játszótér: az ablakbetörő szövetkezet tere, banzáj, dedó 1, dedóhely, dedóplacc/tér, dühöngő, grund (< a Pál utcai fiúk c. regény nyomán; < ném. Grund 'talaj, föld; üres telek'), igriscse (táj. < szln. igriÆèe), hancúr, liberópálya, játszi, játszó, nyaktörő, pótóvoda, ring (< ném. Ring ~ ang. ring 'gyűrű, karika, szorító az ökölvívásban, küzdőtér'), szorító, a taknyosok dedózási helye, ugráló, zsibongó
lakótelepi (bekerített) játszótér: állatkert, börtön, börtönudvar, doboz, csitritér, dühöngő, fejbetörő, grund, kengurutelep, lipótmező (< Lipótmező, városrész Budán; az Orsz. Ideg- és Elmegyógyintézet helye; köznev.), majomketrec, őrültek helye, "a rácsos", rácsos játszó, szorító, villanydrótos legeltető
hinta, hintázik: dedózik, lengizik, lengő, lengőzik, libbenő, libizik, lipi ("lipityóka"), lipikókázik (táj. < libikóka 'mérleghinta'), nyugágy, palinta, palintázik, részeg szék, röppentyűzik
homokozó: buzihely, buzik tanyája ("mert homokos a ruhájuk, hajuk"), homika, homizó, homokfürdő/tál, kutyák WC-je, macskaszar helye, mini szahara (köznev.), porozó, peszkovnik (táj. < szln. peskovnik), sivatag, Szahara kisebb kiadásban, túrógödör
gyermekjátékok különleges neve: bugylibicska (táj. ? < szlk. kudla, kudly tb. < cseh kudla 'zsebkés'), csecsebecse ("olcsó játék hülye gyerekeknek"), dedoland ("legoland"), derrikezik ('nyomozóst játszik' < Derrick, német krimisorozat címszereplője), dilikocka ('bűvös kocka'), dudu ~ dudú ('autó'), kupa (táj. 'vizeskanna'), lipityóka; mecsi, medzsó ('matchbox'), rocska (táj. 'vödör'), zsuga
baba, babázik: bábá (szln.), babuska, babuskázik, bubuzik, dedózik
labda: bogyesz, bogyó, csocsó, golyó, kugli, labida, lasni (táj.), laszta, laszti, pettyes
labdázik: bogyózik, golyózik, lacizik, lasztázik, lasztizik, "pöttyöst" dögönyöz, szenved ("ha ügyetlen"), tengózik
ugrókötél: fogyószer, kecskemadzag, kolebnica (táj. < szln. kolebnica), madzag, pattogtató, tornamadzag, ugri-bugri, ugróspárga
tollaslabda: badminton (táj. < szln.), tollas
tollaslabdázik: badmintonozik (táj. < szln.), tollasozik
pingpong: fingpong, ping (< pingpong < ang. ping-pong 'asztalitenisz', James Gibb "találmánya"; < ang. ping 'kopog, kopogás' + pong 'csattanás'), ping-pong (szln.), pinyó
pingpongozik: pingizik, pinyázik, pinyózik, pitypangozik, pötyög, pötyögtet, szervázik, üti a pöttyöt
kézilabda, kézilabdázik: kézi, kézizik
röplabda: obdojka (táj. < horv., szln. obdojka), röpi
röplabdázik: obdojkázik (táj.), röpizik
kosárlabda: kosár, kosárka, kosárlabida, kosi, kosko
kosárlabdázik: bogyózik, kosarazik, kosárkázik, koskózik
tenisz, teniszezik: nagy pingpong, ütöget, ütőzik
roller: rolli (< ném. Roller < rollen 'gurul, gördül, gurít')
rollerezik: krosszozik, rolizik, rollcsizik, rollizik
kerékpár: bicaj (< argó, szócsonk.), bicagla, bicegla, biciglö (r. cig., rom. bicicletã), bicigli, bicikle (táj. szln.), bicikli (< ném. nép. bizykel, bicycle < ang. bycicle tkp. 'kettős kerék'), bicó, bringa (< argó ? < bicikli, szóferd.), caj, cajga, cajgagép, cajgla, cajgli, canga (? < a Camping márkanév nyomán), cicigli, cinge, coó, drótkecske ("a küllők miatt, s két szarva van"), drótszamár, keró, kétkerekű póniló
a kerékpár üzemanyaga: kenyérbél
kerékpározik: bicajozik, biciklizik, bicózik, binyózik, bringázik, brinyiglizik, cajgázik, cajglizik, cajozik, cangázik, canglázik, congázik, furikázik, kerekezik, kerózik, kétkerekezik, pedálfutár, pedálozik, penget, teker, teper
gördeszka, gördeszkán fut: deszkázik, görideszka, gör-körizik
görkorcsolya: göri, göri-kori, gör-kori, hernyótalpas, kotálka (táj. < szln. kotalka)
görkorcsolyázik: gördizik, görizik, görkorizás, görkorizik, gurgulázik, gurgulózik
korcsolya, korcsolyázik: drszázik (< szln. drsa se), kori, korizik
jégpálya: csúszkapálya, csusszanó, drszaliscse (táj. < szln. drsalisèe), fenékcsúsztató, jégtáncverem, koripálya, nyalanda (< elnyal 'elesik'), tükörpálya
sí, siel: jasíl (szójáték), léc, lécel, lécezik, pisíel (szój.), siklik a pisin ("oson a foson" analógiájára), szmucsázik (< táj. szln. smuèa), talpal, talpazik
vízisí-el-ő: hullámlovag/lovas, pisisí, víziszmucsa (táj.), pisíel, vízitalp
futtball(játék): foci, fodbal (táj.)
futballozik: focizik, lasztizik, rúgja a bőrt
futball-labda: bogyesz, bogyó, bőr, bőrbogyesz/bogyó/golyó/laszta/tök, csocsó (< "az asztali fociról"), focesz, focilabda/laszti, fockó, laszti
pálya: csatatér, focipálya, pályá (szln. táj.), tetthely (< német krimisorozat: ném. Tatort)
meccs: mecs (horv., szln. meè ? < meccs ~ ném. Match < ang. match 'mérkőzés, verseny'), mercsi, tekma (táj. < szln. tekma 'verseny')
futballkapu: fa
gólt lő: beakasztja/bénázta/bikázza/bombázta, belőtte a pattanást, berúgja a zsákot, beszopatja, beszúrja a labdát a kapuba, bevarrta, beveri a kaput, bombáz, dugót lő, fúró, hálót lyukaszt, kulcsot másol, lepókhálóz, megzörgeti a hálót/zsákot, postázza
gólt kap: becumizott, bekapta, bekapta a horgot, benyalja/szívja, beszopja a gólt, cumit kapott, dugó, elejti a kulcsot, ezt megette, gólt szopik, kizárja a kaput, kötény ("lába közt potyagól"), kötényt kap, legyet/lepkét fog, lepkézik ~ lepkézett (tkp. 'kapkod, mintha lepkét fogna'; "fölugrik, de nem tudja elkapni a labdát"), megkapja a zsákot, megopja (< megszopja a gólt), szív, szívott egy gólt, szopik
játékosok: rohamkukac ('csatár'), söprögető ('hátvéd'); gólfogó, kulcsos, portás ('kapus')
cselez: cselzsák, etet, fintázik (táj.), jupoz (táj. < szln.), kavar, kering, kever, szitál, szívat, szívatja az agyukat, szopat, takizik (< taktikázik), táncol a labdával, tribliz (? < m. tribliz ~ dribliz < ném. dribbeln < ang. dribble 'labdát vezet, cselezés'), vánklizik (táj. ? < ném. wanken, wackeln 'inog, tántorog, ingadozik' ~ ? m. vándlizik < ném. wandeln 'megváltoztat, befut, ingadozik')
átad(ás): passz (? < ang. pass < fr. passe 'menet, haladás' < lat. passus 'lépés'), passzol (? < ang. pass < fr. passer 'átmegy; továbbad' < lat. passare 'megy, átenged')
fejel: bólint, bu-rázás, fej-tor-potroh, kobakol, megbólintja, tököt alá
futás közben liheg, izzad: egy km-ről látszik a nyelve, fújtat, húzza a nyelvét, kiüt rajta az agyvize, kivan a rőzsétől, lóg a bele, svica (szln. táj. Ævica < ném. schwitzen 'izzad')
durván játszik: bevadul, bokázik, elkaszál ("elgáncsol"), fát vág, favágó, feltörli/vág, leszedi ('elbuktat')
tizenegyes: előgól, pontrúgás, szentpont, tizi
sportbíró: bíróspori, fekete apáca, feketerigó, Joe (< ang. 'Józsi'), puding, spori (< sporttárs), Szarjankó, Szemüveg Jankó, vadegér, vaksi bill (köznev. < ang. Bill 'Vili')
partjelző: három hülye, partbíró/szemafor, taccsbíró (régies < ang. touch/-line/ 'part-, taccsvonal', tkp. 'érintés' < ang. touch < fr. toucher 'megérint'), zászlós
az ökölvívás és műveletei: bekrémez ("puhítja ellenfelét"), bunyó, bunyózik, fényesít ("puhítja ellenfelét"), kozmetika ("az ütések helyén kék folt; a szemhéjat kékre festik"), kupán ver ("fejbe vág"), ökörvívás, smink ("az ütések helyén kék folt")
a birkózás és műveletei: birkó, fültépés, gyúrás, tapizás
atlétika
futás: sprint (< ang. sprint 'rövidtávfutás'), trapp (< ném. trapp, trab, Trab 'ügetés, futólépés'), vágta
súlylökés: galacsinhajítás
ugrás: nyúlugrás
szertorna: lovacs ('ló') -- (Lásd még 22. oldal!)
