- Az „internet-szleng”-
(Elemző tanulmány és
szógyűjtemény)
és (fia): Muráth Péter
„… minden szó, minden mondat,
minden költészet mögött a
slang a rendhagyó csíráztató
erő, a beszédben a szabadság
élő bizonyítéka, s
bizonytéka
az örök tiltakozásnak és
az örök termékenységnek.”
Ha nyelvünk mai (ezredfordulós) állapotát vizsgáljuk, nem maradhat el az informatikai technológia adta nyelvhasználati sajátosságok áttekintése. Az elektromos kommunikáció eszközeit ugyanis nagyon sokan sokféle céllal és módon használják. Az SMS és az e-mail ma már elterjedt, bevett érintkezési forma mind az üzleti, mind a magánszférában, akárcsak a közvetlen kapcsolattartás a világhálón keresztül.
A jövő magyar nyelvhasználatát
nagyban meghatározó korosztály tagjai – a mai
tizen-, huszonévesek – életének szerves részévé vált az elektronikus
kommunikáció. Mivel ennek különböző eszközei – az internetes csevegés (chat), a
villámposta (e-mail) és az írásos telefonüzenet (SMS) – egymással szoros
kapcsolatban állnak (hisz lehet a netről SMS-t küldeni mobiltelefonra,
villámposta-üzenetet továbbítani mobiltelefonról a netre, sőt akár a tévé
teletext-oldalain üzengetni egymásnak SMS-sek segítségével), indokolt hát
együttesen szemrevételeznünk őket. Hogy a fiatal korosztály nyelvhasználati
szokásainak valóban meghatározó eleme az elektronikus kommunikáció, az is
bizonyítja: ezek a srácok szinte állandóan a mobiltelefon vagy a számítógép
billentyűit nyomkodják, meg az is, hogy „netnemzedéknek” nevezik magukat, és
mások is őket.
Az internetes kapcsolattartás legelterjedtebb formái – az e-mail (villámposta) és a chat (csevegés) – tág teret adnak a kötetlen, oldott, baráti hangulatú „beszélgetésre” (Dolgozatunkban beszélgetést írunk, és ilyen igeváltozatokat: „mondja”, „szól”, de – termé- szetesen – az írásos virtuális beszélgetésre utalunk.), természetes és magától értetődő hát, hogy kialakul és igen nagy tért hódít saját jellegzetes szlengjük, annál is inkább, mert fő használóik – a fiatalok – amúgy is hajlanak a szlengre, és kerülik a kötött, száraz, „hivatalos” stílust, ami számukra a velük bizonyos mértékig szemben álló „felnőtt külvilágot” jelképezi.
Az
e-mail esetében a szlengszavak, -kifejezések s a jellegzetes szlengstílus
előfordulását és mértékét a levelező partnerek szlenghez való viszonya szabja
meg. A netnemzedék – főként egymással folytatott – levelezését nagy mértékben
jellemzi a szleng; s a gyors levélváltás, a gyakran azonnali reagálás gerjesztő
hatású is lehet: szlenges levélre szlenges a válasz is. Eleve élőbb,
közvetlenebb, keresetlenebb, pongyolább is a villámpostán küldött levél
stílusa, mint a merített papírra gyöngybetűkkel írt, s borítékban, postán
továbbított hagyományos levélé. Ha sürgős üzenetváltás történik, a szlengre
jellemző rövidítések, szócsonkok is bekerülnek a levélbe; ha pedig ráérős a
levélírás, a stílus közelít az élő beszédhez, s ez a csevegés eleve táptalaja a
szlengnek. Mégis azt kell mondanunk, hogy nem „kötelező”, hanem önkéntes a
szleng használata a levélváltás két személy közti zárt világában.
De
nem így a csetezés színhelyén! Bár bizonyos szobák, fórumok meghirdetett komoly
programjain, ahova meghívnak köztiszteletben álló vendégeket is, a témákhoz és
a vendégekhez igazodik a stílus – s ez az esetek egy részében nem, vagy kevéssé
szlenges - a szabad
csevegés szobáiban azonban lazán, oldottan folyik a csevej, s ez a dumaparti nem tűri a száraz, köznapi
beszédet. Két alkalommal kísérletképpen megpróbáltunk cset-szobában
szlengelemek és szellemesség nélkül hótt
hétköznapian beszélni. Egyik alkalommal rövid úton felháborodva kizavartak
minket a szobából. A másik esetben az ottani beszélgetők úgy érzékelték, hogy komoly stílusunk irónia,
amivel parodizáljuk a színtelen felnőttes szövegelést,
s gunyorosan ebben a stílusban folytatták a beszélgetést.
Ezeken
a csetezős színhelyeken igen fontos a szellemesség, a humor, a többiek elszórakoztatása,
a gyors kapcsolás (mert aki lassú, lemarad), s a szleng tartozéka mindezeknek.
A valós szóbeli érintkezés során a szlenghez kurázsi, vagányság kell, de a
neten a kevésbé vagány is lökheti a
sódert, mert az arca nem ég, a
gátlásos, szorongásos kamasz is zavartalanul mondhat jópofaságot. Ezért aztán a
csetezés közben tenyészik leginkább a szleng, itt növeszti legcifrább virágait,
melyekkel aztán „feldíszíti” az e-mail-es, SMS-es üzeneteket is. Az
internet-szleng részletes elemzéséhez tehát a csetezés szövegeit érdemes
megvizsgálnunk.
A
csevegő-szobák elnevezései egyaránt szolgálnak témamegjelölésre és
hangulatkeltésre. Ez utóbbiban szerepet kap a szlenges fogalmazásmód, a
csetezés alapszókincséből vett szó- és kifejezéskészlet, mely esetenként a cím
egészét, máskor csak egy-egy részletét uralja: Boldog szülinapot!; Kira névnapi bulija;
Skizók fóruma; Divatcuccok; Colos rulez;
Mi a legkiábrándítóbb 1 csajban?;
Kinek miért mi a nickje?; Tökjó könyvek, intelligencs ódalak; Tutira gáz dógok; RKCSK (Rettentő KUUUUUÚL Csávók Klubja); HNIC (Hibátlan Nők
Interkontinentális Clubja). Ez utóbbi két szobacím szemlátomást nemcsak
témamegjelölésre szolgál, hanem a szobába rendszeresen ellátogató fiatalok
csoportjának közösségét nevezi meg. Az ilyenfajta névadásra jellemző a
dicsekvés, a hetvenkedő önreklámozás, a „mi vagyunk a legjobbak”-életérzés
hirdetése. Ám éppen az a tény, hogy mindezt a végtelenségig eltúlozva művelik,
jó adag öniróniát is jelez, a nevet egy kicsit idézőjelessé teszi. Hiszen
például a HNIC elnevezésből
nyilvánvalóan túlzás a „hibátlan” jelző (hiszen mint tudjuk: hibátlan nő nem
létezik), az interkontinentalitás büszke hirdetése pedig enyhén szólva is
nagyképűség egy viszonylag szűk körű magyar társaság esetében. A szobák neve
abban is segíthet, hogy az új érdeklődők bemérhessék: vajon melyik szobában
fogadnák őket szívesen, hol csevegnek a hasonszőrűek.
Jellemző
területe a szlengnek a csetes nevek világa. A cset-szobákba lépve ugyanis
mindenkinek névre van szüksége. Ez a név a nick (az angol nickname = becenév
szóból). Ennek megalkotására, kitalálására, kiválasztására nagy gondot
fordítanak a fiatalok, mert ez minden egyes megszólaláskor megjelenik a
képernyőn, és sok mindent elárul viselőjéről. Míg a szóbeli szlengben
elsősorban másoknak adnak új nevet (becenevet, gúnynevet), s így nagyobb szerep
jut az iróniának, a csúfolódásnak, addig a nick inkább egyéni ízlést, tetszést,
vágyakat, nyelvi kreativitást tükröz. A szóbeli szleng tipikus csúfnevei (tonna-madonna, háj-báj, tömör-gyönyör, barom
berci, szopott gombóc, pulykatojás) nick-ként nem fordulnak elő. Ha meg is
csillan irónia a névadásban, inkább a kivagyiskodás a jellemzője: brutálróka, viperacica. Egy alkalommal
egyik beszélgető így kommentálta névválasztását: RTK – A sok intelligenciát igénylő játékokban ( Half-life, Quake-sorozat,
SIN) eccerűen rámragadt, hogy Ricsi the King (Ricsi, a király). Ezt
ironikusan mondta, mert a felsorolt piff-puff játékokhoz igazán nem kell
intelligencia. Gyakran választják híres emberek, sztárok, filmcsillagok
keresztneveit, elterjedt „beceneveit” is maguknak a netezők. Ugyancsak sűrűn
fordulnak elő jellemzően lányos, finomkodó, törékenységet sejtető nevek: felhőcske, esőcske, napsugár, mimóza, pimpuska. Ezek a leányka-nickek sokszor
valóban törékeny ifjú hölgyeket takarnak, olykor azonban nem. A fenti pimpuska például egy hosszabb társalgás
során – mikor a fiúk nagy része már jó ideje meglehetős hevességgel udvarolt
neki – elsütötte: „különben szakállas
pasi vagyok, és 98 kiló”. A játék
pikantériáját és szépségét növeli, hogy ettől persze még lehetett ő akár 47
kilós sudárszép hajadon is; az igazságot mindörökre homály fedi. Van, aki a
való életben egy gyakran előforduló, „hétköznapi” nevet visel, s ebben a
játékban extrát keres: monalisa,
ichtyosaurus, klementina; ugyanakkor akadt patinás családi és utónevű
ismerősünk is, aki a neten direkt a Kovács
Micike nevet választotta. Sokan eljátszanak az anonimitással az Anonymus nevet vagy annak valamilyen
szójátékos változatát (annomini,
annominimus) választva. A játékosság vezető szempont a névválasztásban is:
az iszákos söröshordónak nevezi
magát, a @ Bálint Csukás István
Keménykalap és krumpliorr című regényének szereplőjét – Kukac Bálintot – idézi
meg. Sokan használnak angol nevet: witch,
witchy = boszorkány,boszi, fireflower
= tűzvirág, king = király, Queenelisabeth = Erzsébet királynő, gagman
= ötletember, jollyjoker, dancemaster = táncmester; s jellemzőek
az angol-magyar keveréknevek is: apuabest
= apu a legjobb, zoliaking = Zoli a
király, E-Lona = Ilona, lionkölyök
= oroszlánkölyök, Dawnpiri = Hajnal
Piri (feltehetően itt valódi vezetéknevét – a Hajnal-t – fordította angolra a
névadó).
