibi fn, j, p, x 'baj, probléma Vö. blama, böki, gáz van, gixer, pittypotty, szivacs szívás, zőr

bicaj fn, ol, á, 'kerékpár' Vö. bringa, bringó, cajga, canga, drótkecske, keró, vadkecske, zanga

bige fn, gú, di, + 'női láb' Vö. alváz, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futúmű, nyalóka, pipa, oszlop

bigyó fn, gú, di, + 'biológia' Vö. bájológia, biosz, dögtan

bilux fn, gú, di, + 'pofon' Vö. csattanó, füles, maflás, nyakas, pofic, tasli

binyó mn, kö, r, x 'remek, jó' Vö. baba, baró, klassz, király, kurva jó, oké, szupi

biosz fn, ol, di, 'biológia' Vö. bájológia, bigyó, dögtan

bír i, ol, di, + 'szeret, kedvel' Vö. belezúg, csíp, imád, jó nála, kamel, komál

birodalom fn, j, di, 'irodalom' Vö. irci, népművelés, rohadalom

birka fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, bunkó, dinka, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej

birgentyőzik i, gú, r, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, bizgerél, cikiz, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motosztál, szekál

bizgerál i, gú, r, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, cikiz, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motosztál, szekál

bizi fn, ol, di, 'bizonyítvány' Vö. diploma, rizibizi

blabla fn, ol, di, + 'lényegtelen dolog' Vö. fika, picsa, piti

blama fn, ol, di, x 'baj, probléma' Vö. bibi, böki, gáz van, gixer, pittypotty, szivacs, szívás, zőr

blöki fn, j, r, + 'hegyező' Vö. csúcskészítő, önkielégítő eszköz

boj fn, j, di, + 'fiú' Vö. faszi, finyú, hapsi, kandúr, muki, pacák, srác

boksz fn, tú, di, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, bunyó, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg

bors fn, gú, r, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. diri, duce, fejes, finánc, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf

böki fn, j, di 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, gáz van, gixer, pittypotty, szivacs, szívás, zőr

bömbikél i, gú, r, 'sír' Vö. bőg, bömböl, nyavíkol

böte mn, gú, di, + 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, fasz, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

bőr fn, du, á, + 'nő' Vö. anyag, csaj, cajszi, muff, nőci

brake (brék) fn, ol, di, + 'óraközi szünet' Vö. kisrobi, tízperc

bratyó fn, ol, á, x 'testvér' fiútestvér Vö. alkatrész, hátizsák, tesisz, tesó, tesóka

brékel i, ol, di, + 'táncol' Vö. denszel, dizsizik, csörög, lötyög, pofázik, ráng, reppel, rázza a rongyot, sütyőzik

bringa fn, ol, á, 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, cajga, canga, drótkecske, keró, vadkecske, zanga

bőzrúd fn, ol, r, 'cigaretta' Vö. bagó, tüdőropi

bulaj fn, gú, r, 'iskolai rendezvény' Vö. banzáj, buli

buli fn, kö, á, x 'rendezvény' 1. iskolai rendezvény Vö. banzáj, bulaj 2. házi mulatság Vö. banzáj, kekszparti, összeröffenés

bukfencezik i, gú, di, + 'megbukik' Vö. meghúzzák, elhúzzák, eltaccsol, eltanyál, hasal, marasztalják

bukta fn, gú, di, + 'bukás, pótvizsga' Vö. exportból vissza maradt, kettes csapó, tigrisbukfenc, második felvonás, nagy visszatérés

buli mn, tú, di, x 'kitűnő' Vö. adu, állati, baromi, fasza, klassz, oltári

bunkó mn, du, á, + 1. 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó 2. 'nagyon rossz tanuló' Vö. dinnye, fafej, gucker, keménymag, recés, répa, sötét

bunyó fn, tú, á, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, gatyázás, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütleg

buzgó mócsing kif, du, di, x 'fontoskodó személy' Vö. kotnyeles, púposkodó, stréber

C

canga fn, ol, di, 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, drótkecske, keró, vaskecske, zanga

cerka fn, kö, di, 'ceruza' Vö. cera, ropi

cetli fn, gú, di, + 'dolgozat' Vö. doga, dolcsi, dolgi, röpi, röppentyő, számadás

cidrizik i, gú, á, x 'fél' Vö. betojik, beszarik, majrézik, rinyál

cikiz i, ol, di, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motoszkál

combi fn, gú, di, x 'női láb' Vö. alváz, bige, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa, oszlop

cucc fn, kö, di, + 'iskolaköpeny' Vö. cula, gönc, gúnya, kapca, kényszerzubbony, koszruha

cula fn, kö, di, 'iskolaköpeny' Vö. cucc, gönc, gúnya, kapca, kényszerzubbony, koszruha

cupi fn, j, di, x 'csók' Vö. cupp, nyelvlecke, pusszantyú, smaci

cupp fn, j, di, x 'csók' Vö. cupi, nyelvlecke, pusszantyú, smaci

CS

csacsaracsa msz, j, di, x 'szervusz' Vö. ave, csaó, csaszi,cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka

csaj fn, du, á, x 'nő' Vö. anyag, bőr, csajszi, nőci, muff

csajszi fn, j, di, x 'nő' Vö. anyag, bőr, csaj, nőci, muff

csakliz i, ol, di, x 'lop' Vö. csentázik, csórel, elbugáz, elemel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel

csaszi msz, j, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka

csaó msz, ol, di, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka

csattanó fn, j, r, + 'pofon' Vö. bilux, füles, maflás, nyakas, pofic, tasli

csávó fn, du, á, x 'személy, férfi' Vö. alak, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, ipserendusz, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

csenta fn, j, r, x 'pénz' Vö. dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga

csentázik i, ol, r, x 'lop' Vö. csakliz, csórel, elbugáz, elemel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel

cseszeget i, ol, di, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cikiz, hergel, macerál, maszikál, molesztál, motoszkál

csicska fn, gú, di, + 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz, újonc

csípő fn, gú, di, + 'szerető' Vö. játékos, másodpilota

csirkecomb fn, du, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa, oszlop

csócsál i, gó, di, x 'eszik' Vö. kajál, kajeszol, makonyászik, tömi a búráját, tomi a fejét, zabrincsol

csóka fn, gú, di, + 'személy, férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, ipserendusz, fasz, pari, szivar, tag, ürge

csóri mn, gú, di, 'szegény' Vö. csóringer, rongyos, sorstárs

csóringer mn, gú, di, 'szegény' Vö. csóri, rongyos, sorstárs

csórel i, gú, di, 'lop' Vö. csakliz, csentázik, elbugáz, elemel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel

cső 1. fn, gú, di, + 'egyenruha' Vö. díszmagyar, egyenszerkó, szkafander, uniformis; 2. msz, gú, di, (csao cső) 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, csüszi, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka

csörgő fn, gú, r, + 'csengetés' Vö. kiccs, kicsörrenő, kolomp

csörög i, ol, di, + 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, lötyög, popózik, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik

csuka fn, kö, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő

csúzda fn, gú, di, + 'pótvizsga' Vö. kettes csapó, nagy visszatérés, tigrisbukfenc

csülök fn, du, di, + 'láb' Vö. járóka, nyúlvány, pata, piszkafa, tappancs, virgácsok

csüsz msz, kö, r, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz, szia, szióka