h á z, lakás: barlang, bungalló, bunker, doboz, fészek, hodály ("nagy ház"), kalicka, kász (r. cig.), kégli, kéró, kóceráj, kuckó, kulipintyó, kunyhó, lak, lik, luk, lyuk, odu, ól, putri, viskó, vityilló, Zárka -- (Lásd még 176. oldal!)
egyes szobák neve: gumiszoba ("a szülők szobája"), majomház ('gyerekszoba'), zabálda ('konyha, ebédlő')
"ez az én szobám!": az én barlangom/birodalmam/birtokom/cellám/ fészkem/kéglim/kéróm/kuckóm/lakosztályom/lukam/lyukam/odum/ portám/ rezervátumom/sarkam/sufnim/vackom/váram; bungi, "csak fiataloknak", a csatatér, kupleráj, luk, magánbirtok, menedékhely, őrjöngő, poszterkiállítás, saját ól, tini-lak
fürdőszoba: fürdi, "házi Balcsi" (< Balaton), higi (< higiénia 'egészség; megelőző tisztaság' < gör. ægÆeia 'egészség', ægieinàV 'egészséges' > ÆUgÆeia az "Egészség" megszemélyesítője, "AsklhpiàV orvos-isten leánya'), kisbalaton, mosoda, Mosó Masa, pancsiszoba
éléskamra: egerek szállodája, kajakamra, kajáspince, kajatér, önkiszolgáló, pajz (szócsonk.), spajz, spájz (~ spejz ~ szln. táj. Æpajz < ném. speis, spais, Speis, Speise 'élelem, készlet, éléskamra'), spejz, spejzkó, zabahely, zabaraktár/tár/tárlat
v é c é: budoár, buduár, budvár, bűzölde, glozó, gyengélkedő, kisfülke, kultúr-szoba, kübli ('börtöncellában álló vödör a szükséglet elvégzésére' < ném. Kübel 'vödör'), menedékhely, ongázó, retyerát, sló (< slózi), sluzi, snózli, szalon, toalett, trutymótartó, ürítő, veckó, vecó, vécö -- (Lásd még 27-28. oldal!)
falusi (kinti) vécé: angol slozi (gúny), bodega, budár (táj. < szlk. budár 'árnyékszék' ? < ném. Boudoir < fr. budoir 'kis női öltözőszoba'), budi (< ném. buode, Bude 'bódé'), buduár (gúny), cövö (szótagcsere), éjjeli menedékhely, fehérház, fosoda, huppanós, klozet, latrina (< lat. latrina 'fürdő, árnyékszék, pöcegödör' < lat lavatrina 'ua' < lavare 'mos, fürdik'), magyarosi potyogtató, magyar vécé, pókos klotyó, potyogtatós, pottyantós, pöcegödör, szargödör, tábori vécé, trotyi (táj.)
városi utcai vécé: AIDS-tenyésztő, bulázó, digitálklotyó (< digitális 'számjeggyel közölt információ; itt: használati díjjal igénybe vehető vécé' < ang. digital computer 'számjegyes számítógép' < digital 'ujj alakú, ujj-'; "ahányszor kinyitjuk a vécéajtót, annyiszor kell fizetni"), disznóól, fizetős illemhely, kócé, kóké, közbudi, közös klotyó, közpisilde/trotyó, metro, "nyilvánosház", pisoár (< piszoár; euf. szój.; < fr. pissoir 'vizelde'), tömegfosó, vöcöge, wécuska, zöldház
"vécés néni": budianyó/királynő/nő/nyanya/őr/portás, budis, budis csaj/néni/nyanya, buditündér/tündérke, cucás néni ("keféli, cucálja a klozetot"), kakamatató, kaki mami, kétforintos, klotyinéni, klotyó-anyó/banya/őr, klotyós boszorka/csajszi/mama/néni, klotyós nő/nyanyus/szatyor, klozettündér, Olga Lepisinszkája (beszélőnév), pisimami, pöcés néne, retyó néni, slóziőr, slózis nyanyus, sluzitündér, szarnyaló/nyanyus/szippantó, tanya néni, toalett-anyó, "Turkálakakiban!", vécébúvár/tündér, vecós néni, WC-puculu (táj.)
főzőkályha, -tűzhely: "gáz rezső", rezsó-Rezső, sparhelt, sparherd, sparhet, sparthely (népetim.), spór (szócsonk.), sporheltu (r. cig.), sporhi, spori (< "sporhelt" < ném. Sparherd)
tűzhely sütője: ler (< rer, rerni, lernyi; táj. < ném. rerl, rer, rear, Röhre), lernyi (táj., szlk. táj. lernji)
központi fűtés, távfűtés: fagyasztó, fagycolor ("mert nem fűtenek rendesen"), központi hűtés
fűtőtest: bordásfal, fütyőtest ("fütyül fűteni"), gladiátor (szóferd. -- radiátor), hősug. (szócsonk.), hűtőtest, rada, radijátor, seggmelegítő
"Gyújtsd meg a villanyt!": Csapd fel a pilácsot!, Gyújtsd fel a házat!, Gyújtsd meg a petrót! (< petroleumlámpát); Gyújtsd meg a pilácsot!, "Hangosítsd föl!" ("a fényerő-szabályozógomb bevezetése óta"); Izgasd meg!, Kapcs fel!, Kapcs fel a pilácsot!, kacsford (< kapcsold, fordítsd! -- a Mézga család c. filmből); Kapcsold fel a vilit!, "Kapcsud be!" (táj.); Köpd fel a pilácsot!, Pilács!, Pilácsolj!, Pilácsolj föl!
"Oltsd el a villanyt!": "Atasd le!" (táj.); Csapd le a pilácsot!, Fújd el a gyertyát/mécsest/petrót/pilácsot!, "Halkítsd le!", Kapcs le!, Kapcs le a pilácsot!, Kapcs le a vi! ("a Mézga Aladár-nyelvből"); Kapcsold le a vilit!, Kapd le/Köpd le a pilácsot!, Nyomd agyon!, Pilács leó!, Pilácsolj le!, Villany leó!
éjjelilámpa: csillámpa (< csillár Æ lámpa), éji bagoly ("úgy világít a sötétben, mint a bagoly két szeme"), éjjeli pilács ("a gyertya régen pilácsolt, pislákolt"), kislampi, pilács, pilázs, pipics ("mert kicsi"), piros pilács, szentjánosbogár
függöny: ablakrongy, drapéria (< fr. draperie), férhang (táj.), firhang (< ném. fürhang, firhangl, Vorhang), firrang (r. cig., rom. perdea), kárnis, kéztörlő/de/, lepedő, lógony
a bútor rossz állapotban van: gredzsa, gredzse (táj.), ramaty (~ ramacs, táj.), tropa ('fáradt, kimerült; tönkre van, elhasználódott' ? < horv. tropa 'anyagilag tönkrement'; ol. troppo < fr. trop 'túlságosan sok') -- (Lásd még 103. oldal!)