Ahogy
a nick-ek megválasztásában, úgy az egész internetes szlengben szinte
természetes az angol nyelv használatának népszerűsége, hiszen ez az internet
hivatalos, nemzetközi nyelve, s a számítógépezők óhatatlanul találkoznak angol
szavakkal, kifejezésekkel, és magától értetődően szlengesítik őket: játszani
kezdenek különös hangalakjukkal, írásképükkel, helyesírásukkal, magyar
toldalékokkal látnak el angol szavakat, kihasználják az idegen nyelv nyújtotta
humorforrást. S ez ritkán megy az érthetőség rovására, hiszen a netgeneráció
tagjainak zöme ért angolul. Ez kiderült akkor is, mikor a fireflower néven bejelentkező lányt a többiek így üdvözölték: Szia, tűz!; Hali, tűzvirágom!
Akadnak
résztvevők, akik nem maguk választják meg nick-jüket, hanem azt – a chat-szoba
hierarchiájában betöltött vezető szerepük miatt – a többiektől kapják. A
szobaparancsnokot és annak „helyettesét” a társaság mindenhatónak, illetve félistennek
szólítja, ők maguk pedig – nemüktől függően –
a mama, papa; mami, papi; mammy, pappy nevet használják.
A
cset-nevek nem kerülnek „anyakönyvbe”, viselőik gyakran változtatják őket –
pillanatnyi hangulatuknak, napi humor-szintjüknek vagy az éppen meglátogatott
szoba divatjának megfelelően. Így lesz petikirályból
petyafülű vagy hanc úr. Néha a csetező a
számítástechnika köréből választ nevet, erre példa az Error 296 (296-os számú hiba) és a Kurzor nick.
A
nevek megválasztásában nyomon követhető a villámgyors alkalmazkodás és egymás
humoros túllicitálásának képessége is. Egyik szobába András atya néven jelentkezett be egy személy. Erre egy másik
azonnal a Kilog atya (kilógatja) név
választásával reagált (beilleszkedve az atya-szerepbe, de egyúttal élve is egy
szójátékkal), s utána olyan stílusban társalogtak, amelybe belefért a katolikus
egyházi köszönések, szövegek, szertartási szokások szellemes, de nem bántó
profanizálása is:
< András atya > Pax vobis cum !
< Kilog atya > In aeternum !
< Angyal lány 22 > Dobjál atya, egy kv-t (kávét) !
< Orsi > Pá, atyám !
< Kilog atya > Kilog atya behajít egy vödör kv-t
a tömegbe, majd áldást osztva elindul mise-konyakért.
< András atya > Pssssszt ! Egyházi titok !!!!
< Angyal lány 22 > Na, én kiszállok. (Ennek a szónak is van külön humortöltete több jelentése miatt: éppen az angyal száll
ki – szárnyakon.) Áldásom rátok !
< András atya > Mit éreznétek, ha a partneretek leszbizne ?
< Kilog atya > Az enyém biszex…És látá az Úr,
hogy az jó…:))))))
A
beszélgetésrészlet jól mutatja, hogy a két botcsinálta atyának és az angyalnak
megvolt a megfelelő műveltsége, intelligenciája és stílusérzéke a választott
témájú társalgáshoz. Orsi ismeretei hiányosak voltak ezen a területen. A
misebor helyett írt mise-konyak pedig feltehetően Kilog atya egyéni ízlésére
utal.
A
csetezés kivétel nélkül mindig tegeződve történik. Eleve tegező stílusban
készülnek a társalgás technikai tudnivalóit és illemszabályait – rendkívül
udvarias stílusban – ismertető útmutatók is. Elmaradhatatlan a szobákba
bejelentkezéskor a beköszönés, amelyhez általában megszólítás is kapcsolódik.
Rendszerint globálisan köszönnek a belépők: Szia,
mindenki!; Helló mindenkinek!; Üdv mindenkiNET!; Sziccs, haverok!; Heló,
csajok!; Hali, csajszik!; Szasztok,
srácok!; Császtok, csávók!; Üdv babyk!; Hi, atyafiak! Ha már több
alkalommal vesz részt valaki ugyanannak a szobának csevegésében, név szerint is
illik köszönnie a bentlévőknek, hiszen ők már ismerősei. Aki elbizonytalanodik
a beszélgetők kilétét illetően, ilyet mond:
Kedves Nemtomki! Igen gyakori a Hi!
és a Szia! köszönés, ez utóbbi főként
Szija változatban: Szija, Mirjam!, de a szóbeli szleng
minden köszönési formulája előfordul a neten is. A köszönést követően fel
szoktak tenni tájékozódó kérdést is: Na,
mi az ábra? Huntartotok a
rizsázásban?, s aztán bekapcsolódnak a beszélgetésbe. Ha egy időre kimegy
valaki a szobából, jelzi: gtg (az
angol got to go = mennem kell kifejezés kezdőbetűs rövidítésével), s
rendszerint ezt is hozzáfűzi: brb (az
angol be right back = rögtön jövök kezdőbetűs rövidítésével). Esetenként meg is
indokolja távollétét, pl. az eufemizáló call of nature = hív a természet
kifejezés kezdőbetűiből alkotott con
betűszóval. Ha visszajön, jelzi, rendszerint így: re vagy rere (a returned
rövidített változatával): Re, dudez!
A többiek reagálnak erre, a leggyakrabban ezzel fogadják: wb (welcome back = üdv. újra). A beszélgetésből adott napon végleg
kilépve elköszönnek, rendszerint jelezve, hogy a későbbiek során majd
folytatódhat a csevegés. Ilyeneket mondanak: CU (See you = Viszontlátásra), CUl8r
(See you later = Viszontlátásra később);
Na, szijasztok, további jó csatot ! Esetenként búcsúpuszit
érzékeltetnek: Cuppp! Pussz! Pusszantalak
titeket!
Gyakoriak
az érzelmet, értékítéletet, véleményt kinyilvánító szavak, kifejezések – nagy
túlzásokkal. Ez a hajlam a felnagyításra és az érzelmi telítettség eleve
jellemző mindenféle szlengre. Az elismerésnek például az idegen eredetű kúl (és alakváltozatai: cool, kewl, ql), rulez (és
alakváltozatai: rules, rulz,rulZ, rewlz),
korrekt, bombasztik, szuper
mellett a magyar nyelvű király, sirály, csúcs, kassa, kóser, klafa, kafa,
fasza, bombajó, bejön, nagyon bejön, vállalja,
odafigyel, buli, tökjó és a „keverék” csúcsszuper,
tutijó, ott van a toppon kifejezésekkel adnak hangot. (Ezek közül a bombasztik(us) használata azért okozhat
zavart, mert bár ez a szó az angolban bombajót jelent, a magyar köznyelvben
ugyanezzel a hangalakkal terjedt el német közvetítéssel a perzsa nyelvből
hozzánk került „fellengzős, üres” jelentésű szó.) Ezekkel a szavakkal,
kifejezésekkel ilyenféle mondatokat találunk a neten: Vótatok mán a bícshauszba ? Baromi Ql!; Ez a csati nagyon bejön nekem!;
A somlói galuska ott van a toppon!;
Apáám! Tökjók ezek a nevek!; Az a tegnapi tequila kurvára odafigyelt! Az elmarasztalást,
elítélést, negatív értékítéletet pedig leggyakrabban így fejezik ki: pocsék, ócska, fing, szar, szahar, tökszar,
töxar, szarügy, gáz, irtógáz, oltári gáz, tökgáz, ótvar, nem jön be, nem
vállalja, készen van, teljesen készen van, unkúl, unrulez, rohadt, a szar.huról
lett letöltve. Mondatba foglalva: Az
idei nyár irtógáz. Csöpög a víz,
mállik a vakolat, az egész ház a szar.hu-ról
lett letöltve. Töxar lett a Zoli
új websajtja. Ez a hapi teljesen készen van, semmi buliba nem van benne.
árvaházban a szülői
értekezlet.
Balaton-szeletben a
hullámzás.
dobostortában a
ritmusérzék.
hóemberben a
vérkeringés.
lakatlan szigeten a
tömegverekedés.
lócitromban a C-vitamin.
kempingsajtban a
sátorvas.
mackósajtban a brummogás.
sivatagban a szökőkút.
sündisznóban a dauer.
térdkalácsban a mazsola.
törökmézben a janicsár.
turistaszalámiban az idegenvezető.
vöröshagymában a proletár öntudat.
zokniban a friss levegő.
mikrosoft-egérben a sajt.
apple-ben az almamag.
windowson a firhang.
Ezekkel a képszerű, szemléletes kifejezésekkel intik le nagyképű „szobatársaikat” a netezők. Ugyanígy figyelmeztetik egymást arra, hogy nehogy már fordított világrend legyen, azaz:
Nehogy
má’
az
állomás fütyüljön a vonatnak!
a
banán hámozza a majmot!
a
befőtt tegye el a nagymamát!
a
csík húzza a repülőt!
a
fagyi visszanyaljon!
a
farok csóválja a kutyát!
a
légy fújja a chemotoxot!
a
lekvár főzze meg a nagymamát!
a
morzsa vigye a hangyát!
a
nyúl vigye a puskát!
a
pompon lóbálja a sapkát!
a
rács rázza a majmot!
a
rőzse vigye az anyókát!
a
sonka köpje be a legyet!
a
tészta gyúrja a nagymamát!
a
vakolat verje le a kőművest!
a
kurzor mozgassa az egeret!
a
program fagyassza le a vírust!
Esetenként
durva szöveggel elküldik egymást:
Húzzál innen a sunyiba!
Húzd
a csíkot gyorsan!
Lépj
olajra!
Takarodj
innen, indul a buszod!
Elmehetsz
a p.hu-ba!
Tűnj
innen a gay.hu-ra!
Kapd
be az f.hu-mat!
E mondatsorozatok utolsó két-három példájában a csetező kifejezetten a számítástechnika szakkifejezéseivel játszik.
Bejövéskor
és távozáskor gyakran írnak magukról egyes szám harmadik személyben: Megjött a király!; Micike most el, mer éhes,
de mingyá jön.; Totó álmos, lefekszik. Ennek oka, feltehetően az, hogy így
az illető neve nemcsak a fejlécen, hanem az érdemi szövegben is megjelenik, s
ebből a többiek azonnal tudják, ki beszél.