D

dagi mn, du, á, 'kövér' Vö. disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

dedós mn, du, á, 'kisgyerek' Vö. kisköcsög, kiskőc, mitugrász, porbafingó, pulya, takonypóc, totyi

denszel i, ol, di, x 'táncol' Vö. brékel, dizsizik, csörög, lötyög, popózik, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik

deszka fn, kö, r, + 'iskolapad' Vö. palóca

dezsőke fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, bunkó, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

dinamit fn, gú, di, + 'mérges diák v. tanár' Vö. hólyag, idegroncs, idegzsába, méregzsák, pukkancs

dinka mn, ol, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinnye, elmeroggyant, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

dinnye fn, gú, di, + 1. 'buta' Vö. előző szócikk 2. 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, fafej, gucher, keménymag, recés, répa, sötét

dipó fn, kö, di, 'táska' Vö. dög, motyó, szatyi, zsák

diri fn, ol, á, 'igazgató' Vö. igás, igi, izgató úr, marci, nagyfőnök

díszmadzag fn, gú, di, x 'nyakkendő' Vö. flap, függöny zsinór, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz

disznó mn, du, á, + 'kövér' Vö. dagi, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

dizsizik i, ol, di, x 'táncol' Vö. brékel, denszel, lötyög, popózik, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik

doga fn, kö, di, 'dolgozat' Vö. cetli, dolesz, dolgi, doli, röpi, röppentyő, számadás

dohány fn, du, á, + 'pénz' Vö. csenta, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga

dolcsi fn, j, di, 'dolgozat' Vö. cetli, dolcsi, dolgi, doli, röpi, röppentyő, számadás

duce fn, gú, di, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, fejes, finánc, góré, király, mufli, nagyfőnök, nagykutya, séf

duci mn, ol, á. x 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombóc artúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

dugó fn, kö, di, + 'egyes osztályzat' Vö. fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, karó, peca, suka

dumaláda fn, gú, di, x 'sokat beszélő személy' Vö. locsi fecsi, szövegláda

dumarendszer fn, gú, r, x 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. lé, massza, mellézönge, mellédumcsi, pótduma, rizsa

dumál i, ol, á, x 'beszélget óra alatt' Vö. dumcsizik, kaszinózik, kommunikál, pofázik, trécsel

dumcsizik i, ol, di, 'beszélget' Vö. dumál, kaszinózik, kommunikál, pofázik, trécsel

duplaszem fn, gú, di, + 'szemüveg' Vö. hemü, hemüge, kukker, okularé, pápaszem, szemüge, szódásüveg, üvegszem

DZS

dzsiász fn, ol, di, + 'farmer' Vö. farmis, gatyó, gatyóka, naci, szerkó

dzsizsi fn, gú, r, 'gimnázium' Vö. gimi

E, É

edzőcsuka fn, kö, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő

egyenszerkó fn, ol, di, x 'egyenruha' Vö. cső, díszmagyar, szkafander, uniformis

egy káddal! kif, j, di, x 'sok sikert!' Vö. ...arass!, ...egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, kéz és lábtörést!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!

egy kalappal! kif, j, di, x 'sok sikert!' Vö. arass!, egy káddal!, egy Kárpátmedencével!, kéz és lábtörést!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!

egy Kárpátmedencével! kif, j, di, x 'sok sikert!' Vö. arass!, egy kalappal!, egy káddal!, kéz és lábtörést!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!

elbugáz i, ol, di, + 'lop' Vö. csakliz, csentázik, csórel, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel

elbaltáz i, ol, di, + 'elront valamit' Vö. elbasz, elbénáz, eltol, megfirkant

elbasz i, du, á, x 'elront valamit' Vö. előző szócikk

elbénáz i, gú, di, x 'elront valamit' Vö. elbaltáz, elbasz, elcsesz, eltol, megfirkant

elcsesz i, ol, di, x 'elront valamit' Vö. elbaltáz, elbasz, elbénáz, eltol, megfirkant

elemel i, ol, á, x 'lop' Vö. csakliz, csentázik, csórel, elbugáz, eloroz, megfúj, megpukkant, kölcsönvesz, plagizál, terel

elgyepál i, ol, di, x 'verekedik' Vö. megagyal, padlót fog, zakót kap

elhúzzák i, ol, á, x 'megbuktatják' Vö. eltaccsol, eltanyál, hasal, kilövi magát, marasztalják

elmeroggyant mn, du, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopite kusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

eloroz i, ol, di, + 'lop' Vö. csakliz, csentázik, csórel, elbugáz, megfúj, megpukkaszt, kölcsönvesz, plagizál, terel

elpatkol i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak

elsősegély fn, ol, di, + 'súgás' Vö. kapaszkodó, kötél, mentőöv, szellő

eltaccsol i, gú, di, x 'megbukik' Vö. elhúzzák, eltanyál, hasal, kilövi magát, marasztalják, meghúzzák

eltaknyol i, du, di, x 'elesik' Vö. eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol

eltanyál 1. i, ol, di, x 'elesik' Vö. eltaknyol, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol 2. i, j, di, x 'megbukik' Vö. elhúzzák, eltaccsol, hasal, kilövi magát, marasztalják, meghúzzák,

eltol i, ol, di, x 'elront valamit' Vö. elbaltázza, elbasz, elcsesz, megfirkant

el van i, ol, á, x 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, bambul, bambáz, élvezkedik, vegetál

elvágódik i, kö, á, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol

élvezkedik i, gú, di, x 'nem figyel óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, bambul, bambáz, mélázik, vegetál

emberke fn, gú, di, 'személy' Vö. alak, csávó, csóka, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

erdőt telepít kif, tú, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, fásít, felkarózzák, karót kap, pecázik, szekát kap

érvényesül i, gú, di, + 'csal' Vö. svinglizik

észlény fn, gú, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

etető fn, gú, r, + 'száj' Vö. aranykapu, beszélő, csőr, tátogó

F

fa fn, ol, di, + 'egyes' Vö. dugó, fúró, giliszta, kampo baszo, kanca, karó, peca, szeka

fafej fn, gú, di, x 'rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, gucher, keménymag, recés, répa, sötét

fakt fn, kö, di, 'fakultáció' Vö. faktic, faktusz

faktic fn, j, di, 'fakultáció' Vö. fakt, faktusz

faktusz fn, j, d, 'fakultáció' Vö. fakt, faktic

falvédő fn, ol, di, + 'faliújság' Vö. nyilvános papír

farmis fn, ol, di, 'farmernadrág' Vö. dzsiász, gatyó, gatyóka, naci, szerkó

fásít i, ol, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, felkarózzák, karót kap, pecázott, szekát kap

fasz fn, du, di, x 'ügyetlen diák' Vö. balek, balfasz, balfácán, balfék, bamba, béna, buga, faszari, faszfej, kancsi, mafla, nyomi, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

fasza mn, du, di, x 'kitűnő' Vö. adu, állati, buli, klassz, oltári

faszari fn, du, di, x 'ügyetlen diák' Vö. előző szócikk

faszfej fn, du, di, x 'ügyetlen diák' Vö. előző szócikk

faszi fn, gú, á, x 'fiú' Vö. boj, finyú, hapi, kandúr, muki, pecák, srác

fazon fn, ol, á, + 'személy, férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, manus, muksó, pali, tag, ürge

fárasztó mn, ol, di, + 'unalmas' Vö. gyenge, ócska, uncsi

fegyver fn, tú, di, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, minchester, puska, sorozatlövő

fegyverkezési program kif, tú, r, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, gépágyú, mankó, minchester, puska, sorozatlövő

fej fn, ol, á, + 'személy' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, manus, muksó, pali, tag, ürge