bútorok sajátos neve: almárium ('szekrény, láda' < lat. armarium < k. lat. almarium 'szekrény'); dögtartó 'ágy'; kanapé ('támlás, karfás fekvő- és ülőbútor' < ném. Kanapee 'mennyezetes ágy; sütemény, szendvics' < fr. canapé 'divány, pamlag; pirítós' < lat. conopium, canepeum 'szúnyoghálóval ellátott ~ mennyezetes ágy' < kwnwpeÙon 'szúnyoghálóval ellátott ágy, heverő' < gör. kőnwy 'szúnyog'); kredenc (< ném. Kredenz 'konyhaszekrény, pohárszék' < ol. credenza 'hit, bizalom; konyhaszekrény' < lat. credentia 'hit, hitel, bizalom; kölcsön'); leckeasztal 'íróasztal'; madárbörtön 'kalitka'; nokedli 'hokedli, ülőke'; röki 'rekamié'; szamárfészek 'ágy'; ülőbili 'szék' ("ha billeg, bizonytalan"); sámli (< ném. schamel, schammerl, Schemel < lat. scamellum < scamnum 'pad, zsámoly, szék')
a lakásban rend van: ki van nyalva a lakás, minden oké, "Nemtalálom", patika, puccban van
a lakásban rendetlenség van: atombombát dobtak bele, bazár, bombát dobtak be, Chicago, disznóól, dzsumbusz (táj.), fut a lakás, ganéj/kupi van, kupleráj, nagy a ramazuri (< ném. Ramasuri, Remasuri 'lármás felfordulás, zűrzavar' < fr. ramasser 'összeszed, halmoz'), rumli van (< ném. rumml, Rummel 'lármás kavarodás, felfordulás'), széjjelség, szemétdomb, tatárok jártak
kaputelefon: csipogó, házi/póttelefon
kaputelefonon felszólni: dudálni, felkapuzni, felköpni az infót (< információt), feltelegrácsolni, kapuzni, távrecsegni
lift: elevátor ('emelő-, szállítószerkezet' < ném. Elevator < ang. elevator < lat. elevator ' aki, ami felemel' < elevare 'felemelni'), ismerkedési hely, járószék ' (? < ném. Fahrstuhl, tükörford. 'utazószék'), járószekér (gúny), légdoboz, luft (szóferd.), mozgó doboz, rohangáló diliház, röpülő fülke, szemétszállító (ironikus szóferd.) szórakozóhely, zuhanóbombázó
1. alsóruha, fehérnemű általában: alapszín, alsócucc, bugykó, bugyogó, butyóka, gatya, nyelesgatya, ruci, sexalsó
női ing: blúz, bujka, csaj-ing, háló, kising, kombiné (< ném. kombine, Kombination 'ingnadrág' < fr. combinaison < ang. combination 'alsóruha-kombináció: ing + nadrág'), kukkoló, rekli, rékli (táj.)
férfiing: csávóing, kombi (< női kombiné), majica (táj. < horv. majica 'trikóing'), póló (< ang. polo 'egy fajta labdajáték, lovaspóló' < tibeti polo 'labda'; itt: 'trikóing, pólóing')
pizsama: alvóka, csíkos, dizsi, dizsi-rizsi, éjszakai overal, esti szerelés, hálózsák, pazsama, pijama (tréfás ejtéssel < pizsama < ang. pyjama, pyjamas tb. < hindosztáni p##j#ma 'nadrág' < perzsa p#y-#g¡#ma 'nadrág' < p#y 'láb' + g¡#ma, g¡#mã 'ruha, öltözet'), pizsa, pizsi, pizsó, pizsomö (r. cig. < m. pizsama; rom. pijama), pizsu, rabruha, surranó
hálóing, hálóruha: alvószoknya, bébidol, bébiroll (< bébidoll < ang. US baby-doll 'játék-pólyásbaba'; itt: 'hálóruha: felső-alsó rész nyárra'), hálófing, hálókeferánc/rékli/szoknya/zümeg, kombiné ("a formai hasonlóság miatt"), libegő; Nincs rá szükségünk!
melltartó: bikini, bögypolc/tartó, cicidaru/erősítő/fék/fix/háló/tartó/tok, csecstartó, csöcsfék/fix/fixáló/fogó/húzó, csöcsifix, csöcskalap/röpítő/tartó/ telázs/~ stelázsi ('polcos állvány' < ném. stellaschi, Stellage < holl. stellage 'állvány'), csöcsvédő/zacskó, didifék/fix/fogó/tartó, dikótartó, dudatok, duplasátor, gömbtakaró, ikersapka/tartó, ikrek családi sátra, ikrek sapkája, kebelfék/zsák, két pötty egy pánttal, kétszemélyes campingsátor, kétszemélyes sátor, lalafedél, lökhárító, lötyögő, löttytartó, mandarintál ('narancsféle' < ném. Mandarine < port. mandarim 'kínai mandarin' < maláj mantari 'tanácsos, miniszter'), mejjtartó (táj.), mellbugyi, mellcsike, melleslegtartó, mellfix/támasz/védő/vért, motorháztető, nyúlózsák, páros úszósapka, széttartó, tejfogó/tartó, tőgytámasz, tututartó, zsömlebár -- (Vö. 93. oldal!)
női alsónadrág: bágyi, bájfüggöny/takaró, budjogó (szójáték), bugyelláris ('erszény', itt: szój. a hasonló hangzással < lat. pugillares tb. 'írótábla'; h. lat. pugillaris, pugillares tb. 'írótábla, tárca, bugyelláris'), bugyesz, bugyi, bugyigó (r. cig.), bugyingó, bugyó, bugyogó, combfeszítő; csupa csipke, csupa báj; gatya, glotti ("ha nagy" < régebben: klottgatya 'vékony, fényes pamutszövet' < ném. Cloth, Kloth, Klott < ang. cloth 'kelme, posztó; rongy'), majomketrec, Nyomulni tilos!, "randibugyi" ("randevú céljára; alig takar, a háromszög alakú részeket kétoldalt csak vékony pánt tartja"), szexi bugyi, szőrtakaró ("ha kicsi"), szőrtartó, tanga ("háromszögalakú, az oldalán keskeny pánttal" < port. tanga 'ágyékkötő'), Tarzan-bugyi ("vékonypántos" -- a filmsorozat címadó férfiszereplője nyomán), torpedóromboló, tubi
férfi alsónadrág: ágyékkötő, alga (< alsógatya, mozaikszó), alnaci, banán/botkormánytartó, butykó, butykos, butyogó (szóferd.), dudorongó, fingfogó, fiúbugyi, gatya, gatyesz, gatyisz, gatyó, gátyó, gatyóka, hengerműtartó, jéger, jégergatya ('férfiak hosszúszárú, vastag, gyapjú alsóneműje' < köznev. ném. Jägerwäsche 'jéger fehérnemű' G. Jäger természettudós nevéről, aki a gyapjú ruhaneműeket propagálta a növényi rostból készült ruhafélével szemben'), klottgatya, körletzászló, minigatyó, naci, nadigrád (szóferd.), tundrabugyi ("jégeralsó"; 'hideg, gyér növényzetű, mocsaras v. fagyos északi síkvidék' < or. òóíäðà ? < finn tunturi, lapp duoddar, tundar 'magas, kopár hegy'); Vigyázat, lövök! -- (Vö. 96. oldal!)
harisnyanadrág: cicagatyó/nadrág, combfix, csülökkötő, harigatya/naci/nadrág, haris, harisnyagatya/naci/nadi, harisó ("becézve"), hullahopp (táj. < szln., horv. szleng hulahopke 'harisnyanadrág' < ang. hula-hoop 'hula--hop'; tkp. 'tánckarika'; játékkarikát pörgetnek a derekuk körül -- a harisnyanadrágot is a derékra csavarják), mackó (táj.), segéd-szűzhártya, selyemnadrág, szúnyog, tundrabugyi ("meleg")
harisnya: bűztakaró/tartó, cicagatyó/nadrág, combfix, élvezet, hari, haris, hariska, lábbüdösítő/bűz, strampli (táj. szln. ? < ném. strimpfl, strimpfli, Strumpf), strumfe (< szln. táj. Ætrumfe ? < ném. strimpf, Strumpf)
zokni
altató, bideske, bőrzsák, büdöske, bűzárasztó/barlang/bázis/befogó/bomba/felfogó/fogó/görény, bűzi, bűzzacskó/zsák, cokna, fuszekli (< ném. fußsöckl, fußsocke 'rövid harisnya', zokni' tkp. 'lábzokni' < lat. soccus, socculus 'könnyű, alacsony sarkú cipő, saru'), gázkamra, görénylak, kábító, kábítószer, a kis büdös, lábsipka, lábszagtartó, lábtyű (vö. kesztyű), lótetű, nakni, okni (szócsonk.), szagfogó, tokni, zákli, zocsni, zokcsi, zokedli, zokesz, zoki, zokinger, zokken (< ném. Socken, Sockerl 'zokni' < fr. socle 'lábazat oszlopon, falon' < lat. socculus, soccus 'kis cipő'), zoklene (szln. táj.), zoknaj, zokne (táj. < horv. sokne tb.), zokogni, zokoni, zozó
2. felsőruha általában
cerkó, cucc, cula (táj.), cumó, fecni, gönc, gúnya, hacuka, rongy, ruci, stuka (? < or. øòó à 'darab' ~ ném. stukch, Stück 'darab'), szerelés, szerkó (< szerelés), szkafander ('űrhajósruha, búvárruha' < újgör. sk©jandro)
sapka, sapkafajták: buksivédő, buratartó, csősapka, (az 1987-es kötöttsapka-divat), csukma (szóferd.), fejradiátor, fejtök, ködvágó ("sísapka"), kulap (< kalap, táj.), kulup, sálsapka, sap, paska (szótag betűrendjének megfordítása), sapesz, sapi, satyak, satyek, satyeszk, satyó, sipek, sipka, sityka, smici (< svájci- v. micisapka < ném. Mütze), sörénytakaró, supkö (r. cig., rom. ºapcã), tökvédő, turbán -- (Lásd még 56. oldal!)