A csetezés nyelve egyébként is
gyakran agrammatikus, a beszélők sokszor a hagyományos eset-, szám-, személy-
és módmegjelölésnek fittyet hányva állítják össze mondataikat. Valaki például
így magyarázta el egy segítő program használatát: „Játék CD-t betesz, elindít, játszik, ha elakad, CD-t kivesz, PC-ZED
CD-t betesz, elindít, szövegfile-t kinyit, problémás részt megkeres, elolvas,
CD-t kivesz, játék CD-t visszatesz, játszik…” Az ilyenfajta „stílus”
kialakulásába feltehetően belejátszott a drámaírók instrukcióinak, illetve a
taxisok CB-zsargonjának nyelvezete is, pl.: Lear
(balra el); Megan (feldúltan ki); 15-ös térről el, utassal. Valamennyi
esetben az egyértelmű közlemény minél rövidebb, gyorsabb megfogalmazása a cél,
nem a cizellált stílus.
A felsorolt bemutatkozási,
megszólítási, érdeklődési, véleménynyilvánítási, segítségadási formulákon túl
egy-egy szoba adott témája hívja elő a beszélők memóriájából vagy fantáziájából
( idézteti föl vagy alkottatja) az odaillő szleng-szavakat, kifejezéseket,
melyek közül a leggyakoribbak a
mellékelt szójegyzékben szerepelnek. E szavak, kifejezések alkotási módja
megegyezik az általános szleng születésekor megszokott változatokkal. Gyakori,
hogy jelentésátvitellel a köznyelvben meglévő szavakat kezdik használni új
jelentésben, s ezzel az adott jelenséget, dolgot is újranevezik. Ha azt írja
valaki a cset-szobában egy beszélgetőtársának – akit a valóságban is
személyesen ismer – , hogy: Láttalak
tegnap, NBI-es a tollad!, a megszólított is és a többi beszélő is érteni
fogja, hogy ebben a szövegösszefüggésben
a toll szót a haj, hajviselet,
frizura jelentésben használta a beszélő – ezzel a szóval újranevezve a
hajviseletet. A szóképzés legváltozatosabb formáival is születnek új szavak, a
kicsinyítő képző használata a leggyakoribb: progi,
cseti, privi. A szóösszetételek közül a metaforák alkotásában hasonlít
leginkább a szlengbeszélő szóteremtése a költőéhez: aszfaltpattanás, papírjaguár (Trabant), nyuszibusz, egérkamion (kis
Polski), fűrészporraktár (a buta ember feje). A szóalak megváltoztatásának
sokféle formája hoz létre játékos változatokat. Közülük a szócsonkítással,
rövidítéssel, hosszabb kifejezések szavainak kezdőbetűiből alkotott
betűszókkal, különböző írásjelek, számok, műveleti jelek összevegyítésével él
elsősorban az internetes szleng, hiszen célja a rövid, gyors – mégis játékos,
ötletes – közlés. Forrásai még a szlengnek a különböző idegen nyelvek. Közülük
– érthetően – az angol nyelvi átvételek a leggyakoribbak az internetes
szlengben – lévén annak szaknyelve az angol. A szleng-kutatók közül sokan úgy
vélekednek: a szleng szókincsbeli (vokabuláris) jelenség. Már az eddig
felsorolt net-szlenges példák is mutatják, hogy ennél sokkal több: sajátos
mondatszerkesztés, rendhagyó grammatika, egyéni szövegalkotás, metaforikus
nyelv, különleges – olykor bizarr – stílussal és alpári pátosszal is élő
hétköznapi poézis.
Nézzünk meg két – net-ről vett –
mondatot!
Az
egyik:
- „ …. az ilyen generátor progikban az a gáz, hogy rettenetesen redundáns kódot állítanak elő.
Kitisztogatni: agyhalál.”
A
másik:
- „ Csak úgy kipattant a parányi agyamból,
ugyanis genetikailag belém van programozva.”
Az első mondatban mindössze két szlengszót találunk, a másodikban egyet sem (!), sajátos szerkesztésmódjuk, hangulatuk, spontán szellemességük mégis egyértelműen szlengjelenséggé teszi őket.
Ugyanez
történt a következő – s ugyancsak az interneten megjelenő – hírrel is:
CSETES
KANOK MENNI PRÁGA.
Ez a mondat
egyértelműen felidézi szerkezetével a „Leningrád coffboys menni Amerika”
filmcímet, amely nyelvi megformáltságában is utal a menő helyeket elözönlő kelet-európai fiatalok nem-adekvát
viselkedésére, a kétféle kultúra groteszk ütközésére.
Annak illusztrálására, hogy az
internetes szleng sem pusztán a szavak szintjén nyilvánul meg, nemcsak
mondatok, hanem teljes szövegek, beszélgetés-részletek is szolgálhatnak. Az
alábbi csevegésben – viszonylag kevés szlengszó mellett – a net-szleng szinte
minden sajátossága megfigyelhető:
< Itt a Rettentő KÚÚÚÚÚÚL Csávók Klubja!
<apu> RKCSK rulez!
<Candle>Elrettentően kúúl csávók vagyunk!
<tondaff> kulcsávó vagyok a javábúúú iszok
szivok bulizok nőzök de csak éssze
<candle> nagylevegő hhhh
KÚÚÚÚÚL upsz…pardon…. :-)
<tondaff> a következő míting (meeting=találkozó,
összejövetel) Vargesztesen lesz
<felhocske> kisszivem és hun van az a Vargesztes
léccike magyarazd el vagy irja man egy
webcimet ahol
neghézhetem magamnak meg asse tudom melyikutcahányszám
< tondaff> kicsi bogaram (bogi most nem te)
tudod merre van Tatabanya legközelebb
használd a
pici szadat vagy az ujjacskaidat (értsd: a kérdezéshez és a térképen
kereséshez)
<felhocske>mire használjam az ujjacskaimat meg a pici szamat? szeretned?
<tondaff>hat kiprobalnam 1x kicsi galambocskam csak felek hogy nagyon
megszoknam
<felhocske> na ettol nem ½ ned
<apu>na itt nem omlengeni gyerekek :-)))
<felhocske> apuci és mér ne? :- ) en csak kúúúúl csavot próbálok faragni belőle :-))
<candle> kúúúlcsavo nem omleng :o))) meg nincs olyan hogy kisszivem az a nok
kapja
forumon
leledzik
<apu> egy nő ne akarjon semmit az RKCSK-ban …..
menjen a HNIC-be….ott faragjon
:))
A fent
említett HNIC-be (a Hibátlan Nők Interkontinentális Clubjába)
nemcsak <felhocske> de <apu> is átment, igaz, ő itt már
az <apuabest> (apu a legjobb)
nevet használta.
A csúfondáros stílus, a nemek közti (esetünkben nem túl komoly) harc, vetélkedés erre a fórumra is jellemző:
<vamp-ír>(<apuabest>-nek) Húúúzzá az RKCSK-ba! Mit keresel te ennyi
HNIC-es csaj között? Jelentkezni
szeretnél? :-)) Operáltasd át magad ! hihihi
<apuabest> Te meg mit menőzöl itt, te inteligencs? Azé
vagyok itt, hogy ez a topic legyen a menő:
Azzzzzzéééééissss ezzzz a topiccc lesz a toppon! (ti.: ez a szoba lesz
leglátogatottabb – ugyanis a web-server nyilvántartja, melyik témához hányan
“jelentkeznek be”.)
Feldobom a topra, csahogy
fikázhassam….
FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA!
FIKA! FIKA!
FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA!
FIKA! FIKA!
FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA! FIKA!
FIKA! FIKA!
<vamp-ir> Ti férfiak nemtuttok dumálni a nőkke,
me nektek csak asszámít, hogy vékony dereka meg kerek fenekemegdidije legyen nekije (horribile
dictu… - hogy azé azt is lássátok, hogy intelligencs vagyok) Nedudki
<egyfiu> Azé
az is fontos, hogy a koponyaüreg is legyen szilikonmentes, és tuggyon ide
okosat, hejesen írni! Merazé ez is fontos meg az is. Attól kerek az ember
jánya…vagymi!? :-)
<apuabest> Kedves nemtomki. Én azé ismerem a
tökéjnőket, mermá nagyon sok interballisztikus bombabige éle köztem. Szal értelme az nem van itt vitázni, mer a
hapik úgyis szááááásszor itellingecsebbek a nőcikné sötöbö sötöbö. Napá … énementem a RKCSK-ba eppicit
okosssat is beszéni. :- )))
Most lássuk: melyek azok a „különös ismertetőjelek”, amik a cset-szobákban elhangzó beszélgetéseket – köztük a fenti társalgást is – vérbeli internetes szleng-szöveggé teszik! A cset-stílus alapvetően meghatározó vonása az, hogy a netes dumaparti – eltérően a hagyományos szleng táptalapjától: a személyes összeröffenéskor kibontakozó beszélgetéstől – nem szóban születik, hanem írásban, így nem a „hangzó anyag”, hanem az íráskép poén-lehetőségeit használja fel. Ez szüli azokat az írásbeli és helyesírási sajátosságokat, melyek a csatik szlengjének jellegzetességeit adják.
Rendkívül sok érdekesség következik az
írásjelek sajátos, extra, esetenként extrém használatából. Azokban a szavakban,
amelyeknek alakján belül megjelenik egy szám neve, az illető számjegy jelével
helyettesítik: 1-etért (egyetért), 1-előre
(egyelőre), 2-lem (kétlem), ez egy 6-ásos 5-let (hatásos ötlet), ezen a 7-en (ezen a héten). Még
cset-szoba témájának megjelölésében is szerepelt ilyen megoldás: Mi a legkiábrándítóbb dolog 1 csajban?
Ennek az írásmódnak előidézője lehet a gyorsaság igénye (sietni kell, különben
más személy fog írni), a takarékosság (minél kevesebb karaktert ütnek le, annál
olcsóbb a net-használat) és főként a jópofa játékosság s a szórejtvényszerűség
is (ki fejti meg a leggyorsabban?), de valószínűleg valamennyi tényező együtt.
Bizonyos
betűjelek szóban kiejtett neve további szójátékokra ad lehetőséget. Már apáink
eljátszottak gyerekkorukban az X betű kiejtésével: tixar (tikszar), a mai
netnemzedék szintén előszeretettel ír ilyeneket: mexűnt (megszűnt), kex
(keksz), emléxem (emlékszem).
A többi
betűvel is eljátszadoznak: Van tippeteket, mint rontok L (el)?; Jópofán ír ez az új mberke
(emberke).; Lefőtt a kv (kávé)!;
Megyünk Gza (Géza)!
