Szivedli kálimhoz.

Mióta gárdesszel a krimbe kísértek,

Mióta a vicscsel itt szembesítettek,

Azóta félek, hogy több mázsa vár reám,

Félek, hogy Lipivár lesz sokáig dadám;

De azért ne krenkold magad hű háverem,

A mért flámó kínoz, Jehó lesz majd velem.

Levél kedvesemhez!

Mióta kocsin a büntető törvényszékhez kísértek, s itt azzal a tapasztalatlannal — nem eléggé jártas tolvaj — szembesítettek, félek, hogy több évre terjedő büntetés vár reám, s félek, hogy a lipótvári fegyháznak sokáig leszek rabja; de azért, mert az éhség gyötör, te hű társam ne busulj, majd megsegít engem az Isten.

Ha jerglibe kerülsz, ne legyél mózerem,

Kiblizni úgy sem fog téged a hé soh’sem;

Köpni meg ne próbálj, ha kiberer faggat,

Mert Szliácsra vinne, s nagy balhéba juttat.

A meddig csak lehet, menj inkább frankába,

De keress egy spinét, vindes éjszakákra.

Annál is linksájnon nevezzed magadat,

S rólam hadoválni mindig tiltva marad.

Rakkolni nem menj, míg mazamattánkból tart,

Hisz tudod, sittolták immár az egész kart.

Zsibajt sincs ki kérne, minden rendben lenne,

De rád ne essék egy spenotbakter szeme.

Tartlikat makézd el, élj a lepedőkből,

Piálni nem muszáj, nekem se jut ebből,

Pikerándsra pedig naponta egy rupa,

Dosztig elegendő, nekem bár susz jutna!

Ha bekerülnél a toloncházba, el ne árulj, hisz a rendőr nem szokott ott senkit megkötözni.

Vallani meg ne próbáld, ha kikérdez a dedektiv, mert vallomásra bírna, s az engem nagy bajba keverne. Ameddig csak lehet, menj inkább a szabad ég alá pl. a ligetbe, de ha hűvös éjszakák lennének, keress magadnak egy bizalmas lakásadó asszonyt, s annál is álnéven szerepelj, s rólam egyáltalán ne beszélj.

Dolgozni ne járj, a míg a lopott tárgyakból tart, hisz tudhatod, hogy elfogták már tolvaj társaságunknak összes többi tagjait, s így nincs, aki a lopott holmiból osztályrészt követelhetne. Szóval ez mind rendén van, de arra figyelmeztetlek, hogy össze ne állj valami pénzügyőrrel. A tolvajkulcsokat rejtsd el és élj a bankó pénzből. Szeszes italokat ne igyál, hisz tudod, hogy ezt én se tehetem.

Ami élelmezésedet illeti, arra úgy hiszem nagyon is elegendő lesz naponkint egy forint, vajha nekem 10 kr. jutna egy napra.

Jó trittet vegyél, ha hűvös idők járnak,

Bré is illenék tán szivem kálijának!

Sét s kállert ne hordjál, stránglit még kevésbé,

Mert a zsaru előtt ez nyakadat szegné.

Jobb lesz, ha ezeket, gonddal elmakézod,

S dohányod fogytán majd zacziba hordod.

Ha meghülne az idő, végy magadnak jó téli cipőt, de végy kalapot is, mert az csak megilleti az én kedvesemet. Órát, gyűrűt és nyakláncot azonban ne viselj, mert ezzel magadra vonhatod a rendőr figyelmét, s ha a szerzés módját nem tudnád igazolni, te is börtönbe kerülhetnél

Jobbnak tartanám, ha ékszereidet eldugod, s ha készpénzed majd elfogy, elviszed a zálogházba.

Vigyázz, kérlek nagyon, hogy vájzlit ne kapjál,

Mert azzal a komisz jergli karöltve jár,

Ha fognak a grandok, s nekem pótert menni

Még soká nem lehet, marczit kell kajálni,

De mert az nem élet, keress egy csecsemőt,

S tanítsd meg, miként kell végezni egy srenköt.

Ha látod, hogy reményt fűzhetsz munkájához,

És öreg szájrékot hozhatna konyhánkhoz;

Jól munkált srenk után hávert küld erdőbe,

Vagy, ha nem lehet, hát elmakézod tőle.

Légy óvatos, hogy ki ne tiltsanak a városból, mert akkor a toloncházba kerülsz.

Ha krajcárjaid fogytán lesznek, s én még soká nem szabadulhatok, egyél csak kenyeret, de mert ez nem élet, járj utána, hogy egy fiatal tolvajjal köss ismeretséget, s azt oktasd ki a betörésre. Ha látod, hogy ért a dologhoz, s van remény, hogy értékes holmikat lophat, Végeztess vele egy betörést, de lehetőleg úgy, hogy neki ne jusson belőle, rejtsd el előle az értékes dolgokat.

Vigyázz a mózerre, oberhére juttat,

S onnan, ha tréfli vagy, kasvájner nyit utat,

A mely ide vezet, hol durmolni lehet,

S a hol Kisfaludy ritkán mutat eget;

De mégis jobb itt, mint deklisek kezében,

Mert náluk murizni egy cseppet se éden.

Végül azt kívánom, ne legyen az álmod,

Hogy a lézerliben megjelenjék sájnod,

Mert ki odakerül a mi rovatunkba,

Annak egy pár mázsa lesz lapjára írva

S ez visz minket sírba.

Hű hávered:

Rücskös Jojó.

Légy óvatos a besugókra, mert azok a főkapitányságra juttatnak, s onnan ha rád bizonyitják a bűncselekményt, a rendőrtisztviselő ide küldet,  hol tudod, hogy a fogházgondnok igen szigorú ember.

Mégis jobb azonban itt, mint a csendőrök kezében, mert jaj annak, aki ott ellenszegül.

Levelemet azzal zárom, hogy sohase kívánd  nevedet az újságban olvasni, főleg ne a rendőri illetve törvényszéki rovatban, mert a kinek neve odakerül, azt rendesen elítélik pár évre s csak ez az, a mitől mi félünk

Hű bűntársad: Nagy József