fejkendő: bukókendő, dédanyánk sísapkája, háremzsebkendő, katyusa, lepedő, lityegő, öreganyakendő, parókavédő, sörénytakaró, tökvédő
vállkendő: slájer (< ném. Schleier 'fátyol'), stóla ('vállon viselt, hosszú, keskeny, papi szövetsáv'; honorárium; hosszú női vállkendő' < lat. stola 'előkelő nők bokáig érő talárszerű ruhája' < gör. stolÀ 'fölszerelés, öltözet, dísz, hadiruha')
s á l: akasztófakötél, fojtogató, fojtogató segédeszköz, fujtózsinor, giliszta, hurok, kígyó, kopasz nyakravaló, koszfogó, kötél, nyakék/fojtó, nyaki, nyakkötő/örv/tekercs/tekerő, ökörlánc, póráz, rongykendő, sál (szln. táj. Æal)
nyakkendő: csicsa, díszzsinor, értelmiségi madzag, felmosórongy, fujtóka, gordiuszi csomó (< gör. GàrdioV frigiai király neve, akinek a szekerén volt a híres kötélcsomó, melyet Nagy Sándor kardjával kettévágott; > Gàrdion 'az ókori Frígia fővárosa -- az alapító nevéről'), hauszpintli (szln. táj. hauspintli < ném. halspindl, halsbindel, Halsbinder), hóhérkötél, kisgyilkos, kolonc, kultúrcsomó, kutyaörv, lebernyeg, mellfekvenc, nyakcsík, nyakesz, nyaklógó, pelenka, spárga, tyúkbél -- (Lásd még 56. oldal!)
pulóver: garbó, kardi (< kardigán), pulcsi, pulcsika, pulasz, puli, pulnyer, puló, pulócsi, pulver, puncsi, strikas (< szln. táj. ÆtrikaÆ < Ætrikati 'köt' < ném. stricken 'ua'), szvetter
mellény: bekecs ('rövid, prémes télikabát'; táj. < szlk. R. bekeÆ, bekeè < le. bekiesza, bekieszka -- Bekes Gáspár, 1520-1579, Báthori István lengyel király hadvezéréről), lajbi (táj. < ném. leibel, leibl, laibli 'mellény; női fűző' < ném. Leib 'test, törzs'), lájbi (táj.), meli, melus, metyó, metyu, rékli (nép. 'női blúz, alsóruha, csecsemőkabátka' < ném. réckl, rekkle 'szoknya, kabátka' < ném. Rock 'szoknya; kabát')
kabát(zakó): cakó (szóferd. < zakó < ném. Sakko 'zakó' < ném. Sack 'bő hátú zsákkabát', tkp. 'zsák' < ang. sack/coat 'ua'), jákna (táj. szln. jakna 'rövid női kabát'), jakó (< argó 'kiskabát, zakó' < szóferd. ~ < ném. Jacke 'ua'), kabanyusz ("nyúlszőrből készült"), kabanyuszi, kabcsi, kabi, kabicsek, kényszerzubbony, lengőke, reikli (szln. táj.), zeke (nép. 'durva gyapjúszövetből varrt férfi-, régebben női kabát' ? < ném. seeg, sege 'rövid női kabátka', schecke, schegge 'kiskabát, páncél'< lat. sagum 'szövetdarab katonaköpenyként')
nadrág: gatya, gatyesz, gatyó, gátyó, gatyus, naci, nacó, nadidrág, nasztó, natyó, nyelesbugyi
nadrágfajták: bokalengős ("trapézszárú, boka fölött végződő; a 60-70-es évek divatja"), bricsesznadrág ('lovagló-, csizmanadrág' < ném. Breeches < ang. breeches 'térdnadrág'), cicanadrág, cső, csőgatya/naci/nadrág, csöves nadrág, csövi, csövigatya/gatyó, digó ("olasz"), farmer, faros ("felül szűk"), franciagatya, halász/kertésznadrág, kilengéses ("trapéz"), lengőszárú, macskanadrág, pantalló (< ném. Pantalon/s/ < fr. pantalon 'hosszúnadrág' < ol. Pantaleone, Pantalone velencei kereskedő gúnyos színpadi figurája; a velenceiek gúnyneve; köznev.), popper, répagatya/nadrág/naci, répunaci, skótgatyó, sort (< ang. short 'rövid', shorts tb. 'rövid nadrág'), szoknyagatya/nadrág, szuperrongy ("farmer"), törökgatya ("bő, nagy"), térd/trapézgatya, trapéznadrág, zöldséggatya/nadrág ("répanadrág")
szoknya: alányúlni való, bőbugyogó, bugyivédő, búvárharang, deszkadugdosó/fedő ("lábtakaró"), emelgető, fiúk kedvence, húzogató, lengő, lepedő, lepel, libegő, libbentő, nagy lyuk, jubka (< or. þá à), klepetyus (táj. < klepetus 'régimódi, bő, mély zsebű, ujjatlan, galléros köpönyeg' ? < lat. clepetus 'lopott' < clepere 'lop'), rokk (táj. < ném. rock, rok, rek 'kabát, köpenyszerű felsőruha, mellény'; Rock 'szoknya, kabát, felsőruha, öltözet'), rongy, szellőztető, szoki, szonyesz, szottya
szoknyafajták: banán/bukjelszoknya, csingilingi, farmer/gombaszoknya, hagymaszoknya ("alul-fölül gumis, visszabuggyantott, a fenék formáját jól kimutató, hagymaalakú" ~ "dupla szoknya: két szoknya egymásban"), harang/hordószoknya, körloknis, léggömb/miniszoknya, naciszoknya, slicces, szűkszoknya, tulipánszoknya ("lefelé fordított tulipánhoz hasonlít")
melegítő: jogging (< ang. 'rázó, zötyögő jármű; ügetés; kocogás'), maci, mackó, mácko (szln. táj. macko), medve, melcsi, tréning, trénerka (táj. < szln. trenerka), tundrabugyi
kesztyű: harmadik kéz, ikerház ("öt ujj"), keszetyű, kesznyű, kézcipő (tréfás tükörfordítás a ném. Handschuh alapján), lyuk lyuk mellett, mancsvédő, szipka, ujjbélés/hártya
tavaszi kabát: dzseki, dzsekosz, dzsedzsi, franciás mikádó, malaclopó, perelin, széldzseki
télikabát: bekecs, bundesz, bundi, mikádó ('japán császár; rövid, kétsoros férfifelöltő' < jap. mikado 'császár' < mi kado 'magas kapu'), pufajka, pufojka (< or. ôóôàé à, nép. ïóôàé à 'vattazubbony, kötött kabátka, mellény, szvetter')
egyéb ruha: agykötő 'fejpánt'; gatyamadzag 'öv'; hózentráger (< ném. Hosenträger) 'nadrágtartó'; kalpag 'kalap'; kámzsa ('szerzetesruha, -csuklya' < lat. camisa, camisia 'ing, papi ruha v. ing') itt: 'női ruhagallér'; kényszerzubbony 'köpeny'; pocifogó 'harisnyatartó'; pufi, pulup, pelerin 'ujjatlan női körgallér' (< ném. Pelerine < fr. pèlerine 'körgallér, nagy vállkendő' < fr. pèlerin < lat. pelegrinus 'zarándok, utazó, idegen' tkp. 'zarándok köpenygallérja' < lat. peregrinus 'idegen, külföldi, utazó')
ruhaszín: egérszürke, fosszín, kanárisárga, parasztrózsaszín, spenótzöld
3. cipő: bőrhuzat lábra, cepellő, cipellő, cipi, cipó, csattogó, csónak, csuka, csülökburok, gőzös, járóka, pataborítás/fedő, patika (táj. < horv. patika 'papucs, házicipő'), picő (hangátvetés), pipő, poplépő ("hegyes orrú, elegáns papucscipő"), pőci (szótagcsere), rocsó (< rohamcsónak), surci, surranó, szartaposó ("igen nagy méretű"), topán (< topánka), topogó, tyúkszemtok, vatyinka (< or.)