A kétféle
játékot egyszerűsítik is: 1x
(egyszer), 1xű 5-let (egyszerű
ötlet).
Az
összeadás műveleti jele is lehetőséget ad ilyen megoldásokra: próbáld + (próbáld meg), +jöttem (megjöttem), szerintem + nincs (szerintem meg nincs).
Játszanak az angol betűkkel, ahogy maguk az angolok is, hiszen az ő kedvenc
szójátékuk: variálás a betűk nevének kiejtett változatával . Ilyenféle megoldások:
CU ( szíju = see you = viszlát), skacok!; 2B or not 2B
(to be or
not to be = lenni vagy nem lenni) – mondta
Hamlet.; Előre is thx (a thanks =
köszönet elferdített alakja).; A TREFOR a
király, a GYALOGLÓ nem annyira YÓ (jó). Az internetes jelekkel is
variálnak: a Nők Lapja C@fe
a-ját kukacként írják föl. A chat szó kiejtése is játékosságra indítja
őket: Szép a pécsi mechat (mecset),
akárcsak az Én személy szerint nem jáROCK
diszkóba. mondat jáROCK szavának
betűképe, amit különösen szemléletessé tesz a rock és a diszkó rajongói közti
ízlés-ellentét. A betűszók kezdőbetűit játékosan kiejtve hangulatos – és az
eredeti jelentésnek tréfásan megfelelő – szót hoznak létre: SMS = susmus.
Kiterjedt,
népszerű, igen változatos, rendkívül ötletes az ún. „smiley”-k serege (smiley,
tsz.smilies = mosolygó, mosolygós, vigyori). Ezek a betűkből, számokból,
matematikai műveleti jelekből és írásjelekből „összeeszkábált” arcfélék
elsősorban érzelmi állapotot, hangulatot fejeznek ki, de utalhatnak egy személy
külsejére, szokásaira vagy más jellegzetességeire is. A csetes beszélgetés
közben simán, könnyedén beüthetők. ( A képek 90 fokkal elfordítva nézendők !):
:-)
= mosoly, :-))
= nevetés, :-))))) = hahotázás, :-(
= sírás,
8-) = szemüveges, (:-)
= kopasz, :-{ )
= bajszos, {:-) = parókás,
-:-) = punk, d:-) = baseball sapkás, <l-) = kínai.
A smileykkal cselekvést, tevékenységet is jelezhetünk:
:-* = csókol, ;-) = kacsint, :-x = hallgat, :-q = cigarettázik,
I-O = ásít, :-V = kiabál,
>:0 = dühöng, :-D = teli szájjal nevet,
:-? = pipázik.
Ezek a
jelek kitalálóik ötletességét, kreativitását dicsérik. Használatuk kedvességet,
vidámságot visz a csevegésbe. Jelentésük „megfejtése” élvezetes szellemi
fejtörő a résztvevők számára. A már meglévő smileyk tárháza is igen nagy, és
naponta újabbakat és újabbakat szül az emberi fantázia. Persze az átlag-csetek
során csak néhányat használnak rendszeresen a beszélgetők, leggyakrabban a
mosoly- és nevetésjelző ábrákat – mutatván, hogy az előttük leírt szöveg csak
vicc, nem kell nagyon komolyan venni.
Szinte természetes, hogy alkalmazzák
a közismert rövidítéseket is: vki
(valaki), vmi (valami), kvtár (könyvtár), aztán a szóbeli
szlengben elterjedt rövidített szóalakokat is: pasi, cigi, tuti, furi (furcsa), jogsi, flekó, fizu, uncsi,gatyó, mini,
vacsi, uzsi, skizó (skizofrén), tom (tudom), spéci. Ha ezeknek van – a
rövidítésen belül – hosszabb és rövidebb változata is, írásban szinte mindig a
rövidebbel találkozunk: caj-bicaj,
szit-szitu, csá-csáo. Alkalmi rövidítésekre is találhatunk példát: Egy franci (francia) pörkölésű kávét ittam.
A rövidítési inger érdekes szójáték-sorozatokat is életre hív: a
Gratulálok!-ból rövidült a Gratula!,
s abból lett az ugyanilyen jelentésben használatos Granula!
és Drakula! Ez a szórövidítési láz nemcsak a szlengre
jellemző, hanem a mindennapi nyelvben is egyre inkább terjed. Tán felgyorsult
életünk tempója is közrejátszik abban, hogy a Viszlát! Viszhall! Kösz! típusú rövidítések minden nyelvművelői
törekvés ellenére is hovatovább uralkodóvá válnak.
A helyesírással is elég önkényesen
bánik a net-nemzedék. Részint gyakran követnek el valós hibákat, tévesztéseket,
betűkihagyásokat – főként a gyorsaság diktálta kapkodásból, figyelmetlenségből
–, részint pedig sokat és felszabadultan játszanak a szándékosan, viccből eltorzított
„hejesírás” poén-lehetőségeivel.
Leggyakoribb játékuk: a szóelemzés elvének semmibevételével mindent kiejtés
szerint írni. Pl.: Jöhecc jáccani.; Kéccer vettem: eccer észre,
eccer el.; Még eszt se tuggya!; Tekincsük
át a weblapot!; Majnem mekhaltam.
A
kiejtéshez igazodás nem kíméli a tulajdonneveket sem: Ez olyan, mint a gabrijelaszabatini (Gabriela Sabatini)
parfümje, vagy a priszilaprézlié (
Prischila Presleyé). Ez utóbbi névtorzítás a népetimológiának is szép példája.
Igen gyakran kiírják a netesek az ejtéskönnyítő, hiátustöltő j-t: Szija, kéne egy kis pija!
Nagyon sokszor következetesen felcserélik a j-t és az ly-t – többnyire
szándékosan - : Itt a hejünk !, Hüje, aki lyó., Lalyos, mackósalyt. Gyakran szegik meg az egybeírás-különírás szabályait is –
elsősorban azzal, hogy amit egy fogalomként érzékelnek, azt ennek
nyomatékosítására egybe is írják: Nekem is a mIRC tetszik legjobban, mert ott
mindig tutirakul bagázs van; Na, mizujs van, Annomini- mus?; Még esse tudod, te nagyonhülye,
te? Sőt, ilyeneket is leírnak: melyikutcahányszám,
debizonyhogyigen. Még programválasztó
menüsorban is előfordul a Nemtom mint
válaszlehetőség. Tipikus jelenség, hogy a nagy többség a központozás eszközével
nem él. Bizonytalanságaik miatt ezzel nem húzzák az időt. (Kár.)
Szembetűnő eltérés a helyesírási normarendszertől a nagy kezdőbetűs írásmód mellőzése, illetve rapszodikus használata. Ebben feltehetően közrejátszik, hogy a website-ok, honlapok neveiben és az e-mail-címekben nem szerepelhet nagybetű, s az is, hogy a csetezésben a nagybetűs írás sajátos jelentést kap: az érzelmi telítettséget jelzi – mintegy a hangerőt pótolva. Ezen túlmenően a mondatkezdő a nagybetűk elhagyása a központozás nagyvonalú kezelésével is összefügg. Vannak azonban olyan csetezők is, akik következetesen betartják a helyesírási szabályokat.
A szlengnek elmaradhatatlan velejárója,
a sajátos (rendszerint ironikus) hangnem, hanglejtés, beszéddallam, a nyelv
megannyi akusztikus összetevője és a beszélő(k) testbeszéde. A netnemzedék
megpróbálja ezt írásban is visszaadni, de legalábbis jelölni.
Megsokszorozza
a betűket, amelyeket nyomatékosítani akar: ez
kamuuuuuuuuuu; Kössssz!; Psssszt; Majd utána ugrassssálllll!; Marrrrrha jóóóó! Ugyanígy
– a moduláció erősítésére – megsokszorozza az írásjeleket is: Komoly ????????
A hangerőt, az ordítást, a
jelentőségteljes, kulcsfontosságú örömteli vagy éppen ledorongoló szövegek
nyomatékosítását csupa nagybetűvel ábrázolják: UNOKATESÓM!!!; ÁJJJ!; EEENNNNNN; (Én); KÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚÚL; Tennap
láttam egy SZUPERJÓ filmet.; FIGYUSZ
MINDENKI!
Sokszor
szegik meg játékból a nyelvhelyesség
alapszabályait is. Mivel mára a nyelvművelés sikeresen visszaszorította a
-suk-sükölést és az -e kérdőszócska hibás szórendű használatát, ezért ezek
felnőttpukkasztásra és egymást elszórakoztató komikum-teremtésre nagyszerűen
megfelelnek: El-e mehetünk, vagy-e
nem?; Meg-e találjuk a Zolee
lapját?; Nem-e jártál egyetemre?; Nem mondhassátok komolyan!; A védett fájlt nem nyomtathassuk ki. Szintén
komikusan hat a hagyományos szórend felborítása, a nyakaterkert, groteszk mondatszerkesztés: Mit te gondúsz, ki te
vagy?; Hát má maguk hogy ezt értik ?
Ha
ezeket az „eszközöket” együttesen és a
népnyelv szavaival vegyítve, a parasztos beszédet csúfoló írásmóddal
használják, megszületik a „bunkókat”, a műveletlenséget, az elmaradott,
provinciális vidékiességet parodizáló stílus, mely a csetezés legdominánsabb
stílusirányzata.Ilyen példák: És te hun
vagyol a chartrú?; Ide komám te is begyühetöl!; Hát mán esztet hogy képzeli
kendné?; Ne má’! Eccő én is vótam a mIRC-ba, de néköm nemannyira gyütt be!;
Nemigazán kőne széjjerontani a csatit, furkókám!; Ölég vót, eeemegyök!
A népieskedés méltó párja a
szalonnyelvi köntörfalazás. Például: Méltóztassék
elhagyni a csatit ifiúr, mert az Ön impulzív személyisége némileg távol áll a
többi résztvevő decensebb lelkületétől!; Csókolom a kisztihandját, kisnagysád,
örvend szívem, hogy újra körünkben köszönthetem kegyedet! Nem ritka a
finomkodó becézés, eltúlzott kedveskedés, már-már gügyögés: Menj csak csicsikálni, kis bogaram, de
előtte adj egy puszikát! Na tsak egy piszikét! Aludj szépen, mucikám,
tente-tente. A csetezők gyakran szívatják egymást a szentimentális stílus
kifigurázásával, a finomkodó etikett- és levelezési tanácsadók szövegeinek
parodizálásával: Az éteren keresztül
küldöm üdvözletemet, csókjaimat. Esetenként kétszeres csavar is jellemzi
ezt a „játékot”. Mert ha netán komolyan gondolja valaki ezt a stílust, egy
másik beszélgető azonnal észhez téríti, lerántja a földre, amire ő aztán
hasonló stílusban válaszol. Például így:
<Aranka> A varázsló tudatának mérhetetlen
térségében határtalan világok tűnnek fel és enyésznek el, mint a fénysugárban
táncoló porszemek…
<Ödön>>Kit etetsz te ezzel a lila dumával,
Aranka???