fejes fn, gú, á, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duci, finánc, főnök, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf

feles fn, j, r, 'közepes osztályzat' Vö. hárem, trojka

feldobja a talpát kif, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak

felkarózzák i, gú, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, fásít, karót kap, pecázott, szekát kap

felmegy a pumpa kif, ol, á, x 'ideges' Vö. görcsöl, idegbajos, idegbeteg, majrézik, pipa, rágja a kefét, rájött a tízperc, zabos

felnyalja a földet kif, du, di, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, hasal, kifekszik, megmihálylik, orrot lapít, taknyol

fényesít i, já, di, + 'árulkodik' Vö. beköp, bemárt, judás, stréberkedik

fiatalka fn, j, di, 'alsóbb osztályos tanuló' Vö. csicska, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz, újonc

fickó fn, ol, á, 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

ficsúr fn, gú, á, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

filcsi fn, j, di, 'filozófia' Vö. filó, hegyibeszéd

filó fn, j, di, 'filozófia' Vö. filcsi, hegyibeszéd

filózás fn, ol, di, 'gondolkodás' Vö. agytekerés, agytorna

finánc fn, gú, di, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf

fincsi mn, ol, di, 'finom' Vö. frenetikus, nyakcsöp pentő, isteni, kóser, okés, szupi, tök jó

finyó fn, gú, di, 'fiú' Vö. boj, faszi, hapi, kandúr, muki, pacák, srác

five fn, j, di, ... 'jeles' Vö. pityórka, remek, rükverc

flap fn, kö, di, + 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, függöny zsinór, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz

fogpiszkáló fn, du, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, futómű, nyalóka, pipa, oszlop

frenetikus mn, tú, r, + 'finom' Vö. fincsi, nyakcsöppentő, isteni, kóser, okés, szupi, tök jó

fúró fn, gú, r, + 'egyes (elégtelen osztályzat)' Vö. dugó, fa, giliszta, kampobaszo, kanca, karó, peca

futómű fn, gú, di, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, nyalóka, pipa, oszlop

főbe harap kif, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, feldobja a talpát, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak

függönyzsinór fn, gú, di, + 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, flap, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz

füles fn, j, á, + 'pofon' Vö. bilux, csattanó, maflás, nyakas, pofic, tasli

G

gatyázás fn, ol, á, + 'verés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, bunyó, gyepálás, ismerkedés, ruha, ütlegelés

gatyó fn, j, di, 'nadrág' Vö. dzsiász, farmis, gatyóka, naci, szerkó

gatyóka fn, j, di, 'nadrág' Vö. dzsiász, farmis, gatyó, naci, szerkó

gádzsó fn, du, á, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

gáz van kif, tú, di, + 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gixer, pittypotty, szivacs, szívás, zőr

gázsi fn, du, di, + 'pénz' Vö. csenta, dohány, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga

gépágyú fn, tú, di, + 'segédeszköz dolgozatírásnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezési program, mankó, minchester, puska, sorozatlövő

gethes mn, gú, di, + 'beteg, megbetegszik' Vö. dögrováson van, lerobban, kidől, kidöglik, padlón van

giliszta fn, gú, di, + 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, kampo baszo, kanca, karó, peca

gimi fn, ol, á, 'ginázium' Vö. dzsimi

gittegylet fn, j, di, + 'szülői értekezlet' Vö. babazsúr, banzáj, buli, ökörkör, zsúr

gixer fn, kö, di, + 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gáz van, pittypotty, szivacs, szívás, zőr

gólya fn, ol, di, + 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz

gombócartúr fn, gú, di, + 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, hájbáj, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

góré fn, gú, á, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf

gönc fn, gú, di, + 'iskolaköpeny' Vö. cucc, cula, gúnya, kapca, kényszerzubbony, koszruha

görcsöl i, tú, á, + 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, idegbeteg, majrézik, pipa, rágja a kefét, rájött a tízprec, zabos

görcsölés fn, tú, di, + 1. 'tanulás' Vö. gürc, gürizés, güzülés, hajtás, magolás, robot, tancsi, tancsizás 2. 'felelés előtti izgalom' Vö. berosálás, integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinya, rinyálás, rosálás, szarás

guba fn, gú, di, + 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, lé, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga

gucher (guser)

fn, gú, di, 'nagon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, fafej, keménymag, recés, répa

gúnya fn, gú, di, + 'iskolaköpeny' Vö. cucc, cula, gönc, kapca, kényszerzubbony, koszruha

güzül i, gú, di, + 'minden órára felkészül' Vö. kombájn, pedálozik, stréberkedik

gürc fn, du, di, x 'tanulás' Vö. görcsölés, gürizés, güzülés, hajtás, magolás, robot, tancsi, tancsizás

gürizés fn, du, di, x 'tanulás' Vö. előző szócikk

güzülés fn, du, di, + 'tanulás' Vö. előző szócikk

GY

gyenge mn, ol, á, + 'unalmas' Vö. fárasztó, ócska, uncsi

H

háef fn, ol, di, 'házi feladat' Vö. höfö, lecsó

haj msz, j, di, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüszi, hali, halihó, helo, pá, szasz, szia, szióka

hájbáj fn, du, di, x 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombóc artúr, hájmáj, hústorony, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

májháj fn, du, di, x 'kövér' Vö. előző szócikk

hajtás fn, ol, á, + 'tanulás' Vö. görcsölés, gürc, gürizés, güzülés, magolás, robot, tancsi, tancsizás

hajszerkezet fn, gú, di, x 'haj' Vö. kóc, moha, séró, sörény

halazik i, gú, di, x 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, berezel, bekrepál, kuka, kukázik, némalevente, pantimimezik, penget

hali msz, j, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, halihó, helo, pá, szasz, szia, szióka

haliho msz, j, di, x 'szervusz' Vö. előző szócikk

hantáz i, gú, di, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, kamuzik, lódít, mesél, palira vesz, terel, szívat

hapi, hapsi fn, du, di, 'fiú, férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pasi, szivar, tag, ürge

harcsa fn, ol, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, rotkó, tappancsoló, topánka, tesicipő

hasal i, gú, di, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, elhúzzák, eltanyál, kilövi magát, marasztalják, meghúzzák

hátizsák fn, gú, di, + 'testvér' Vö. alkatrész, bratyó, tesisz, tesó, tesóka

hegybeszéd fn, gú, di, + 'filozófia' Vö. filcsi, filó

heló msz, ol, á, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüszi, hali, halihó, pá, szasz, szia, szióka

hemü fn, ol, r, x 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, szódásüveg, üvegszem

hiánycikk fn, gú, di, + 'nincsen' Vö. nix, nuku, slussz

hím fn, ol, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

homály fn, ol, di, 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

hurkaberci fn, gú, r, + 'elsős, alsóbb osztályos' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz, újonc

höfö fn, j, di, 'házi feladat' Vö. háef, lecsó

hústorony fn, tú, r, x 'kövér személy' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, poci, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

hülye fn, du, á, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

hütyü fn, gú, di, x 'buta' Vö. előző szócikk

I, Í

idegorvos fn, tú, di, + 'mérges diák vagy tanár' Vö. dinamit, hólyag, idegzsába, méregzsák, pukkancs

idegzsába fn, tú, di, + 'mérges diák vagy tanár' Vö. előző szócikk

idióta fn, tú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, köcsög, melák, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