tornacipő: dorci, dorcó (így ejtve) ~ dorkó (márkanév), mosolydorkó, tornacsuka/csusza/doresz/pata ("durva emberi lábra"), tutyimutyi (szójáték) -- (Lásd még 23. oldal!)
csizma: bakancs, bocskor, csimma (táj.), csimmi, csirizár, csizi, csizmi, csizmica (táj. < horv. èizmica), csizmö (r. cig.; rom. cizmã), csumma, lábhüvely, lábtartó, lábtartótok, mezőgazdasági tornacipő, pataborító, surranó, szartaposó, terepjáró
papucs: büdöske; csattogó -- hogy jövök; csoszi, csoszogó, csoszoka, csuszszancs, klaftató, papucs, pattanó, placsni ("plattyog, ha lépünk, hangut."), slattogó, totyoga
egyéb lábbeli: botos (táj. "posztóból, magasszárú, fűzhető"), kandúrbocskor, klumpa, manusz, pacsker, szandi, topánka, tutyi ("kötött, talp nélküli, boka föléig érő")
4. ékszer és anyaga általában: bizsu (< fr. bijou 'ékszer, csecsebecse'), csecsebecse, csicsedli, smukk (< ném. Schmuck < ném. schmücken 'díszít, ékesít'), szarany (< szar arany 'nem valódi', szój.), zsibu (hangátvetés)
órafélék: cágeres (táj. < ném. zaiger, zoager, Zeiger 'mutató, mutatóujj, óramutató'); csörrentyű, ketyegő doboz ('ébresztőóra'), krumpli, kurbli ("vekker, amit fel kell húzni" < ném. Kurbel 'hajtókar, forgattyú), meggymag ("apró női karóra; gyakran hordják nyakban is"), sászu (r. cig. ºas, ºasur; rom. ceas 'óra'), "svarcóra" ('kvarcóra'), vekker (< ném. Wecker 'ébresztő, -óra' < wecken 'ébreszt')
gyűrűfélék: abrincs (táj.), anyacsavar, rabság ("jegygyűrű"), ujjabroncs
fülbevalófélék:csüngi, csüngü-lüngü, fityegő, fityula, fülbigyusz, fülkolonc/nehezék/tyű (játékos képzés), gyöngyös (táj.), hinta, hulla-hopp, karácsonyfadísz, klipsz, kolonc, köröcske (táj.), kutyakolonc, lógó, lógus (táj.), orrkarika ("nagy méretű, köralakú"), ringli (táj. < szln. táj. aringle < ném. ringl, Ringel 'gyűrűcske, kis karika' < ném. Ring 'gyűrű'), traktorkerék ("akkora")
karkötőfélék: bilincs, fityegő, karlánc, kartyű (játékos képzés)
láncfélék: bokalánc ("csövesek, fiatal lányok, négerek hordanak"), kutyalánc ("nagy szemű"), nyakörv, póráz
sok ékszert hord valaki: bazár, bazári majom, bizsubolt, bizsus nő, búcsús, Cicoma Marci (nő is), csicsás, ékszerbolt/buzi/-ész/királynő/tár, felbizsuzza magát, fel van aggatva/koloncolva/csilingelve, karácsonyfa, kétlábon járó bizsu/ékszerbolt, kirakat, ki van cicomázva, kolonckiállítás, madárijesztő, mozgó ékszerbolt; olyan, mint a karácsonyfa; papagáj, szemeteskuka; tele van aggatva, mint a karácsonyfa; trafikot nyitott, veterán
5. öltözködik éppen: csuházik
csinosan, divatosan öltözködik: bazári majom, bugi, Burdából lépett ki (-- német divatlap címe), butikban öltözik, butikozik, cicababa, cicomás, csicsás, csini, csinibaba, digó, digózik, divatbaba/bébi/buzi/csaj/kukac, divatlady/lédi/majom/mókus/parádé, divis, dögös, fitt (< ang. fit 'megfelel, jól áll neki a ruha'), flancol (< ném. pflanzeln, pflanzen 'cifrálkodik, piperéskedik'; < ném. pflanz, Pflanz 'hivalkodás, pipere, cicoma, dísz'; argó 'szélhámosság, hazugság'), hamiskártyás (-- tréfás fordulat: "piros kalapot hord, így tökre pirosat tesz, mint a kártyában"), imádja a cuccokat, jó a csomagolása, jó cuccokban jár, jó szerkója van, kinyalja magát, ki van rittyentve, kolibri ("színváltós"), menő cuccokban jár, menők a cuccai, menőmanó, módis, módizik, polír (< políroz 'fényesít, csiszol' < ném. polieren 'ua; palléroz, kiművel' < lat. polire 'simít, csiszol'), poppos, sikkes ('könnyed eleganciát, vonzó eredetiséget tanúsító' < sikk < ném. Schick < fr. chic 'könnyed elegancia, jó ízlés'), spéci, sznob ('előkelőket majmoló, műveltnek látszani akaró, nagyképű' < ném. Snob, Snobizmus < ang. snob, snobbism < lat. sine nobilitate tkp. 'nemesség nélküli', mozaikszó), szuperul néz ki/öltözködik, újhullámos -- (Lásd még 73., 104. oldal!)
jól illik rá valami: bulis cucc, cukin áll, jó a karosszériája, paszent (< passzent < ném. passend 'megfelelő; testhez simuló ruha'), passzol rá (< ném. passen 'illik rá'), passzul rá (táj.), tök maszek -- (Lásd még 104. oldal!)
agyoncicomázza magát: bazármajom, bohócot csinál magából, divatbazár/bohóc/majom, cicababa, csicsás, csicsázza magát, hollóbárkodik ("ettől ronda lesz, mint a holló"), hülyén néz ki, karácsonyfa, kikenceficézi/kikészíti magát, kinyalja a képit, kinyalja/kinyomatja magát, kipingált, kirittyenti magát; ki van kenve, mint egy múmia; ki van nyalva, kurva, magára ken egy kiló festéket, magára veszi a budiajtót, majom, mázos; olyan, mint a papagáj; papagáj, paprikajancsi, páváskodik, piperkőc, púderos, rajta van a drogéria, ripacs; röpülj, páva; sminkel (< ném. schminken 'festi, kendőzi magát', Schminke 'arcfesték, szépítőszer' > smink), teszi az agyát, túlcsigázza magát, vagizik, virágoskert -- (Lásd még 71., 104. oldal!)
nem követi a divatot: béna, bénáskodik, a földön húzza a szoknyáját, kőkorszakbeli, Mária Terézia korabeli, népi trotty, ómódi, "ószeres", öt kilométer lemaradás van, paraszt, snassz ('silány, szegényes; rosszul öltözött; szegénység' < ném. Gschnas 'értéktelen holmi'), topis (< argó 'szegényes, rongyos, piszkos' < toprongyos)
hanyagul öltözködik: cullos (? < argó culos 'utcalány' ? < r. cig. þolã, rom. þoalã 'gúnya, rongy, ócska ruha'), dzsesszes, gamler (táj.), jampi, lezser (< ném. leschér, léger, leger 'szabados viselkedésű, fesztelen, könynyelmű' < fr. léger 'könnyű, jelentéktelen; könnyű erkölcsű'), link (< argó 'könnyelmű, megbízhatatlan, hamis' < ném. argó link 'hamis, kétes, rossz' < ném. link 'bal; helytelen, rossz'), pacuha ("rongyos"), slampi, slampos, szakadt, szarik magára, topisan (< toprongyos), trehongya (táj.), tróger, újdivatosan öltözködik (gúny); úgy áll rajta, mint tehénen a gatya (régi közhely)
keni, festi, rúzsozza magát: beleesett a festékes vödörbe, cicomázza magát, festéktartó, festőpaletta; ha pofon vágod, leesik a fél arca; hullik róla a vakolat, két kilóval nehezebb lesz, kimajszolja magát, kimázolja a pofáját, kipingálja/mázolja magát, mázolmány, meszel, meszeli magát, "nagy nő", pingálja magát, rajta van a TVK ("a Tisza Vegyi Kombinát festékei"), sminkázza magát (táj.), sminkeli magát, tatarozást tart; úgy néz ki, mint a papagáj
rúzs: maszat, pofa-kencefice, pofakrém, sminka (táj. < szln., horv. Æminka 'smink' < ném. Schminke 'arcfesték, szépítőszer')
szagosítja magát: büdösít, büdösíti magát, büdöske, bűzbazár/bomba/görény/katlan, bűztelenít, görény, gyomirtó, húzza a csíkot, két lábon járó drogéria/illatszerbolt, leértékelt drogéria, légyirtózik, mozgó illatszerbolt, pacsmagolja magát, pacsulis, pacsuliszaga van, pacsulizik, pacsulizza/pacsurizza magát, ráborult a piperedoboz, rádűlt a piperepolc, spray-zik (< ang. spray 'permetszóró, permetlé; befúj illatszerrel'), szprejezi magát (táj.) -- (Lásd még 105. oldal!)