<Aranka> Téged, kicsim, de igazából nem Aranka
vagyok, hanem László és másfél mázsás!
Ez a parodizáló hajlam nem kíméli a
közmondásokat, szállóigéket sem, ha azok ferdítéseit a nyelvi humor
szolgálatába állíthatja:
Addig jár a korsó a kútra, míg el nem lopják.
A hazug embert könnyebb utolérni, ha sánta.
Aki másnak vermet ás, sírásó.
Ha megdobnak kővel, dobd vissza
menzai kenyérrel!
Jobb ma egy veréb, mint holnap.
Lassan érj, tovább jársz!
Ne fesd az ördögöt a falra, mert
seggbe rúg a házmester!
Egy fecske nem csinál fecskét.
A lejtőn nincs megállás, ha nincs
közben kocsma.
Ne félj, amíg engem látsz, addig nem
vagy vak!
Ember
küzdj és bízva bízzál, szivarozz, hogy
el ne hízzál!
A legtöbb pofont a közhely-szövegek kapják. Ahogy ilyen megjelenik a képernyőn, azonnal lecsapnak rá:
<zsolas> A penz nem boldogit
<kistaska> Téged nem? Akko add nekem :-))))
<zsolas> Zsolas odadja minden penzet kistaskanak
<kistaska> te, zsolas gyujcse meg me ez nem sok
haliii!!
Ez a gyors-váltási, rögtönzési, stílus-átvételi képesség lépten-nyomom tetten érhető a beszélgetések során:
<neuron> neuron kiment
<kistaska> szokeveny, menj utana
<szokevény>
eeen? most uldoz a rendorseg
<kistaska> fogadjunk zsolas lefagyott
<zsolas> ki olvaszt ki?
Mindezeket
a sajátosságokat áttekintve megállapíthatjuk, hogy szlengkutató elé még sohasem
tárult ilyen kincsesbánya, mint a netes cset-szoba. Ide simán be tud lopakodni,
nem rí ki a társaságból, nem reked kívül a körön. A beszélt szleng kutatását
nehezíti, hogy nem lehet állandóan diktafonnal, kamerával vizsgálni, míg az
internetes szleng esetében teljes beszélgetéseket lehet rögzíteni.
Az internetes szleng szavainak,
kifejezéseinek, alkotási módszereinek gazdagsága kifogyhatatlan. Napról napra s
szobáról szobára járva újabbnál újabb szövegek születésének lehetünk tanúi.
Régi, elavult szleng-kifejezéssel nem is maradhat fönn senki a hálón. Egy
pillanat alatt megkaphatja: Lejárt lemez;
Ezt már Noé sem vitte be a bárkába; Nem veszi be a számítógép. Az állandó
mozgás, megújulás miatt a gyűjtést és az elemzést nem lehet befejezni, csak
abbahagyni, félbeszakítani.
A jelenlegi állapot jellemzőit
azonban megkísérelhetjük összefoglalni, és talán
– nagyon
óvatosan – bizonyos értelemben értékelni is.
A
netgeneráció szlengje: nemzedéki szleng. A „hagyományos” szóbeli szlengtől eltérően
nem tagozódik sem horizontálisan – területi megosztottság alapján -, sem vertikálisan –
társadalmi osztályok, rétegek, csoportok – szerint. (Egy alkalommal
beletekintettünk az „Erdély” elnevezésű cset-szobába. Fél óra is eltelt, mire
egy „ejsze” megjelent a képernyőn.) Az internet szlengje főként a mai tizen-
huszonéves kamaszok nyelvhasználata, mellyel legfőképpen csoportidentitásukat,
összetartozásukat fejezik ki; az egymáshoz tartozást, az egymással vállalt
szolidaritást – ugyanakkor a felnőttektől való elkülönülést – jelzik és tartják
fenn. Ez a szleng „a divat nyelvi megfelelője, és akárcsak a divat, egyszerre
fejez ki egyediséget és a csoportnormáknak megfelelés hajlandóságát is”.[1] S ezt az összetartozást, a „mi,
fiatalok”-kategóriát a szleng poétikai, esztétikai módszerekkel képviseli: „a
másodlagos választásként (azaz a kézenfekvően adódó – a >> felnőtt
többség << által preferált
- kifejezések helyett) használt elemek
>>desifrírozása<< (megfejtése) egyfajta katartikus élmény”.[2]
Ennek a katarzisnak a kiváltásához valódi nyelvteremtő erőre van szükség, amely
a szleng születésekor mindig ott van, s amelynek legfőbb összetevői: a humor, a
közvetlenség, a barátságosság – és legfőképpen: a kreativitás meg a játékosság.
Hisz a szleng afféle „nyelvi luxus, sport”, valódi agytorna, ami fejleszti a
stílusérzéket, az olvasási és a beszédkészséget, a kommunikációs hajlandóságot
és jártasságot. S mivel a szleng kollektív játék, a társadalmi érintkezés,
együttműködés területén is segítséget nyújt, „gyakorlási” lehetőséget ad.
Hogy a szleng a szaknyelvnél, a
hivatalos nyelvnél és a köznyelvnél lazább, kötetlenebb nyelvváltozat, azt a
felsoroltakétól eltérő funkciója okozza. Az előbbi nyelvváltozatokkal szemben
támasztott elsődleges (messze a legfontosabb) követelmény az érthetőség: amit
mondunk, és/vagy írunk, legyen világos, egyértelmű, félreérthetetlen. A szleng
azonban inkább „a nyelv társas és
interperszonális funkcióit szolgálja annak denotatív funkciójával szemben”.[3] „A szleng nem megnevez, hanem újra nevez,
azaz a már elnevezett dolgokat újabb és újabb nevekkel látja el minden
látható >>praktikus << ok
nélkül. A szleng szótúltermelés, az, hogy a szlengben egy-egy fogalom
megnevezésére szinonimasorok jönnek létre, és hogy a szleng szókincse aránylag változékony, az
erős érzelmi töltéssel magyarázható.”[4]
Szintén az érzelmi töltés okozza azt is, hogy „az érzelmileg erősebb jelentésű
szó kiszorítja a kevésbé hatásost, mígnem a gyakorlati használat során maga is
megkopik s egy érzelmileg elevenebbnek ad helyet.[5]
S ami igaz a szlengre, az – természetesen –
igaz a netszlengre is. A csetezők benyögéseinek,
tutira sirály dumáinak célja nem a
pontos információadás a világ folyásáról, hanem az, hogy változatos, színes
újabb és újabb szavakkal, kifejezésekkel elszórakoztassák önmagukat és a
cset-szobák beszélgetéseinek résztvevőit. És a társas szórakozásnak (akárcsak
az egyéninek is) legjobb eszköze a játék. A vidám, felszabadult játszadozás. S
bár fennáll a veszélye annak, hogy ez a játék olykor féktelenné válik – de hisz
a fogócskában, a fociban s a többi sportban is előfordulhatnak durvaságok,
szabálytalanságok -, mégsem
kell attól félnünk, hogy a kemény stílus eluralkodik a „pályán”, hisz a játék
akkor igazán élvezetes, ha betartjuk a szabályokat, s a technikánkkal villongunk. És ezért – noha a netes
szlengben is előfordulnak durva, bárdolatlan, sokszor primitív megnyilvánulások
– úgy véljük, a nyelvi eldurvulás nem fenyegeti – éppen a háló szlengje miatt – a netező fiatalokat. (A szobafőnökök
rendszerint figyelmezetik, sőt kizárják a durvább szövegek küldőit.) Valódi
veszélyt rejthet magában viszont az a tény, hogy a csatikhoz kisebb gyerekek is hozzáférhetnek, s ők éretlenek még a
szabadszájú szövegek, erotikus témák feldolgozására. Ezt a problémát a
szülőknek és a pedagógusoknak kell okosan, tapintatosan kezelniük és
megoldaniuk.
Vannak
felnőttek, akik amiatt aggódnak, hogy a nethasználat túlzott írásképi,
helyesírási lazasága ronthatja a fiatalok helyesírását. Ezt részben tán
ellensúlyozza az, hogy az iternet „hivatalos szövegei”, még a cset-szobák
programfelsorolásai és használati útmutatói is szabályos helyesírással
készülnek. S általában arra az életkorra, amikor rendszeres csetező lesz egy
fiatal, már többnyire stabilizálódik a helyesírása. És ahogy a szóbeli szleng
használatát sem keverik be más nyelvi rétegekbe (iskolai nyelvhasználatukba,
felnőttekkel folytatott társalgásukba), úgy – feltehetően – a csetezés
szöveteit, írásképét sem viszik át iskolai dolgozataikra, hivatalos
fogalmazványaikra. Bár ennek a hipotézisnek bizonyítása (vagy elvetése) és
annak megállapítása: vajon az internetes szleng hogy hat vissza a szóbeli
szlengre, még további vizsgálódást igényel.
Sokak gyakran emlegetett félelme
(egyben kifogása) a csetezéssel szemben még az is, hogy a folytonos
számítógépezés „elhülyíti”, eltompítja a fiatalokat. Nos, ez igaz (lehet) a
piff-puff játékokra, de tapasztalataink szerint a netes csevegés éppen a
szellemi frissességet, az azonnali reagálás képességét, a változatos témájú
szobák sokféle stílusához való gyors alkalmazkodás készségét, a humorérzéket és
– a parodizálási, parafrazeálási láznak köszönhetően – a műveltséget és a
nyelvi kompetenciát fejleszti. Ezt – no meg a csetszleng közvetlenségét,
játékosságát, kreativitását és nem utolsó sorban a magányosságot is oldó
interperszonális voltát – mindenképpen üdvözlendőnek és értékként
megőrzendőnek, fejlesztendőnek tartjuk.
Az interneten leggyakrabban előforduló szlengszavak, kifejezések
1.
szlengszó,
-kifejezés
2. köznyelvi jelentés
3. példamondat
4. elterjedtség, hangulati érték
1. aggyá
2. adj
3. Aggyá egy jó zenét a mobilomba!
4. gyakori
1. aje
(az Ah yeah!= Óh, igen! angol kifejezésből)
2. igen, jó, szuper
3. – Akkor megbeszéltük ?