igás fn, gú, di, 'igazgató' Vö. diri, igi, izgató, marci, nagyfőnök

igi fn, ol, di, 'igazgató' Vö. diri, izgató úr, igás, nagyfőnök

imád i, tú, di, + 'szeret, kedvel' Vö. belerúg, bír, csíp, imád, jó nála, kamel, komál

ipserendszer fn, gú, di, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

irci fn, j, di, 'irodalom' Vö. birodalom, népművelés, sokadalom

ismerkedés fn, gú, á, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, bunyó, gatyázás, ruha, ütlegelés

isteni mn, tú, á, + 'jó, finom' Vö. fincsi, frenetikus, nyálcsöppentő, kóser, okés, szupi, tök jó

izomdiszkó fn, j, di, x 'tornaterem' Vö. izzasztó, szogoda

izzadás fn, tú, di, + 'felelés' Vö. akasztás, hímzés, némajáték, nyaggatás, szívatás

izzasztó fn, gú, r, + 'tornaterem' Vö. izomdiszkó, szogoda

J

járóka fn, gú, di, + 'láb' Vö. csülök, nyúlvány, pata, piszkafa, tappancs, virgácsos

játékos fn, ol, di, + 'szerető' Vö. csípő, másodpilóta

jegybank fn, j, di, + 'ellenőrző' Vö. jegygyűjtő

jegygyűjtő fn, kö, di, + 'ellenőrző' Vö. jegybank

jelenés fn, ol, á, + 'randevú' Vö. randi

jó fej kif, ol, á, x 'kedvelt személy' Vö. aranypofa, ász

jól penget kif, gú, di, x 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget

judás fn, gú, di, + 'árulkodó személy' Vö. beköp, bemárt, benyom, fényesít, stréberkedik

K

kaja fn, ol, á, x 'étel, ennivaló' Vö. kajesz, táp, zaba; (ha leves) lé, létyó, lötty, tinta

kajesz fn, j, di, x 'étel, ennivaló' Vö. előző szócikk

kajál i, ol, á, x 'eszik' Vö. csócsál, kajeszol, makonyázik, tömi a búráját, tömi a fejét, zabál, zabrincsol

kajálda fn, ol, di, x 'menza' Vö. tápelosztó, zabálda

kajenol i, j, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, makonyázik, tömi a búráját, tömi a fejét, zabál, zabrincsol

kamel i, ol, di, x 'kedvel, szeret' Vö. belezúg, bír, csíp, imád, jó nála

kampobaszo fn, du, di, 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kanca, karó, peca, szeka

kamuzik i, ol, di, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, lódít, mesél, palira vesz, terel, szívat

kanca fn, gú, di, + 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, karó, peca, szeka

kandúr fn, du, di, + 'fiú' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, muki, pacák

kapaszkodó fn, kö, di, + 'súgás' Vö. elsősegély, kötél, mentőöv, szellő

kapca fn, gú, di, + 'köpeny' Vö. cucc, gönc, cula, gúnya, kényszerzubbony, koszruha

karó fn, ol, di, + 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, peca, szeka

karót kap kif, ol, di, x 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, felkarózzák, pecázott, szekát kap

kaszinózik i, ol, á, + 'beszélget pl. óra alatt' Vö. dumál, dumcsizik, kommupofázik, tracsparti

katica fn, gú, di, 'katona' Vö. angyalbőr, baka, kopasz, surranós, svejk

kavar i, ol, di, + 'siet' Vö. kotor, megy, mint az állat, turbózik, szedi a belét

kekszparti fn, ol, di, x 'házi mulatság' Vö. banzáj, buli, összeröffenés

kemény mn, tú, di, + 'nehéz' Vö. batár, lókocsi, merci

keménymag fn, gú, r, + 'nagon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, recés, répa, sötét

keró fn, ol, di, 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, bringó, cajga, canga, drótkecske, vaskecske, zanga

kettes csapó kif, gú, di, + 'pótvizsga' Vö. csúzda, nagy visszatérés, tigrisbukfenc

kégli fn, gú, di, + 'tanterem' Vö. room

kényszerzubbony fn, tú, di, + 'köpeny' Vö. cucc, cula, gönc, gúnya, kapca, koszruha

kéz és lábtörést kif, j, di, x 'sok sikert' Vö. arass!, egy káddal!, egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, mindent bele!, a nagy szellem kísérjen utadon!

kibaltázik v.vel kif, ol, di, x 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, betesz neki, kicsesz vele, kitörpöl

kidöglik i, du, di, + 'megbetegszik' Vö. dögrováson van, kidől, lerobban, padlón van

kidől i, ol, di, + 'megbetegszik' Vö. előző szócikk

kiccs fn, j, di, x 'csengetés' Vö. csörgő, kics, kolomp

kicsesz v.vel i, j, di, x 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, betesz neki, kibaltázik v.vel, kitörpöl

kicsörrenő fn, ol, di, + 'csengetés' Vö. vö, csörgő, kics, kolomp

kifing i, du, di, x 'meghal' Vö. elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak

kifekszik i, du, di, + 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, megmihálylik, orrot lapít, taknyol

kilövi magát i, gú, di, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, elhúzzák, eltanyál, marasztalják, meghúzzák

kínzás i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel, vége van, mint a botnak

kinyúl i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kukcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kipurcan, megmihálylik, megmurdel, vége van, mint a botnak

kipurcan i, du, di, x 'meghal' Vö. előző szócikk

király 1. fn, tú, r, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, góré, mufti, nagyfőnök, nagykutya, séf; 2. mn, tú, r, + 'remek, kitűnő' Vö. baba, baró, binyu, klassz, kurva jó, oké, szupi

kiskőc fn, j, di, 'kisgyerek' Vö. dedós, kisköcsög, mit ugrász, pobafingó, pulya, takonypóc, totyi

kisköcsög fn, gú, di, + 'kisgyerek' Vö. előző szócikk

kisrobi fn, j, di, 'szünet' Vö. brake, tízperc

kis tökös fn, gú, di, + 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, pulya, takonypóc, totyi

kitörpöl v.vel kif, j, di, x 'kitol v.vel' Vö. átbassza az agyát, betesz neki, kibaltázik v.vel, kicsesz v.vel

klotyó fn, du, di, x 'WC' Vö. budi, döntetlen, klozett, meg könnyebbülési körgugolda, setyó, slori

kóc fn, gú, di, 'haj' Vö. hajszerkezet, moha, séró, sörény

koksz fn, j, di, + 'uzsonna' Vö. táp, ozsonnya, uzsi

kolesz fn, j, di, 'kollégium' Vö. koli, kóter, menedék, zárda

koli fn, ol, di, 'kollégium' Vö. kolesz, kóter, menedék, zárda

kolomp fn, gú, di, + 'csengetés' Vö. csörgő, kics, kicsörrenő

komál i, ol, di, x 'kedvel, szeret' Vö. belezúg, bír, csíp, imád, jó nála, kamel

kombájn fn, du, di, + 'minden órára szorgalmasan készül' Vö. güzül, pedálozik, stréberkedik

kopasz 1. fn, gú, di, + 'katona' Vö. angyalbőr, baka, katica, surranós, svejk; 2. fn, gú, di, + 'alsóbb évfolyamos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, mikrosegg, seggdugesz, újonc

koponya fn, ol, á, + 'személy' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapsi, ipserendszer, kan, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

kóser mn, ol, di, 'jó, finom' Vö. fincsi, frenetikus, nyálcsöppentő, okés, szupi, tök jó

koszruha fn, gú, r, + 'köpeny' Vö. cucc, cula, gönc, gúnya, kapca, kényszerzubbony