illatszer: pacsuli, spré -- (Lásd még 140. oldal!)
hajviselet (frizura) általában
friz (< ném. Frisur 'hajviselet, frizura'), frizi, frizimiska, frizkó, frizu, séró, toll
női frizurák: copfos
cicafarkos, cicfarok (< cicafarok, "pici varkocs"), coffi, coffis, cofi (< ném. Zopf 'hajfonat, copf'), cofilovacska, cofis, cofos, cola, copfi, copfos Kati, csacsi, csurkás, búzakalász-sörényű, fonott, füles, gicás ("két gicába -- varkocsba köthető hajról"), hosszú lógó, iluskás (--János vitéz Iluskájáról), kecskeszarvú, klotyólehúzó, lompos, Natasa-fejű (a szovjet gyerekek megszokott hajviselete), pemet (< táj. pemete 'rúd végére kötött csutak v. rongycsomó -- kemence tisztítására, tűzoltásra'), seprűs, szamárfül ("két rövid copf hátulról szamárfülre emlékeztet"), szarvas, tapsi ("két copfja van, tapsifülesre emlékeztet"), tehénszarv, vécélehúzó
egyéb női frizurák
besütött ("sütővassal göndörítve"), bilifrizura, birkafrizura, bodros, bongyor ("nagyon göndör, erősen daueros, gömbölyű formájú"), borzas, bozont ("rövid, tépett, kócos, zagyvalék"), bubbantó (< bubifrizura, becézve), bubi, bubifrizura ('elöl a homlokba fésült, oldalt és hátul rövidre vágott fiús hajviselet -- a 20-as évek közepétől' < ném. Bube 'kisfiú'); C. C. Catch-es haj (pop-énekesnő hajviseletéről: "a fejen magasan felborzolva, a többi a vállra omlik"); Cleo ~ cleo, cleopátra ~ Cleopatra ~ kleopátra (Kleopátra hajviseletéről: "elöl frufru, vállig érő egyenes haj, alul befelé szárítva"), csámpis, csárli ~ csárlis (< a Charlie angyalai c. film három női szereplőjéről: középen kettéválasztva, elöl két oldalra felkunkorítva, oldalt s hátul lazán a vállra omló), csavart ("hullámos"), csikófarkos, dauerfej (gyűrűzéssel, vassal v. csavarókkal hullámosított, majd tartósított haj < ném. Dauerwelle 'tartóshullám'), dauerolt, daueros, depeche (együttes nevéről:"a lányoknál a fül mellett hátra fésült haj, a fejtetőn rövidebbre vágva, a homloktól hátrafésülve"), fark, farkas, farkos, farok, felnyesett frizura, fészek ("feltupirozott, ágas-bogas, nagy, fésületlen"), frufru ('egyenes v. félkör alakban homlokba fésült, rövid hajfürt' < fr. froufrou 'huncutka'), futás ~ futi, futicás (< horv. táj. futa, futica 'lófarok frizura' + magyar -s képző), göndörbirka ("dauerolt"), göndörszőrű, hínárhajú ("égnek álló hajú; rocker"), hodoris (< a szöuli olimpia kabala tigrisfigurájáról), holt séró ("nagyon jól kiállított haj"), hosszú tépett ("alapfeltétele: bármilyen hosszúra növeszthető, de két egyforma hosszú tincs nem lehet a fejen"), hullám ("dauerolt, bodor, rövid"), hullámos, hurka ("a fejtetőn hurkaszerűen összecsavart hajról"), indián ("hosszú, sötét haj"), kakadu ("a fej közepén süniszerű"), kakastaréj ("középen tarajos, oldalt nincs haj"), karádi (kedvelt színésznő a két világháború közt), 220 V-os ("tüskés, égnek álló haj, mintha az illetőt áramütés érte volna; zselével is bekenik"), kleopátrás, kleós, kolibri ('nő, aki gyakran festeti más-más színűre haját'), kopaszcsirke ("tüskés haj"), kopi ("kopik: rövid haj"), lisztes lobonc ("szőke, rendetlen frizura"), lobonc, lófarkas, lófarkos, lófarkú, lófarok (a fejtetőn gumigyűrűvel, szalaggal v. csattal összefogott sima félhosszú v. hosszú haj, mely lófarokszerűen simul a háthoz), lóg a farka, lokni, menetes cleo, oroszlán ("szétálló, mint az oroszlán sörénye"), őserdő, paci, paróka, póni ("lófarok, elöl frufruval"), pöndör-göndör (ikerítés), puklis ("magas, hátrafésült haj"), pulyka ("középen tarajos"), punk ("színes, borotvált oldalak; kakastaréj középen; fülbevalók ..."), rackás (< rackajuh; "nagyon göndör, dauerolt, nincs fokozatosan levágva"), Rákóczi, rozmár ("rövid hajból mindenfelé irányított hajtincsek"), sasson ~ szasszon (hosszú v. félhosszú haj geometrikus formákban, szimmetrikus v. aszimmetrikus alakzatban < Angliában élő Vidol Sasson spanyol fodrászról, 1968-tól; köznev.), seprűfejű ("egyenes szöghajú, vállig érő"), sörény ("hosszú, tépett, sima, kócos"), süni, szalmakazal, szénahaj/kazal, tejfölös torta ("szőkített konty"), tépett ("rövid hajból sokfelé irányított hajtincsek"), tépett kleós ("ritkított, szabálytalanul vágott"), tollfosztott ("rövid, összekócolt, fürtökben visszahajló"), tornyos frizura, turbános, tüskefrizura, tüskés, vagány, van farka, vörös torony ("konty"), zselézett ("zselével furcsa alakzatban rögzített haj")
férfi hajviselet
beatles (beat- v. gombafrizura: elöl homlokba hull, a szemöldökig ér; hátul hosszú, a fület fülközépig takarja; a gomba alakjára emlékeztet; < Beatles népszerű liverpooli zeneegyüttes, ezzel a jellegzetes hajviselettel > beatzene az 1960-as évek jellegzetes könnyűzenei áramlata < ang. beat 'ütés, szívverés, dobogás'), copf ("egy, kettő, ritkán több hajfonat; a nőinél általában rövidebb"), digó (választék nélkül, fürtösen fésült, kissé a homlokba nyúló; a fejtetőn s a homlokon hosszabb, a fej körül s a nyakban rövid < olaszos jellegű < hiv. Rocco-hajviselet < Rocco és fivérei címadó filmszereplője), cseplin (< Charlie Chaplin hajviseletét utánzó), csikó (kisfiúk rövid v. félrövid, sima, oldalra fésült hajviselte), depeche-s ~ Depeche Mode-os (< a zeneegyüttes tagjainak hajviseletét utánzó), gomba, gombafrizura (a beatfrizura másik neve), hippi ("gondozatlan, hosszú"), kefe (rövid, sűrű, felálló; a fejtetőn kefeszerű, az oldalakon kissé ívelt), pank~ pánk ~ punk ~ punkos (rövid, tüskés, színes, zselézett felsőhaj; hosszabb szálkás homlok- és nyakhaj, borotvált oldalak < ang. punk 'értéktelen személy, üres beszéd'; lázadó ifjúsági réteg -- jellegzetes rövidre nyírt hajjal), popper (homlokba hulló hosszú felsőhaj, a nyakban hosszú átmenet, határozott fazonvonal < feltűnösködő, ékszerrekkel, illatszerekkel, különleges ruhákban, frizurával megjelenő, lázadó ifjúsági réteg), Rákóczi-haj ("hosszú, hullámos"), rőzse, sasson ~ szasszon (a férfiváltozatot 1974-75-ben alakította ki Sasson fodrász), sérós, süni, széna, tüskeböki (kedvelt rádió-gyerekműsor sorozat sün-szereplőjének nevéről; köznev.)