- Aje!
4. gyakori
1. állat
2. a, nagyszerű
b, nagyon pocsék
3. a, A Pufi öccse nagyon állat!
b, Az új edzőcipőm tiszta állat!
4. elismerő és elítélő, pejoratív jelentésben is használják személyre, dologra egyaránt – főként állítmányként
1. arc
2. jelentős ember, személy
3. A Hunnybunny tisztára nagy arc!
4. elismerésként mondják
1.
ASL
( az angol age (sex) locacion = életkor, nem, hely kifejezés rövidítése )
2. személyi adatok
3. Add meg az ASL-edet !
4. gyakori
1.
bannol, kibannol
(az angol ban = kitilt, kiátkoz, kiközösít szóból)
2. (tartósan) kitilt egy csevegő-csatornáról
3. Ha tovább bunkózol itten, te ártány, úgy kibannollak a csatiról, hogy ihaj !
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része
1. bazger, bazmeg, bazzeg, b +
2. baszd meg!
3. Hol mászkáltál ilyen sokáig, bazzeg ?
4. töltelékszóként, nemtetszés kifejezésére és nyomatékosításra egyaránt használják
1. bejön
2. teszik, jó
3. Ez a cola-műsor nagyon bejön nekem.
4. gyakori
1. bénázni
2. ügyetlenkedni
3. Ne bénázzál, találd má meg a @-ot!
4. gyakori
1.
biccs
(az angol bitch = szajha kiejtése alapján)
2. kurva
3. Ez nem rendes csaj, ez egy biccs !
4. ritkább, durva
1. bír valakit, valamit
2. szeret, kedvel
3. Bírom a Pintyőke dumáját.
4. gyakori
1.
bombajó
2. nagyon jó, nagyszerű
3. Szerintem a mIRC bombajó csati.
4. kezd kopni, ritkul a használata
1. bombasztikus
2. nagyszerű, nagyon jó (az angol bombasztik szóból)
3. Vár egy bombasztikus bige.
4. gyakori
1. bot
2. robot, nem ember-felhasználó egy csatin
3. Ez a rohadt bot kibannolt.
4. ritkábban használt – feltehetően azért, mert összetéveszthető a köznyelvi jelentésű szóval
1.
brb
( az angol be right back = mindjárt visszajövök kifejezés rövidítése )
2. rögtön jövök
3. Most emegyek, dógomvan, brb.
4. nem túl gyakori, főként azok használják, akik nemzetközi vonalakon is chat-elnek (angolul), s az otthoni divatszavakat „áthozzák” a magyar csatikba
1. bukik a, valakire
b, valamire
2. tetszik neki, akarja
3. a, A Romcsira mennyi csaj bukik.
b, 15 éves szöszi, aki bukik a lakodalmasra.
4. gyakori
1.
bunker
(a bunkó szójátékos alakváltozata)
2. faragatlan alak
3. Ez a Ricsi milyen egy bunker!
4. ritkább
1.
cb
( az angol call back/come back kifejezésből )
2. majd kereslek, gyere vissza
3. Na, Zozó, cb !
4. egyre gyakoribb
1.
con
( rövidítés, az angol call of nature = hív a természet kifejezésből)
2. WC-re megyek
3. Na con, aztán majd gyüvök.
4. ritkábban fordul elő, eufemizáló
1.
CU
(az angol see jou = viszlát kifejezés tréfás írásmódja)
2. viszlát
3. Mára befejeztem, CU holnap.
4. elég gyakori
1.
CU
l8r
( az angol see you leter szójátékos változata)
2. viszlát később
3. Na, toto balra el, CU l8r!
4. elég gyakori
1. csaj
2. nő, lány
3. Jó csaj az a Felhőcske!
4. gyakori
1. csáo, csá, csákány, csákó
2. szervusz, szia
3. Csá, csajok!
4. gyakori
1.
csati
(az angol chat = cseveg, csevegés szóból)
2. a, csetezés, csevegés a világhálón
b, a csevegés színtere
3. a, Zsoles balra el, YÓ vót a csati !
b, És itt van egy ún. ignore, amit há rányomsz valakire, nem látod, bárhová ír, sem privibe, sem csatikon.
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, kedveskedő, vidám
1. csávó
2. férfi, fiú
3. Rettentő kúúúl csávó vagyok.
4. gyakori
1.
csett
( az angol chat = cseveg, csevegés szóból szójátékként)
2. csevegő-, társalgócsatorna
3. Miért nem vagy a csetten ?
4. ritkábban használt
1.
deszar
2. de rossz
3. Deszar volt a tegnapi Edda-koncert !
4. gyakori ez az egybeírt jelzős szerkezet, nyomatékosabbá akarják tenni az egybeírással
1.
drótpostagalamb
2. ingyenes E-mail program
3. Kattanj rá a drótpostagalambra, és emilezd meg, mikor jöttök !
4. viszonylag ritka, az adott szolgáltató „ügyfelei” használják
1.
dudez
( az angol dude = nagyvárosi piperkőc szóból)
2. jampec, fickó
3. Hé, dudez, mi az ábra ?
4. ritkábban fordul elő, pejoratív
1. duma
2. szöveg, beszéd, beszólás
3. Fölírtam egy jó pontot neked, mert jó a dumád.
4. gyakori
1. 1x
2. egyszer
3. 1x én is vótam TNT-n.
4. egyre gyakoribb
1.
Elmehetsz
a p.hu-ba!
2. Takarodj a p…ába!
4. ritkább, durva
1.
emil
( az angol e-mail = elektronikus posta szóból)
2. e-mail, villámposta
3. Küldök neked egy emilt.
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, játékossága miatt népszerű, maradandó
1.
éteren
van
2. csatlakozott a netre, jelen van a világhálón
3. Szia, Kolibri ! Már itt vagyok az éteren !
4. gyakori
1.
farok
2. mafla, balfácán
3. Nagy farok vagy te, Krisztián!
4. gyakori
1.
faszfej,
faszkópé, faszparaszt
2.
műveletlen, bárdolatlan, faragatlan fickó
3.
Hát a Richi egy faszfej!
4.
ritkább, fiúk használják egymást közt
1.
félisten
2. chat-szoba főnökhelyettese, kisfőnöke (reménybeli „mindenható”)
3. Elég surmó egy félisten vagy, Sünsertés !
4. gyakori, az internetes alapszókincs része
1.
feszített
lábfejjel ment haza
2.
magatehetetlenül ment haza, ketten
húzták, s a lába spiccben volt, mint a balett-táncosoké
3.
Úgy beseggelt, hogy feszített lábfejjel ment haza.
4.
ritkább
1.
FIDO
2. a fidonet levelező hálózat nevének rövidített változata
3. Írj nekem a FIDO-n !
4. gyakori, minden hosszabb nevű hálózat, program nevét rövidítik a szlengen
1.
fomc
( az angol fall of my chair kifejezésből )
2. majdnem leestem a székről (ti. a röhögéstől )
3. Hát most fomc !
4. rendszerint a lollal együtt szokták használni
1.
frankón
2.
nagyon, totálisan
3.
Frankón
lefagyott a gépem.
4.
gyakori
1.
gagyi
2.
a, vacak, értéktelen dolog
b, ostoba ember
3. a, Ez a motyó nekem túl gagyi lenne.
b, Elég gagyi társaság. Döme a főgagyi köztük.
4. nagyon gyakori
1.
gal
( az angol girl szó hanyag ejtésű változata )
2. lány ( eredetileg színpadi táncosnő )
3. Ez a gal egész jó !
4. ritkább
1.
gamelamer
( az angol game = játék és lamer = ügyetlen szóból )
2. játékfüggő, mindig csak játszik
3. Ez a gamelamer semmi másra nem YÓ.
4. gyakori, pejoratív
1.
gay
( az angol gay = homoszexuális szóból )
2. buzi ( átvitt értelemben sértésként )
3. Takarodj a „gay.hu”-ra ( a buzik honlapjára) ! (Tűnj el a honlapunkról, köcsög !)
4. ritka, sértő, durva
1.
gáz
2. rossz, vacak, tré, szar
3. Hagyjuk a búsba, tökgáz az egész téma!
4. gyakori
1.
gém
( az angol game = játék szóból)
2. számítógépes játék
3. Ja, és a mai gémeknek bazi nagy a gépigényük !
4. gyakori
1.
görl,
görlök
( az angol girl = lány szóból )
2. lány, lányok ( a köznyelvben színpadi táncosnő jelentésben használatos )
3. A görlök majd hozzák a kaját, mi meg a piát.
4. közepes gyakoriságú
1.
gtg
( az angol got to go kezdőbetűiből )
2. mennem kell
3. Mostan nekem gtg !
4. egyre gyakoribb
1.
gyüvök
2.
jövök
3.
Elmentem con, mingyá gyüvök vissza!
4.
gyakori
1.
hakker,
hacker
( az angol hack = utat tör szóból )
2. olyan számítógépes „betörő”, aki kárt nem csinál, adatokat nem lop, csak hobbiból tör be védett rendszerekbe
3. Az egész online-világot ellepték a hackerek.
4. nagyon gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, mára tulajdonképpen közszóvá is vált
1.
hakkol,
hackol
( az angol hack = üt, csépel, utat tör szóból )
2. titokvédő-programot feltör
3. A csávó még csak 12 éves, de már a Pentagon programjait hakkolja.
4. viszonylag gyakori
1.
háló
2.
világháló, Internet
3.
Tedd fel a hálóra az üzenetedet!
4.
gyakori
1.
hb
( az angol hurry back rövidítése )
2. siess vissza
3. Ne maradj el soká, hb !
4. egyre gyakoribb
1. hepi
2. boldog, feldobott, vidám
3. A szülinapomon olyan hepi voltam.
4. gyakori
1.
hótt
2.
nagyon, teljesen
3.
Hóttbuli
ez a csati!
4.
gyakori
1. hús
2. nő, lány
3. Micsoda friss húsok jöttek a táborba!
4. gyakori
1.
IMHO
( az angol in my humble opinion = szerény véleményem szerint kifejezés rövidítése )
2. szerintem
3. IMHO a Linux jobb a Windows-nál.
4. gyakori; gúnyos, ironikus felhangja, stílusértéke miatt népszerű
1.
infó
( az információ szóból )
2. felvilágosítás, adat, információ
3. Hol találok infót a motoros-mítingről ?
4. gyakori
1.
irc
( az IRC betűszó játékos használata)
2. írsz (IRC programon)
3. Te most honnan irc ?
4. ritkábban használt, hangulatos, játékos, jópofa
1.
irl
( az angol in real life = élőben, „ideát” kifejezésből )
2. a való világban, nem a neten
3. És majd találkozhatunk irl is ?