kóter fn, gú, r, 'kollégium' Vö. koli, kolesz, menedék, zárda

kotnyeles mn, gú, á, x 'fontoskodó személy' Vö. buzgó mócsing, púposkodó, stréber

kotor i, gú, di, + 'siet' Vö. kavar, megy, mint az állat, turbózik, szedi a belét

kottakata fn, gú, r, x 'énektanárnő' Vö. köpöcici, zenenyanya

köcsög fn, du, di, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, fafej, keménymag, recés, répa, sötét

köp i, du, di, + 'elárul' Vö. beköp, bemárt, fényesít, judás, benyom, stréberkedik

köpöcici fn, gú, di, x 'énektanárnő' Vö. kottakata, zenenyanya

kötőfék fn, gú, di, + 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, flap, függöny zsinór, hurok, kultúrnyakörv, nyaktekerészeti mellfekvenc, póráz

krapek fn, gú, di, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, manus, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

kuka fn, gú, di, + 'nem szólal meg' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget

kukkancsol i, já, di, 'les' Vö. purkázik

kupi fn, gú, di, x 'szertár' Vö. kupleráj, lomkamra

kupleráj fn, gú, di, + 'szertár' Vö. kupi, lomkamra

kurva jó kif, du, di, x 'jó, finom' Vö. baba, baró, bingó, király, oké, szupi

L

lapít i, gú, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepált, berezelt, halazik, kuka, kukázik, némalevente, pantomimezik, penget

1. fn, gú, di, + 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, mani, rongy, stex, suska, zsé', zsozsó, zsuga 2. fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. mese, rizsa, odaduma, terelés 3. fn, gú, di, 'leves' Vö. létyó, lötty

lebasz i, du, di, x 'megszid valakit' Vö. lehord, leszól, letol

léc fn, ol, di, + 'vonalzó' Vö. Sandokan kard

lecsó fn, gú, di, + 'házi feladat' Vö. háef, höfö

lehord i, tú, á, + 'megszid valakit' Vö. lebasz, leszól, letol

lemegy rézsútba kif, j, di, x 'les, leskelődik' Vö. kukkancsol, puskázik

lerobban i, gú, di, + 'megbetegszik' Vö. dögrováson van, gethes, kidöglik, kidől, padlón van

leszól i, ol, á, + 'megszid valakit' Vö. lebasz, lehord, letol

letol i, gú, á, + 'megszid' Vö. lebasz, lehord, leszól

létyó fn, gú, di, 'leves' Vö. lé, lötty

locsifecsi mn, ol, á, x 'sokat beszél' Vö. dumaláda, szövegláda

lódít i, ol, á, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantás, kamuzik, mesél, palira vesz, terel, szívat

lóg i, gú, á, x 'hiányzás' Vö. nyaral, szimulál, táppénzen van

lókocsi mn, j, r, + 'nehéz' Vö. dögnehéz, kemény, merci, ólmos, pokoli

lomkamra fn, tú, di, + 'szertár' Vö. kupi, kupleráj

lovagol kif, ol, di, + 'egyest kap' Vö. bedugózik, erdőt telepít, fásít, karót kap, pecázik, szekát kap

lötyög i, j, di, + 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, popózik, rappel, ráng, rázza a rongyot, rütyőzik

luxusjármű fn, gú, r, + 'tanárnő' Vö. miss, ribonómia, tancsi, tantó néni

M

macerál i, ol, á, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cikiz, cseszeget, hergel, maszikál, molesztál, motoszkál, szekál

maflás fn, j, di, x 'pofon' Vö. bilux, csattanó, füles, nyakas, pofic, tasli

magol i, ol, á, + 'megtanulja a leckét' Vö. behajtja, bemagolja, beseggeli, bevágja, bevasalja

majrézik i, j, di, 'fél' Vö. beszarik, cidrizik, betojik, rinyál

makonyázik i, j, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, kajeszol, tömi a búráját, tömi a fejét, zabál, zabincsol

mamus fn, j, di, 'anya' Vö. mutter

mani fn, ol, di, ... 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, rongy, stex, suska, zsé', zsoszo

mankó fn, j, di, + 'segédeszköz a dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezésiprogram, gépágyú, minchester, puska, sorozatlövő

manus fn, gú, á, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, muksó, pali, pari, szivar, tag, ürge

marasztalják i, ke, di, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, eltanyál, elhúzzák, hasal, kilövi magát, meghúzzák

marci fn, j, r, + 'igazgató' Vö. diri, igás, igi, izgató úr, nagyfőnök

második felvonás kif, ol, di, + 'bukás' Vö. bukta, exportból visszamaradt, tigrisbukfenc

másodpilóta fn, j, di, + 'szerető' Vö. csípő, játékos

massza fn, j, di, + 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. dumarendszer, lé, mellézönge, rizsa

matek fn, kö, di, 'matematika' Vö. matyematyika

matyematyika fn, j, di, 'matematika' Vö. matek

megagyal i, ol, di, + 'verekedik' Vö. elgyepál, padlót fog, zakót kap

megdöglik i, du, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megmurdel, vége van, mint a botnak

meghúzzák i, kö, á, + 'megbukik' Vö. eltaccsol, elhúzzák, eltanyál, hasal, marasztalják, kilövi magát

megmihálylik i, j, di, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, elhasal, kifekszik, orrot lapít, taknyol

megmurdel i, j, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, vége van, mint a botnak

megy, mint az állat kif, tú, di, x 'siet' Vö. kavar, kotor, turbózik, szedi a belét

melák fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, neandertal, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

mélázik i, ol, di, x ' nem figyel pl. óra alatt' Vö. amőbázik, alszik, bambul, bambáz, el van, élvezkedik, vegetál

mellédumcsi fn, gú, di, x 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. dumarendszer, lé, massza, mellézönge, pótduma, rizsa

mellézönge fn, gú, r, x 'figyelmet elterelő beszéd' Vö. előző szócikk

menedék fn, tú, di, + 'kollégium' Vö. kolesz, koli, kóter, zárda

mentőöv fn, tú, di, + 'súgás' Vö. elsősegély, kapaszkodó, kötél, szellő

merci fn, tú, di, + 'nehéz' Vö. batár, dögnehéz, kemény, lókocsi, ólmos, pokoli

mese fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. lé, rizsa, odaduma, terelés

mesél i, ol, á, + 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, palira vesz, terel, szívat

mikrosegg fn, j, di, x 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, seggdugesz, újonc

minchester fn, j, di, 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, puska, sorozatlövő

mindent bele! kif, kö, di, x 'sok sikert' Vö. arass!, egy káddal!, egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, a nagy szellem kísérjen utadon!

miss fn, ke, di, 'tanárnő' Vö. luxusjármű, riboszómia, tancsi, tantó néni

mitugrász fn, j, di, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, porbafingó, pulya, takonypóc, totyi

mócsing fn, du, di, + 'fontoskodó személy' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, púposkodó, stréber

moha fn, j, di, + 'haj' Vö. hajszerkezet, kóc, séró, sörény

molesztál i, ol, á, x 'piszkál' Vö. baszkurál, baszogat, birgentyőz, bizgerél, cikiz, cseszeget, hergel, macerál, maszikál, motoszkál, szekál

motoszkál i, j, di, + 'piszkál' Vö. előző szócikk

motyó fn, ol, di, + 'táska' Vö. dipó, dög, szatyi

muff fn, gú, di, + 'nő' Vö. anyag, bőr, csaj, csajszi, nőci

mufti fn, j, di, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, góré, király, nagyfőnök, nagykutya, séf

muki fn, j, di, x 'fiú' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, kandúr, pacák, srác

muksó fn, gú, di, x 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, pali, pari, szivar, tag, ürge

N

naci fn, j, di, 'nadrág' Vö. dzsiász, farmis, gatyó, gatyóka, szerkó

nagyfőnök 1. fn, gú, di, + 'igazgató' Vö. diri, igás, igi, izgató úr, marci 2. fn, ol, á, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, duce, fejes, finánc, góré, király, mufti, nagykutya

nagykutya fn, du, di, 'vezető állást betöltő személy' Vö. előző szócikk

(a) nagy szellem kísérjen utadon kif, j, di, x 'sok sikert' Vö. arass!, egy káddal!, egy kalappal!, egy Kárpátmedencével!, mindent bele!