1. holmi általában: cájg, cókmók, cucc, cumó (< cucc), gönc, hacuka (< nyj., argó 'ruha, felsőruha' < ném. husecke, hosecke, hasuck < ófr. houce ~ cseh hazuka, szlk. hazucha 'egy fajta kabát, köpeny'), izé, kacat, klepetyus (< klepetus), motyó, pakk, roncs ("iskolában"), stech (? ném. steck, stéck, Stück 'darab'), szajré -- (Lásd még 173. oldal!)
szatyor: batyu, bugyor, cekker (< ném. zecker, Zeckerl 'szatyor, bevásárlótáska'), motyó, satyó, szaty, szatyi, szatyka, szatyoru (r. cig.), szotya, szratty, szütyő (táj. 'zacskó-, zsákszerű tarisznya'), szütyű, tasak, tási, tasunka, tatyó, turba (szln. táj. ? < m. turba 'bőrtarsoly, táska' ~ szln., horv. torba < tör. tubra, tobra, torba 'bőrtarsoly, -zsák'), zacsi (< zacskó) -- (Lásd még 31. oldal!)
kosár: garabó (táj.), garaboly (táj. 'kerek, füles kosár' < körbl, karble, kearbli; Korb < lat. corbis), kanacli, kas, kaska (táj. 'füles kézikosár' < kas ~ ? < szlk. koÆík 'kosár'), kosárá (< szln. táj. koÆara), kosi, koska, kusarö (r. cig.), silinga (táj. 'fűzfavesszőből font kétfülű kosár' < ném. schwinge, Schwinge 'lapos, tojásdad alakú, kétfülű kosár'), véka
női kézitáska: fidi, kisáruház (gúny), kritikül (szóferd.), lidikűr, lomtár, piperetáska, retikül, rettikül (táj.), ricsi (< ridikül), ridikul (< szln. táj.), ridikül, ritikül, ritikür, rühedli (szóferd.), szütyő, taskö (r. cig.)
férfi kézitáska: brifkó, bríftasni (< ném. Brieftasche 'levéltárca'), dipitáska; "Feleség ne lássa!"; iratraktár (gúny), takta (< aktatáska), turba (szln. táj.) -- (Lásd még 31. oldal!)
2. pénztárca, tárca: bríftasni, bugyelláris, bukisz, buksza, bukszö (r. cig.), buksztárca (< buksza Æ pénztárca), buktárca, buszta, csiztartó, dohánytár (tkp. 'pénz'), manitárca/tartó, minibank, steksz/zsetontárca, zsozsótartó
kulcs, kulcscsomó: betörőcsomó, cso-csó csomó, kéglinyitó, konzervnyitó ("a lakótelepi lakások olyan kicsik, mint a konzervdoboz"), konzervnyitófüzér, zörgő
zsebkés: békanyúzó, bicsak, bicsek (táj.), bicska, bicske, bökő, bugyibicska (< bugyli...), bugyli, bugylibicska, csuri
zsebkendő: debő (< a Pom-Pom meséi c. gyerekfilmsorozatban az állandóan tüsszentő Hapci Benő nevének "náthás" torzítása), fikagarázs/gyűjtő, kotta ("az orr a fuvola"), orrfuvászati/orrfuvolászati/orrfuvolázó négyzetrongy (örökség a 30-40-es évekből), orr-rongy, pézsé, PZS (papírzsebkendő), snájctekle (szln. táj. < ném. Schneuztüchlein tkp. 'orrtörlő kendőcske' < schneuzen 'orrot töröl'), takonycsapda/felfogó/fogó/garázs/lepedő/lobogó/tálca/tár/tároló/telep/zászló, tokmány, trombitatorlasz, tüszi, zöldtörlő, zselészatyor, zsepi, zsepni -- (Lásd még 89., 113. oldal!)
fésű: ádámfésű, fejgereblye/vakaró, fogasbot, gereblye, grábla (táj. "nagy fogú, akár a gereblye" < horv., szln. grablje tb. 'gereblye', grabljati 'gereblyéz'), hajborona/gereblye/kaffantó/kaparó, kaparó, kefe, sérógerebe, szálkafésű, tetűágyú/kaparó/puska/szűrő/tornáztató, tetűűző/vakaró, tetvész
olló: nyaszatoló
bérlet(jegy): bércsi, meszecsna (táj. < horv. meseèni 'hónapos, havi', meseèna pretplata 'havibérlet'), zsuga (tkp. bérletkártyalap)
igazolvány, személyi igazolvány: diliflekni ("igazolás, hogy hülye az illető"), dögcédula ('katonáknak állandóan nyakban hordott személyazonossági lapja'), flecó (e: flekó), flecsi, flekecs, flekni, flekó, flepni, flexni, fukó (< flekó), hekni, igi, plecsni, pofaigazoló, rendőrcsali, rongy. szig (< hivatalos röv.), zsuga -- (Vö. 173. oldal!)
szemüveg: ablak, aukule (szln. táj. ? < m. ókula ~ ném. Okular), dioptria (< ném. Dioptrie < fr. dioptrie 'optikai lencsék mértékegysége' < gör. dioptreÆa 'szintező optikai műszer' < diopte w 'kikémlel, megfigyel'), hemüveg (szóferd.), kukker, ócski, ókula (< ókuláré), okuláré (< ném. Okular < k. lat. oculare 'szemüveg' < lat. ocularis 'szemhez tartozó, szem-' < oculos 'szem'), okulláré, pápaszem, pápaszöm (táj.), pávaszem (szóferd.), szemcsi, szódásüvegtalp ("ha vastag"), üvegszem
szemüvegtok: kuklyuk/okuláré/pápaszemtartó
madzag: manilla (táj.), zsinda
esernyő: ambréla (< ang. umbrella), antenna ("felfelé fordítva a parabolaantennára emlkeztet" ? < ol. antenna < lat. antemna, antenna 'vitorlarúd'), ejtőernyő, esőfogó, gyalogfészer, paraplé (< ném. paraple, Paraplü < ném. Parapluie < fr. parapluie 'esernyő, ernyő'), szemkiszúró
3. evőeszköz
kanál: kalán, kalány, kana, kanna (szój.), kanulus
kés: bot ("életlen"), "késő" (szójáték)
villa: vasvilla, vella (táj.), villus, "villám" (szój.)
egyéb konyhai eszköz: víziputty ('mosogatórongy')
4. villanyborotva: bőrgyalu, elektromos szőrnyíró, fűnyíró, fűrész ("kés"), szakállkombány, szőrzabáló, tetűugráltató, viliborotva
borotválkozik: csupaszít, gyepnyírás, sörényt vág, szőrtelenít -- (Lásd még 134. oldal!)
hajszárító: "ég a hajam!"; elektromos szél, fem (táj. < horv. fen 'szél, hajszárító'), fen (táj. < szln. < ném. Föhn 'száraz, meleg szél: főn; -- hajszárító'), hajseregető, hurrikán (< ang. < ind. hurricane 'orkán, forgószél, ciklon'), sörény/tollszárító
daráló: dari, dugd bele a "dákót", fasirozó
kávéfőző: dzsezva (táj. < horv. márkanév), feketéző, káfé/kofifőző, koffeinfőző, konyhai robbanómotor, kotyogó, sípoló
turmix: kotyvasztó, kotyvasztógép, mixer (< ang. 'keverőgép'), mixi-mix, zagyvagép
mosógép: Bözse, fosógép (szój.), Julcsi, Lujza, Maca, Manci, Masa Sári, Mosó Masa, mosómedve ruhában, pöfi ("régi, alig jár")
mos, nagymosás: nagyfosás (szóferd.)