4. egyre gyakoribb
1.
jah
( az angol yeah szóból )
2. igen, rendben
3. – Na, beszkenneljem neked ezt a fotót ?
- Jah !
4. közepes elterjedtségű
1.
kabbefasz
2. bunkó
3. Ez a Frici egy kabbefasz!
4. ritkább, durva
1. kafa, klafa
2. jó, nagyszerű, kiváló
3. Elég kafa
4. nagyon gyakori
1. kamu
2. nem igaz, hazugság, mellébeszélés
3. Szerintem ez csak kamu. Ki veszi be?
4. gyakori
1. Kapd be az f.hu-mat!
5. Kapd be a f…omat!
4. ritkább, durva
1. képben van
2. odafigyel; érti a dolgokat; követi az eseményeket ( valószínű már a tv-képrnyővel kapcsolatban született az első szlenges változat, de a számítógép képernyőjére is igaz)
3. Valaki az előbb köszönt nekem, bocs, nem voltam képben.
4. gyakori, szemléletes
1.
Kevés
vagy, mint apple-ben az almamag!
2.
Ne nagyképűsködj! Kicsi vagy te ehhez.
4. most kezd terjedni
1.
Kevés
vagy, mint mikrosoft-egérben a sajt!
2.
Ne nagyképűsködj! Kicsi vagy te ehhez.
4. most kezd
terjedni
1.
Kevés
vagy, mint windows-on a firhang!
2. Ne nagyképűsködj! Kicsi vagy te ehhez.
4. most kezd terjedni
1. kewl
( a kul, cool sznoboskodó helyesírású változata)
2. kiváló, nagyszerű, szuper
3. Aszondod, hogy a James kewl csávó ?
4. ritkább
1.
kibaszni
2. kidobni, kiutasítani a csatornáról
3. Nem cicózni tovább, kibaszni ezt az állatot a csatiról !
4. ritkább, durva
1.
kikkel,
kickel, kikikkel, kikickel
( az angol kick = rúg szóból )
2. kirúg, kiutasít egy csevegő-szobából ( kirúg egy csatiból)
3. Kikkeld mán ki ezt a paréjt, mammi, mer az agyam lelöki a gépszíjat a bunkó dumájátó !
4. gyakori, a csatik alapszókincsének része
1.
király
2.
jó, nagyon jó
3.
Király
vót a míting!
4. nagyon gyakori
1.
kul,
kúúl, ql
( az angol cool = rendíthetetlen nyugalmú személyt jelentő szó kiejtés szerinti változata)
2. kiváló, nagyszerű, szuper
3. Kúl csávó vagyok !
4. nagyon gyakori, a régi amerikai szlengből való
1.
lag
( az angol lag = késé, késedelem, lemaradás szóból )
2. amikor egy darabig nem jön adat, majd hirtelen több oldalnyi IRC-szöveg vágódik a chat-elő elé
3. Most mit csináljak ennyi laggal ?
4. gyakori
1.
lagzok,
lagzom
( az angol lag = késés, lemaradás szó magyar igésítése )
2. nagy a lagom (a nagy lemaradás miatt egyszerre elémzúduló IRC-szöveg)
3. Pillanat türelmet ! Egy darabig még lagzok (lagzom).
4. gyakori
1.
láma
( az angol lame = elront szóból )
2. kezdő, ügyetlen net-ező, balfácán
3. Tanújjá má meg gépelni, te láma, mert egy hetet kő várni minden eggyes mondatodra !
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, pejoratív
1.
lamer,
lammer
( az angol lame = elront szóból )
2. kezdő, ügyetlen net-ező, balfácán (lámer)
3. Kikkeljük ki ezt a lamert, mer nagyon gázul csinálja !
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, pejoratív
1.
lap
2. weblap, honlap
3. Józsi, tényleg klasz a lapod. Nade tényleg.
4. elég gyakori
1.
lebasz
(agresszív köszönésforma a szevasz ferdítéséből)
2. szervusz, szevasz
3.
Lebasztok,
parasztok, meggyütt Józsi bá’!
4.
csak bizonyos szobákban fordul elő, durva
1.
lécci,
léccike
2.
légy szíves
3.
Lécci,
küldj egy privit!
4.
gyakori
1.
lekattan
a netről
2. elmegy a kedve az internetezéstől
3. Izom Vili folyton a neten lógott, de má lekattant róla.
4. gyakori, szemléletes
1.
levágja
a dumát
2.
elmondja a mondókáját
3.
Tudod, kinek vághatod le ezt a dumát, kiaspám?
4.
gyakori
1.
levettem
2. megértettem, fölfogtam
3. Most már levettem, hol vagyok.
4. gyakori
1.
lo
( az angol laugh out kezdőbetűiből )
2. röhögés
3. Ez is valami ? Lo…
4. gyakori
1.
lol
( az angol laugh out loudly kifejezés kezdőbetűiből )
2. hangos röhögés
3. Ne má ! Lol !
4. gyakori
1.
lóg
a neten
( Karinthy Frigyes Lógok a szeren c. novellája nyomán )
2. a, rákapcsolódott a világhálóra
b, gyakran és sokat internetezik
3. a, Megjöttem, már én is a neten lógok.
b, A Gabesz csak lógik a neten, másse csinyál életibe.
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, szemléletes, igen kifejező
1.
masszázs
( a message = üzenet jelentésű angol szó tréfás torzítása)
2. üzenet
3. Küldj egy masszázst !
4. ritkábban fordul elő
1.
megbanhatod
( a bannol = kitilt szóból )
2. játékos fenyegetés, figyelmeztetés a netikett betartására; másként megbánhatod, mert kibannolnak
3. Ezen a csatin ne bántsd a Fradikát, mer még megbanhatod !
4. viszonylag ritka, de szellemessége miatt terjedőben van
1.
megdob
valamivel
2.
ad valamit
3.
Megdobhatna
valaki egy jó progival.
4.
gyakori
1.
megmondom
a frankót
2.
őszintén megmondom, megmondom az igazat
3.
Megmondom
a frankót: baromi ritkán csetezek.
4.
gyakori
1.
+szívta
2.
ráfizet
3.
Na, ezt
+szívtad!
4.
gyakori
1.
meg
van zakkanva
2.
a, sokkhatás alatt áll
b, dilis, hüle
3. a, Mióta elváltak a tondaff szülei, tisztára meg van zakkanva.
b, Ez úgy meg van zakkanva, hogy egy normális mondatot se bír leírni.
4. gyakori
1.
mindenható
2. chat-szoba főnöke
3. Mér csak te lehecc mindenható ? Én is góré akarok lenni !
4. gyakori, az internetes alapszókincs része
1.
mindenkiNET
( a „mindenkinek” tréfás változata )
2. minden NET-esnek
3. Üdv mindenkiNET ! (Beköszönés egy chat-szobába)
4. gyakori, eleinte szellemesnek tartották, felkapták, de már nagyon elkoptatták
1.
mIRC
( tréfás belemagyarázó betűszó: Markdam’s Idiotic Relay-chat Client )
2. a Markdam’s Idióta csevegő kliensei
3. Te a mIRC-esek közé tartozol ?
4. ritkább
1.
motyó
2. alkatrész, kiegészítő a számítógéphez
3. Vettem egy kafa motyót. (klassz alkatrészt)
4. gyakori, az általános szlengből átvett, kedveskedő szó
1.
Nehogy
má’ a kurzor mozgassa az egeret!
2.
Nehogy már fordított világrend legyen!
4. gyakori, a
nagyképű partnert így intik le
1.
Nehogy
má’ a program fagyassza le a vírust!
2. Nehogy már fordított világrend legyen!
4. gyakori, a
nagyképű partnert így intik le
1.
nem
jön be neki
2.
pocsék, nem jó, nem teszik
3.
Nekem a Dáridó nem jön be.
4.
nagyon gyakori
1.
nem
veszi be a számítógép
2.
elavult, unalmas szöveg
3.
Nyomj újabb rizsát, ezt nem veszi be a számítógép!
4. gyakori
1.
netikett
( a net és etikett szavakból )
2. net-etikett, az internethasználat illemszabályainak összessége
3. A netikettet pediglen be kell ám tartani, még neked is kicsi bunkókám.
4. gyakori, kreativitása, szellemessége miatt egyre népszerűbb, maradandó
1.
netzedék
(a net-nemzedék-ből )
2. Az internetet gyakran használók nemzedéke
3. Mostantól te is a netzedékünkhöz tartozol.
4. viszonylag ritka
1.
np
( az angol no problem rövidített változata )
2. nincs probléma, semmi baj
3. Np, írhatsz tovább !
4. gyakori
1.
offline-világ
( az angol „megszünteti a csatlakozást” szóból )
2. az interneten kívüli világ, a való világ (szemben az online-világgal)
3. Azért szeretek csetelni, mert az offline-világban nincsenek barátaim.
4. ritkábban használt
1.
OK,
oké, okés
2.
a, rendben van
b, klassz, nagyszerű
3. a, Oké a holnapi buli!
b. Végre tutira okés a gépem!
4. nagyon gyakori
1.
oks,
ox, oxi
( az OK = oké szlenges alakváltozatai )
2. rendben van, igen, jó
3. – Akkor oks a balhé ?
- Oxi !
4. gyakori, szinte már kiszorítja az oké-t
1.
online-világ
( az angol „rácsatlakozik szóból”)
2. az internet világa, a virtuális valóság (szemben az offline-világgal)
3. Üdvözöllek az online-világban !
4. gyakori
1.
ooops
2. Hoppá ! Hopsz ! Ugorjunk !
3. Na, ooops !
4. közepes elterjedtségű
1.
op
( az operator rövidítése)
2. a, a kukac (@)
b, operátori jog
c, operátor (csatornafőnök)
3. a, Hadd legyen egy op az én nevem mellett is !
b, Megkaptam végre az opot, én is mindenható lettem.
c, Te tudod, te vagy az op.
4. mindhárom jelentésváltozatban gyakori
1.
opme
( az Operator’s to me ! = Operátori jogot nekem ! mondat rövidített formája )
2. operátor szeretnék lenni (mondatértékű szó)
3. Opme, mindenható !
4. gyakori
1.
5
let
2.
ötlet
3.