(a) nagy visszatérés kif, j, di, + 'pótvizsga' Vö. csúzda, kettes csapó, tigrisbukfenc

neandertal fn, du, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, nyomi, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

némalevente kif, j, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepált, berezelt, halazik, kuka, pantomimezik, penget

némajáték fn, j, di, + 'felelés' Vö. akasztás, izzadás, kínzás, nyaggatás, szívatás

nemző fn, j, di, + 'szülő' Vö. ős öregek

népművelés fn, gú, di, + 'irodalom' Vö. birodalom, irci, rohadalom

nix fn, j, di, 'nincsen' Vö. hiánycikk, nuku, slussz

nőci fn, j, di, 'nő' Vö. anyag, bőr, csaj, csajszi, muff

nuku fn, ol, di, 'nincsen' Vö. hiánycikk, nix, slussz

NY

nyaggatás fn, gú, di, + 'felelés' Vö. akasztás, izzadás, kínzás, némajáték, szívatás

nyaktekerészeti mellfekvenc fn, j, r, x 'nyakkendő' Vö. díszmadzag, flap, függöny zsinór, hurok, kötőfék, kultúrnyakörv, póráz

nyálas a füle kif, gú, di, x 'örül' Vö. odáig van, röhög a mája, virul

nyalis mn, gú, di, x 'fontoskodó diák' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, mócsing, púposkodó, stréber

nyalizik i, gú, á, x 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, benyalja magát, dorombol, pedálozik, simul

nyalóka fn, gú, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, pipa, oszlop

nyálcsöppentő mn, j, di, x 'finom, jó' Vö. fincsi, frenetikus, isteni, kóser, okés, szupi, tök jó

nyelvlecke fn, j, di, + 'csók' Vö. cupi, cupp, pusszantyú, smaci

nyomi 1. fn, gú, di, 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, piskóta, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó 2. fn, gú, di, 'nyomorék' Vö. balek, balfácán, balfék, béna, böte, fasz, fazon, faszfej, nyomorék, pancser, pöcs, seggfej

nyomorék mn, du, di, + 'szerencsétlen' Vö. előző (2.) szócikk

nyúlvány fn, du, r, + 'láb' Vö. csülök, járóka, pata, piszkafa, tappancs, virgácsok

O, Ó

odaduma fn, gú, di, x 'mellébeszélés' Vö. mese, lé, rizsa

odáig van kif, kö, á, x 'örül' Vö. nyálas a füle, röhög a mája, virul

ócska mn, gú, di, + 'unalmas' Vö. fárasztó, gyenge, uncsi

ofic fn, j, di, 'osztályfőnöl' Vö. ofő, ufó

oké fn, j, di, + 'remek' Vö. baba, baró, binyó, király, kurva jó, szupi

okés fn, j, di, + 'finom, jó' Vö. fincs, frenetikus, nyálcsöppentő, isteni, kóser, szupi, tök jó

okuláré fn, j, di, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, pápaszem, szemüge, szódás, üveg, üvegszem

oltári mn, tú, di, x 'kitűnő' Vö. adu, állati, buli, fasza, klassz

ólmos mn, du, di, + 'nehéz' Vö. batár, dögnehéz, kemény, lókocsi, merci, pokoli

orrot lapít kif, j, r, x 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, kifekszik, megmihálylik, taknyol

oszlop fn, gú, r, + 'női láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, pipa

ozsonnya fn, gú, di, Vö. koksz, táp, uzsi

Ö, ő

ökörkör fn, du, di, x 'szülői értekezlet' Vö. babazsúr, gittegylet, zsúr

ős fn, du, di, + 'szülő' Vö. nemző, öreg

összeröffenés fn, du, di, x 'házi mulatság' Vö. banzáj, buli, kekszparti

P

pacák fn, du, di, x 'fiú, férfi' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, kandúr, muki, srác

padlót fog kif, ol, r, x 'verekedik' Vö. elgyepál, megagyal, zakót kap

pali fn, gú, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pari, szivar, tag, ürge

palira vesz kif, ol, á, x 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, mesél, terel, szívat

pancser fn, du, di, x 'szerencsétlen' Vö. balek, balfácán, balfék, bamba, béna, böte, fasz, faszari, faszfej, nyomi, nyomorék, pöcs, seggfej

pantomimezik i, gú, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kuka, némalevente, penget

papucs fn, ke, di, 'apa' Vö. tata

pata fn, du, di, + 'lőb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, piszkafa, tappancs, virgácsok

msz, ke, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, helo, szia, szióka

pápaszem fn, ol, di, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, szemüge, szódásüveg, üvegszem

peca fn, gú, di, + 'egyes osztályzat' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, karó

pedálozik 1. i, gú, di, + 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, benyalja magát, dorombol, nyalizik, simul 2. i, gú, di, + 'minden órára szorgalmasan készül' Vö. güzül, kombájn, stréberkedik

penget i, gó, di, + 'nem szólal meg pl. feleléskor' Vö. agyilag zokni, bekrepál, berezel, halazik, kuka, némalevente, pantomimezik

picsa fn, du, di, + 'lényegtelen dolog' Vö. blabla, fika, piti

pipa 1. fn, gú, di, + 'mői láb' Vö. alváz, bige, combi, csirkecomb, fogpiszkáló, futómű, nyalóka, oszlop 2. mn, gú, di, + 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, görcsöl, idegbajos, majrézik, rágja a kefét, rájött a tízperc, zabos

piskóta mn, j, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, birka, dezsőke, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, segg, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

piszkafa fn, du, di, + 'láb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, pata, tappancs, virgácsok

piti mn, j, di, x 'lényegtelen dolog' Vö. blabla, fika, picsa

pittypotty fn, j, r, x 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gáz van, gixer, szivacs, szívás

pityóka fn, j, r, 'ötös osztályzat' Vö. five, remek, rükverc

poci mn, ol, di, 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, májbáj, hústorony, pufi, teltkarcsú, vitamingolyó

pofic fn, j, di, 'pofon' Vö. bilux, csattanó, füles, nyakas, tasli

popózik i, j, di, x 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, lötyög, ráng, rappel, rázza a rongyot, rütyőzik

pokoli mn, tú, di, + 'nehéz' Vö. batár, dögnehéz, kemény, lókocsi, merci, ólmos

poloska fn, j, di, + 'hiba' Vö. baki

porbafingó fn, gú, r, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, pulya, takonypóc, totyi

pufi mn, gú, di, x 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, hájbáj, hájmáj, hústorony, teltkarcsú, vitamingolyó

pukkancs fn, j, r, x 'mérges diák vagy tanár' Vö. dinamit, idegroncs, idegzsába, méregzsák, hólyag

pulya fn, ke, di, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, takonypóc, totyi

púposkodó mn, gú, di, x 'fontoskodó' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, mócsing, stréber

puska fn, kö, di, + 'segédeszköz dolgozatnál' Vö. ágyú, fegyver, fegyverkezésiprogram, gépágyú, mankó, minchester, sorozatlövő

puskázik i, ol, á, x 'les' Vö. kukkancsol

pusszantyú fn, ke, di, x 'csók' Vö. cupi, cupp, nyelvlecke, smaci

R

racsesz fn, j, di, 'radír' Vö. dörzsi, racska, radicsek

racska fn, j, di, 'radír' Vö. dörzsi, racsesz, radicsek

radicsek fn, j, di, 'radír' Vö. dörzsi, racsesz, racsko

rágás fn, du, di, + 'felelés előtti izgalom' Vö. integrálás, izzadás, rezelés, rinyálás, rinya, rosálás, szarás

rágja a kefét kif, du, di, x 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, görcsöl, idegbeteg, majrézik, pipa, rájött a tízperc, zabos

rájött a tízperc kif, ol, di, x 'ideges' Vö. előző szócikk

ráng i, gú, di, + 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, lötyög, popózik, rappel, rázza a rongyot

rappel i, ol, di, 'táncol' Vö. előző szócikk

recés fn, gú, r, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, fafej, keménymag, répa, sötét

répa fn, gú, di, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. előző szócikk

remek fn, tú, di, + 'jeles osztályzat' Vö. five, pityóka

retyó fn, du, di, x 'WC' Vö. budi, döntetlen, klotyó, klozett, megkönnyebbülési körgugolda, slozi

ribonómia fn, du, di, + 'tanárnő' Vö. luxusjármű, miss, tancsi, tantó néni

rinya fn, gú, di, x 'felelés előtti izgalom' Vö. görcsölés, integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinyálás, rosálás, szarás

rinyál i, gú, di, x 'fél' Vö. betojik, cidrizik, majrézik

rinyálás fn, gú, di, x 'felelés előtti izgalom' Vö. előző szócikk

rizibizi fn, j, di, 'bizonyítvány' Vö. bizi

rizsa fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. lé, mese, odaduma

robot fn, tú, di, + 'tanulás' Vö. görcsölés, gürc, gürizés, güzülés, hajtás, magolás, robot, tancsi, tancsizás

rohadalom fn, du, r, 'irodalom' Vö. irci, népművelés

rongy fn, gú, di, + '100 Ft(os)' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, stex, suska, zsé', zsozsó

ropi fn, j, r, + 'ceruza' Vö. cera, cerka

rosálás fn, gú, di, x 'felelés előtti izgalom' Vö. integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinya, rinyálás, szarás

rothó fn, j, di, 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, tappancsoló, topanka, tesicipő

röhög a mája; kif, kö, di, 'örül' Vö. nyálas a füle, odáig van, virul

röpi fn, ol, di, 'röpdolgozat' Vö. cetli, doga, dolcsi, röppentyő, számadás

röppentyő fn, j, di, 'röpdolgozat' Vö. cetli, doga, dolcsi, számadás

ruha fn, ol, di, + 'verés, verekedés' Vö. agyabugya, agyalás, arculatrendezés, boksz, bunyó, gatyázás, ismerkedés, ütlegelés

rükverc fn, j, di, + 'jeles osztályzat' Vö. five, remek, pityóka

rütyőzik i, j, di, x 'táncol' Vö. brékel, denszel, dizsizik, csörög, lötyög, ráng, rappel, rázza a rongyot

S

Sandokan kard kif, j, r, + 'vonalzó' Vö. léc

séf fn, gú, r, + 'vezető állást betöltő személy' Vö. bors, diri, duce, fejes, finánc, góré, király, mufti, nagyfőnök, nagykutya

segg fn, du, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, seggfej, sötét, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

seggdugesz fn, du, di, x 'alsóbb osztályos tanuló' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, újonc

seggfej fn, du, di, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, sötét, tahó, tapló, tökfej, tuskó

séró fn, j, di, 'haj' Vö. hajszerkezet, kóc, moha, sörény

simul i, ol, di, + 'hízeleg' Vö. bedolgozza magát, benyalja magát, dorombol, nyalizik, pedálozik

smaci fn, ol, di, x 'csók' Vö. cupi, cupp, nyelvlecke, pusszantyú

sörény fn, gú, di, + 'haj' Vö. hajszerkezet, kóc, moha, séró

sötét 1. fn, gú, di, + 'nagyon rossz tanuló' Vö. bunkó, dinnye, keménymag, recés, répa 2. mn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idiőta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, suttyó, tahó, tapló, tökfej, tuskó

srác fn, ol, di, x 'fiú' Vö. boj, faszi, finyú, hapsi, kandúr, muki, pacák

stex fn, gú, di, x 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, suska, zsé', zsozsó

stréber fn, gú, di, x 'törtető, fontoskodó diák' Vö. buzgó mócsing, kotnyeles, nyalis, nyalizó, mócsing, púposkodó

svejk fn, gú, di, + 'katona' Vö. angyalbőr, baka, katica, kopasz, surranós

svinglizik i, gú, di, x 'csal' Vö. érvényesül

sulaj fn, j, di, 'iskola' Vö. suli, sulic

suli fn, j, di, 'iskola' Vö. sulaj, sulic

sulic fn, j, di, 'iskola' Vö. sulaj, suli

surranós fn, ol, di, + 'katona' Vö. angyalbőr, baka, katica, kopasz, svejk

suska fn, gú, di, x 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, zsé', zsozsó, zsuga

suttyó mn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapló, tökfej, tuskó

süket duma kif, du, di, x 'mellébeszélés' Vö. lé, mese, rizsa, odaduma

SZ

szakfütyi fn, j, di, 'szakfelügyelő' Vö. szaki, szakőr

szaki fn, j, di, 'szakfelügyelő' Vö. szakfütyi, szakőr

szakőr fn, j, di, 'szakfelügyelő' Vö. szakfütyi, szaki

szarás fn, du, di, + 'felelés előtti izgalom' Vö. berosálás, integrálás, izzadás, rágás, rezelés, rinyálás, rosálás

szasz msz, j, di, 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, helo, pá, szia, szióka

szatyi fn, j, ,di, 'táska' Vö. dipó, dög, motyó, tanszütyő, zsák

szedi a belét kif, du, di, x 'siet' Vö. kavar, kotor, megy, mint az állat, turbózik

szeka fn, gú, di, x 'egyes' Vö. dugó, fa, fúró, giliszta, kampobaszo, kanca, karó, peca

szellő fn, gú, di, + 'súgás' Vö. elsősegély, kapaszkodó, kötél, mentőöv

szemüge fn, gú, di, 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, szódásüveg

szia msz, ol, di, x 'szervusz' Vö. ave, csacsaracsa, csaó, csaszi, cső, csüsz, haj, hali, halihó, heló, pá, szasz

szióka msz, ke, di, x 'szervusz' Vö. előző szócikk

szimulál i, tú, di, + 'hiányzik' Vö. lóg, nyaral, táppénzen van

szimpi mn, j, di, 'szimpatikus' Vö. tök jó

szivacs fn, j, di, 'baj, probléma' Vö. bibi, blama, böki, gáz van, gixer, pittypotty, szívás, zőr

szívás fn, du, di, + 'baj, probléma' Vö. előző szócikk

szivar fn, gú, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hím, hapi, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, tag, ürge

szívat i, gú, di, + 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, mesél, palira vesz, terel

szívatás fn, tú, di, + 'felelés' Vö. akasztás, izzadás, kínzás, némajáték, nyaggatás

szkafander fn, j, di, + 'egyenruha' Vö. cső, díszmagyar, egyenszerkó

szódásüveg fn, du, di, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, üvegszem

szómenése van kif, j, di, x 'sokat beszél' Vö. dumaláda, locsifecsi, szövegláda

szupi mn, j, di, 'jó, finom' Vö. fincsi, frenetikus, isteni, nyálcsöppentő, kóser, okés, tök jó