Ad 6 ok
egy 5 letet?
4.
egyre gyakoribb
1.
pill
( a pillanat szó rövidítése )
2. a, pillanat
b, egy pillanat türelmet kérek
3. a, Per pill nem érek rá, bocs.
b, Pill, rögtön adom.
4. gyakori
1.
pls,
plz
( az angol please szóból )
2. lécci (a kérlek, légy szíves játékos változata)
3. Engem is hagyj szóhoz jutni, pls !
4. gyakori
1.
ppl
( az angol people szóból rövidült )
2. emberek
3. Ppl ! Ne etessük már egymást !
4. gyakori
1.
privi
( az angol private message = személyes üzenet szóból )
2. személyre szóló ( a többiek számára nem olvasható ) címzett üzenet a chat egyik szereplőjének
3. Aki szeretne velem vacsizni, írjon időpontot egy priviben !
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része, becéző
1. privizni
2. privát (páros) beszélgetést folytatni
3. Fél óráig magyaráztuk neki hárman, hogy kell privizni.
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része
1. progi
( a program szó rövidítése )
2. program
3. Ismeritek az IRC-t ? Szupi egy progi !
4. gyakori; rövidsége, kedveskedő hangulata miatt népszerű
1.
progizás
2. programozás
3. Már három hete tanulom a progizást, de még mindig lámer vagyok…
4. gyakori
1.
rákattan
a netre
2. nagy kedvet kap az internetezéshez
3. Már a dedós kisöcsém is kezd rákattanni a netre.
4. gyakori, érzékletes, hangulatos
1.
rálőni
2. kattantani, klikkelni
3. Lőjünk rá egérrel a menüsorban a megfelelő opcióra !
4. egy köznyelven megírt internetes használati utasításba befurakodott szlenges kifejezés
1.
ráragad
a netre
2. szünet nélkül netezik, net-függő
3. Tegnap ráragadtam a netre, és le sem lehet róla vakarni.
4. gyakori
1.
re,
rere
( az angol returned = visszajöttem szóból )
2. szia (sziasztok) újra
3. Re, dudez ! Ismét a neten a király !
4. gyakori, itt a csetelés rövid szüneteltetése utáni visszatéréskor mondják
1.
rotf
( az angol Rolling on the floor kifejezésből )
2. A földön fetrengek, ez olyan szar, rossz, pocsék (Mindjárt lemegyek hídba !)
3. Ez neked zene? Rotf !
4. ritkábban, erős nemtetszés kifejezésére
1.
rules,
rulez, rulZ, rulz, rulla, rewls
2. kiváló, nagyszerű, szuper
3. Pepe Jeans rulez !
4. nagyon gyakori, a neten szinte uralkodik a szinonimák közül ( az utóbbi szójátékos forma)
1.
sanyi
(s annyi)
2. a, vége, befejeztük, nincs tovább
b, nincs mit tenni, a baj elkerülhetetlen
3. a, A végén nyomsz egy entert, és sanyi!
b, Ha megkaptad a vírust, akkor
sanyi.
4. gyakori
1.
segédmunkás
2. az SMS betűszó tréfás értelmezése, feloldása
3. Külgyé majd egy segédmunkást !
4. gyakori; közkedveltségét szellemességének köszönheti
1.
sirály
(a király alakváltozata)
2. kiváló, nagyszerű, szuper
3. A Tom Rayder a legsirályabb!
4. gyakori
1.
sláger-cucc
2.
a legdivatosabb, legmenőbb számítógép
vagy alkatrész
3.
Már rég csak a PIII.-as a sláger-cucc.
4.
gyakori
1.
srác
2.
fiú
3.
Aki a mi szobánkban van, mind rendes srác.
4.
gyakori
1.
susmus
2. az SMS betűszó tréfás kiejtése
3. Ma már három susmust is kaptam !
4. gyakori, becéző volta folytán főképp a lányok körében népszerű ( a fiúk inkább a „segédmunkás” kifejezést részesítik előnyben)
1. sux
( az angol sucks = szop kifejezés szójátékos változata)
2. nagyon szar
3. Sux ez a sok privi !
4. ritkább, durva angol szlengszó
1.
szahar
2.
szar
3.
Ölég szahar
idő van!
4.
közepes elterjedtségű
1.
számgép
( rövidítés )
2. számítógép
3. Mindig lefagy ez a hülye számgép !
4. gyakori, az internetes szleng alapszókincsének része
1.
szia,
szija, sziasztok, szijasztok
2.
szevasz, szevasztok
3.
Szija,
Mirjam!
4.
újabban a j-vel írt változat a gyakori
1.
szoftverbazi
2. szoftverbazár
3. Tegnap végre megvettem a Tomb Raider-t a szoftverbaziban !
4. gyakori, becéző szóalak
1.
szoftverbuzi
2. a számítógép-programok (szoftverek) megszállottja
3. A Kikikákó tisztán szoftverbuzi !
4. gyakori, enyhén pejoratív
1.
szöveg
2. duma, fölösleges beszéd
3. Öreg, sok a szöveg!
4. elég gyakori
1.
szövegel
2.
beszél, hosszan beszél
3.
Ne
szövegelj annyit, megtelik a képernyő!
4.
gyakori
1. szupervigyor
( az angol supervisor = felügyelő szó tréfás ferdítése)
2. rendszergazda, elvetemült rendszergazda
3. Még nem láttam ilyen kúltalan szupervigyort.
4. gyakori; szellemessége, népetimológiai jellege miatt népszerű
1.
szupervizor
( az angol supervisor = felügyelő szóból )
2. rendszergazda
3. Innen csak a szupervizor bannolhat ki valakit.
4. gyakori
1.
szügy
(a „szar ügy” rövidítése)
2. a, kellemetlen
b, sajnálom, együttérzek veled
3. a, Elég szügy, hogy ilyen gáz géped van.
b, - Válnak a szüleim.
- Szügy.
4. elég gyakori
1.
SZVSZ
( a szerény véleményem szerint kifejezés rövidítése, az angol IMHO magyar megfelelője)
2. szerintem
3. Jó csóka ez a sasöcsi, de SZVSZ egy picit buggyant.
4. gyakori; iróniája, hangulati és stílusértéke miatt közkedvelt
1.
thx
( az angol thanks szójátékos változata )
2. köszönöm
3. Thx, öcskös, ezt el is vártam tőled !
4. gyakori
1.
totálkáros
2.
a, odavan
b, részeg
3. a, A tévénk totálkáros lett.
b, Fél liter whiskeytől totálkáros lesző.
4. gyakori
1.
tök
2.
nagyon, teljesen
3. Szerintem a szappanopera tökgáz.
4. gyakori
1.
tuti
2.
jó, klassz, nagyszerű
3.
Olyan tuti bigét láttam!
4.
gyakori
1.
tutira
2.
nagyon
3. Tutira gáz az új gépem!
4. nagyon gyakori
1.
u
( az angol you rövidítése )
2. te
3. Eljössz u is moziba ?
4. gyakori
1.
unkúl
2.
nem jó, pocsék, ellenszenves
3.
Mit keres egy unkúl hólyag az RKCSK-ban?
4.
ritkább
1.
unrulez
2.
vacak, szar
3.
Szerintem a Windows unrulez,
a Linux a király!
4. elég gyakori
1.
updács
( az angol update = frissít szóból)
2. honlapok, adatok frissítése
3. Updácsolni kéne a websajtodat, mer még a dinoszauruszok is unják már.
4. elég gyakori
1.
ur
( az angol jour rövidítése )
2. tied
3. Ur ez a jópofa név, Jocó ?
4. gyakori
1.
vazze,
vazzeg; wazze, wazzeg
2.
baszd meg!
3.
Gyere má’, vazzeg!
4.
gyakori, de főként fiúk használják
1.
vebsajt,
websajt
( az angol web-site szó tréfás ferdítése)
2. web-oldal
3. Szagútátok (láttátok) már a Joci vebsajtját ? Tök király !
4. szellemessége okán terjed
1.
vebszajt,
webszajt
( az angol web-site szóból)
2. web-oldal
3. Én dizajnolom a legjobb vebszajtokat.
4. gyakori
1.
veszi
az adást
2. a, figyel és reagál arra, amit írunk a cseten
b, végre megérti, amit írunk (leesik a tantusz)
3. a, Vedd már az adást, apóca !
b, Na, végre ez az álomszusza is vette az adást !
4. gyakori; átvéve a tévénézéssel kapcsolatban kialakult szlengből
1.
wb
( az angol welcome back kezdőbetűiből )
2. Üdvözlünk, Isten hozott újra köztünk !
3.
Fecó, wb !
4. gyakori, ezzel fogadják a csetelés rövid szüneteltetése után visszatérőt, rendszerint a visszatérő re beköszönésére válasz
1.
webzsemle
( a webszemle játékos szóalakja)
2. a honlapok megtekintése
3. Ha még nem jártál volna mostanság a webzsemlén, akkor nézz be!
4. elég gyakori
1.
w
w w
( a szlenges változat tréfás belemagyarázással él )
2. eredetileg :World Wide Web, mostanában World Wide Wait (játék, mert lelassult )
1.
zondblöttyer
2. a Sound Blaster nevű hangkártya
3. Hozzámvágott az apám egy rakás zsét (zsetont = pénzt), vettem egy jó kis zondblöttyert.
4. viszonylag gyakori, humorát a német nyelv vidékies hangzása adja ( a „menő” angolhoz képest)
(a
jegyzetekben felsoroltakon kívül)
Kövecses Zoltán: Magyar
szlengszótár – Akadémiai Kiadó, 1998
Rónaky Edit: Kész röhej! (A
diáknyelv humora) – Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 1999
Pászti Júlia: Az elektronikus
levelezés mint a kommunikáció új formája – Nyelv, nyelvész, társadalom c. kötet
– JPTE PSZM Projekt Programiroda, Pécs, 1996
Az Édes Anyanyelvünk folyóirat
Digitális nyelvújítás című rovatának írásai, szerk.: Balázs Géza
[1]
Eble, Connie: A szleng
meghatározásáról – Mi a szleng? c. kötet, szerk.: Fenyvesi Anna, Kis Tamás,
Várnai Judit Szilvia – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,
1999
[2]
Cseresznyési László: Esszé a
szlengről – Mi a szleng? c. kötet
[3]
Eble, Connie idézett műve
[4]
Kis Tamás: Szempontok és adalékok
a magyar szleng kutatásához – A szlengkutatás útjai és lehetőségei c. kötet,
szerk.: Kis Tamás – Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,1997