T

tag fn, kö, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar, ürge

tahó fn, du, di, + 'buta személy' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tapló, tökfej, tuskó

taknyol i, du, di, + 'elesik' Vö. eltaknyol, eltanyál, elvágódik, felnyalja a földet, hasal, megmihálylik, orrot lapít

takonypóc fn, gú, di, x 'kisgyerek' Vö. dedós, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, pulya, totyi

taliga fn, gú, di, + 'autó' Vö. aszfaltbuborék, járgány

tancsi fn, j, di, 'tanárnő' Vö. luxusjármű, miss, ribonómia, tantó néni

tanszütyő fn, j, di, x 'táska' Vö. dipó, dög, motyó, szatyi, zsák

táp fn, du, di, + 'étel, ennivaló' Vö. kaja, kajesz, zaba

tápelosztó fn, du, di, x 'menza' Vö. kajálda, zabálda

tapír fn, gú, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapló, tökfej, tuskó

tapló fn, du, di, + 'buta' Vö. előző szócikk

tappancs fn, gú, di, + 'láb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, pata, piszkafa, virgácsok

tappancsoló fn, gú, di, x 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, topánka, tesicipő

táppénzen van kif, gú, di, + 'hiányzik' Vö. lóg, nyaral, szimulál

tasli fn, ol, á, x 'pofon' Vö. bitux, csattanó, füles, maflás, pofic

tata fn, gú, di, 'apa' 'öregember' Vö. öreg, papucs

terel i, ol, di, + 'hazudik' Vö. adja a bankot, hantáz, kamuzik, lódít, mesél, palira vesz

terelés fn, ol, di, + 'mellébeszélés' Vö. mese, lé, rizsa, odaduma

tesicipő fn, j, di, 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló, topánka

tesó fn, j, di, 'testvér' Vö. alkatrész, bratyó, hátizsák, tesóka

tesóka fn, ke, di, 'testvér' Vö. előző szócikk

tigrisbukfenc fn, gú, di, + 'pótvizsga' Vö. csúzda, a nagy kettes csapó, visszatérés

tintahal fn, j, di, + 'golyóstoll'

tízperc fn, ol, di, + 'szünet' Vö. brake, kicsobi

topánka fn, j, di, + 'tornacipő' Vö. angolna, csuka, harcsa, rotkó, tappancsoló

totyi fn, gú, di, 'kisgyerek' Vö. dedós, kiskőc, kisköcsög, mitugrász, porbafingó, pulya, takonypóc

töresz fn, j, di, 'történelem' Vö. töresz

töri fn, ol, di, 'történelem' Vö. töresz

tökfej fn, gú, á, x 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapír, tapló, tuskó

tök jó kif, j, á, x 'szimpatikus' Vö. szimpi

tömi a búráját kif, j, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, kajeszol, makonyázik, tömi a fejét, zabál, zabincsol

tömi a fejét kif, gú, di, x 'eszik' Vö. előző szócikk

tracsparti fn, gú, á, x 'beszélgetés pl. óra alatt' Vö. dumál, dumcsizik, kaszinózik, kommunikál, trécsel

tragacs fn, gú, di, + 'autó' Vö. aszfaltbuborék, járgány, taliga

trécsel i, ol, di, + 'beszélget az óra alatt' Vö. dumál, dumcsizik, kaszinózik, kommunikál, tracsparti

trojka fn, j, di + 'közepes osztályzat' Vö. feles, hárem

turbózik i, j, di, x 'siet' Vö. kavar, kotor, megy, mint az állat; szedi a belét

tuskó fn, du, di, + 'buta' Vö. állat, ausztralopitekusz, béna, birka, bunkó, dezsőke, dinka, dinnye, észlény, gyenge, homály, hülye, hütyü, idióta, köcsög, melák, neandertal, piskóta, segg, seggfej, tahó, tapír, tapló

tüdőropi fn, j, di, x 'cigaretta' Vö. bagó, bőzrúd

U, Ú

ufo fn, j, di, 'osztályfőnök' Vö. oszi, ofic

újonc fn, gú, r, + 'alsóbb osztályos, elsős' Vö. csicska, fiatalka, fika, gólya, hurkaberci, kis tökös, kopasz, mikrosegg, seggdugesz

uncsi mn, j, di, 'unalmas' Vö. fárasztó, gyenge, ócska

uniformis fn, ol, di, 'egyenruha' Vö. cső, díszmagyar, egyenszerkó, szkafander

uzsi fn, j, di, 'uzsonna' Vö. koksz, táp, ozsonnya

Ü, ő

ürge fn, du, di, + 'férfi' Vö. alak, csávó, csóka, emberke, fazon, fej, fickó, ficsúr, gádzsó, hapi, hím, ipserendszer, kan, koponya, krapek, manus, muksó, pali, pari, szivar

üvegszem fn, gú, r, + 'szemüveg' Vö. duplaszem, hemü, hemüge, kukker, okuláré, pápaszem, szemüge, szódásüveg

V

vaskecske fn, gú, di, x 'kerékpár' Vö. bicaj, bringa, bringó, cajga, canga, drótkecske, keró

vége van, mint a botnak kif, gú, di, x 'meghal' Vö. beadja a kulcsot, elpatkol, feldobja a talpát, főbe harap, kifing, kinyiffan, kinyúl, kipurcan, megdöglik, megmurdel

virgács(ok) fn, gú, r, + 'láb' Vö. csülök, járóka, nyúlvány, pata, piszkafa, tappancs

vitamingolyó fn, du, di, + 'kövér' Vö. dagi, disznó, duci, gombócartúr, poci, pufi

vágja a témát kif, ol, di, x 'pl megtanulja a leckét' Vö. bemagolja, behajtja, beseggeli, bevasalja, bevágja a leckét

Z

zabál i, du, di, x 'eszik' Vö. csócsál, kajál, kajeszol, makonyázik, tömi a búráját, tömi a fejét, zabrincsol

zabrincsol i, gú, di, x 'eszik' Vö. előző szócikk

zabos mn, du, di, + 'ideges' Vö. felmegy a pumpa, görcsöl, idegbajos, majrézik, pipa, rágja a kefét, rájött a tízperc

zárda fn, tú, r, + 'kollégium' Vö. kolesz, koli, kóter, menedék

zakót kap kif, gú, di, x 'verekedik, verik' Vö. elgyepálják, megagyalják, padlót fog

ZS

zsák fn, gú, di, + 'táska' Vö. dipó, dög, motyó, tanszütyő

,zsé' fn, j, di, x 'pénz' Vö. csenta, dohány, gázsi, guba, lé, mani, rongy, stex, suska, zsozsó, zsuga

zsozsó fn, gú, di, x 'pénz' Vö. előző szócikk

zsuga fn, gú, di, + 'pénz' Vö. előző szócikk

zsúr fn, gú, di, + 'szülői értekezlet' Vö. babazsúr, bambi, gittegylet, ökörkör