centrifuga: cenrif (szóferd.), centiugat (népetim.), centri, csavartetű, facsaró, fuga, fugalínó (olaszos), Maris, rázógép
vasal, vasaló: peigla (szln. táj., horv. pegla < ném. péhlä, bügeln 'vasal'), vasi
porszívó, poszívóz: pocívó, porszi, porszivattyú, szippancs, szippantó, szittyóz, szívóhernyó
házi robot: anyu ("az édesanya"), cseléd, csicskás, gémber (< gépember), háztartásbeli, magánbádog, Mikrobi (rádióhangjáték robotgép szereplője), mindenes, Miss Universal (< ang. 'egyetemes, univerzális'), nagyi ("a nagymama"), racsik, robaba, robi ~ Robi
hűtőgép, -láda: fridzsi, fridzsider, frigó, frizsider, mini Antarktisz
5. ébresztőóra: berregő vekker, csipogó, csörgő doboz/krumpli, csörri, keltetőgép (szójáték), kerregő, kínzóvekker, reggeli duda, sászu (r. cig.), szúnyog, vekker, zenélő óra, zörgő
ébresztőóra szól: csipog, csörömpül, felkukorékol, zenél
telefon: dumagép, hivattyú, kagyló, melegdrót (-- forró drót < ang. hot wire tkp. közvetlen összeköttetés a Fehér Ház s a Kreml közt -- vészhelyzet esetére), pénzzabáló, recsegő, távcsengő/recsegő/röcsöge, telegrács (szóferd. R. telegráf < ném. Telegraph < fr. télégraphe 'távírókészülék' -- gör. tÂle 'messze, nagy távolságra' + gr©jw 'bevés; ír, fest, rajzol'), tyilifon (< or. òåëåôîí)
telefonál: csörög a drót, hallózik, kagylózik, pletyózik, távcsörög, távrecseg, telegrafál (R. < ném. telegraphieren < fr. télégraphier 'táviratoz, sürgönyöz' -- gör.), tyilifonál
fényképezőgép: pofalemez
fényképez: csattogtat, lekattint, levillant
távcső: kukeró, kukker, kukkoló, kukucs, kukucskacső, kukucskáló, kukule (szl. táj.), teleszkóp ('távcső, csillagászati távcső' -- gör. tÂle 'távol, meszsze, nagy távolságra, ~ -ból' + skopàV 'kémlelő, megfigyelő' < skopÆw 'kémlel, körülnéz, megfigyel'), vakula (< vakul, néz')
6. videokészülék: dumagép, kévédaráló, másodtévé, video (< ang. video 'televízió; kép- = a televíziós képtechnikával való kapcsolat' < lat. video 'lát, észrevesz, néz, felfog'), vidi, vidijjó, vidimasina, vidió, vidnyók
Hifi-torony: alul hokedli, rajta sámli, rajta egy Sokol rádió; Barnamedve, nyakában román cigány hegedül; Bábel-torony, Eiffel-torony, Fifi (szój.; képeskönyvsorozat kutyaszereplője), Hifi-ferdetorony (< ang. hi-fi = high fidelity 'magas fokú hang- és képhűséggel bíró, torzításmentes rádió- v. tv-készülék'), Hofi-torony (humorista, komikus színész "művész"-nevéről), TV-torony, zenedoboz, zenegép/torony, zengő doboz
7. elromlott, tönkrement valami: annyi meg egy mesehős, beadta a kulcsot ("magyar áru"), bebreakelt (< ang. break), bediszkult/döglött/fingott/fosott/krapált/krepált, bemondta az unalmast (közhely), berezelt/szart, csődöt mondott, csütörtököt mondott, elszaródott, ennek mortusz, fuccs neki, gajdeszra ment (< argó; nyj. gajdesz 'halál', gajdeszre küld 'megöl'), kampec (< argó; nyj. 'meghalt, vége van' ? < szlk. nép. kampes 'vége van'), kaputt, kifingott/kanyecolt (? < konyec), kifújt/nyiffant/pucsult/purcant, lerobbant, lószart sem ér, nuj bun (r. cig. 'nem jó'; rom. nu-i bun), szarrá ment, szétszuperálódott, totálkáros, tropa, tropára ment -- (Lásd még 103., 115., 183., 201. oldal!)
tönkretesz valamit: agyontönköli, barbárkodik, bedögleszti, berheli, betrafált, elbarmol/cseszi/csinálja/fuccsolja/kúr/szar/szúr, kibelezi/nyiffantja/végez, meggyepál (? < argó gyepáz 'ver', gyepa 'verés' < táj. meggyapál, ~ -gyepál 'megver, megtépáz; leszid, lehord' -- ? meg + gyáva), szadul (? < szadista Æ vadul), szadizik, szétcincál/csesz, szétszader (< szétszaderja < szétszadizza < szadizmus), szétszervál, szétver ("ez csak magyar lehet"), taccsra tesz, tönkrevág, vandálkodik -- (Lásd még 114. oldal!)
1. lovaskocsi: citrompótlós kocsi, cocófogat (táj.), kétütemű lóhere (szój.), lómotoros/rakéta, lovahajta, lovasjárgány, pacikocsi, szán-merci, szőrdízel, szőrösterkli, szőrvippon (-- Vippon, terepjáró márkaneve), taliga, zabmotoros, zabvonat
fiáker: gyaloghintó, hityó (< hintó), konáker (konflis Æ fiáker), konflis ('egylovas bérkocsi' < R. komfortábli < ném. komfortabli, konfortabel 'ua' < ném. komfortabel < ang. comfortable 'kényeselmes; kényelmet, biztonságot nyújtó eszköz, dolog'), kordé (~ kordély 'kétkerekű taliga' < ? ném. kareden 'nyomorúságos szekér' ~ ném. Karren 'taliga, targonca'), luxuskocsi, lótaxi, paciautó/busz/hintó, szőrös taxi, szőrtaxi, Tasziló (szój.), taxi (gúny), úri tál
motorkerékpár: benzinkecske, bringa, drótkecske, kecske, kétkerekű traktor/trotyli, lökmeghajtás, majomköszörű ("éles, visító hangja miatt"; ? < szólás: ül, mint majom a köszörűkövön), moci, motyi, moped (márkanév, köznev.), motorbicaj, motorbicikle (szln. táj.), motorcajga/cajgli/cikli, motoru (r. cig.; rom. motor), musztáng ('amerikai vadló' > márkanév, köznev. < ang. mustang), prottyogó, robogó (márkanév, köznev.), stricigli (< tricikli, szóferd.), szecska, szimó, szöcske, tütü, út-piszok
autó (kocsi): autavö (r. cig.; rom. automobil), dudu, dudulda, guru-ló, járgány, négy keréken guruló benzinfaló, tolongó, szappantartó, szecska, tragacs, tütü, tütüke
autóbusz: buszu (r. cig.; rom. autobuz), négy kerekű pléhkoporsó, parasztelosztó ("vidéki buszmegálló"), szardíniásdoboz, tolongó ("diákbusz")
csuklós busz: csuki/csuklibusz, hajó, hajtókás busz, hatkerekű tangóharmonika, hukk ("csuklik"), kék hernyó, kígyóbusz, nyekkenő, rázóka
autóbuszfék: bubu (< busz tolófékjének dohogása: bu-bu-bu-bu; autószerelői zsargon)
teherautó: dömper, ifa (márkanév, köznev.), lágertaxi, nagydudulda, kamion, stoppos kocsi, teher-merci
egyéb jármű: kanalas gém 'markoló'; dzsumper 'dömper'; hadihajó 'kamion'
vonat: cug (szln. táj. < ném. Zug), csihe, csühös, expressz (< ném. expreß 'sürgős; kifejezett'; Expreß 'gyorsvonat' < ang. express 'nyílt, sürgős; gyorsvonat'), gőzpöfögészeti tovalöködönc (örökség a korábbi diáknyelvből), gőzös, hernyó kerékkel, kávédaráló, kígyó, piroska, pöfögő, sihu (? < gyermeknyelv), százlábú, trén (< ném. Train < fr. train < fr. traîner 'húz, vonszol' > ang. train 'vonat, katonai poggyászvonat'), vasparipa, villanykukac, voncsi, zötykölő, zötyögő
villamos: tuja (< argó tuja < tulja < hátulja -- szój. a villamos hátulján lévő ütközőről, melyen régebben potyautasok ültek), vili, villanyos, villej, villindzser (angolos), villinger (németes), vilmos (népetim.)
trolibusz: prolibusz (szój., népetim.), troli, trodzsagány, trollej (< ang. trolley-bus), trotyó, tuja
metró(vonat): csővezeték, gyorsvakond, metró (fr. métro < fr. chemin de fer metropolitain 'földalatti, ill. fővárosi vasút' < lat. metropolitanus 'ametropolist illető' < lat. metropolis < gör. mhtràpoliV 'anyaváros, főváros < mÀthr 'anya' + pàliV 'város'), metrő, mitró ~ MITRÓ (cig.), vakond
hajó: bárka, hajcsi, ladik, sift (szln. táj. Æift ? < ném. Schiff), teknő, víziteknő
repülőgép: felnagyított szitakötő, fligár (szln. táj. < ném. Flieger), gépmadár, göbzi, lökös (< lökhajtásos), pléhmadár, repcsi, repülő koporsó, repzaj, repzi, röbzi, vasmadár
helikopter: csecskagép, denevér, heli, helibakter/gép, helikó, helikoffer (népetim.; < helikopter < ném. Helikopter < fr. hèlicoptère < gör. Ælix, Æliko- 'csavarvonal alakú, spirális' + pteràn 'szárny'; tkp. csavarszárny/ú repülőgép/), helikopáter (szóferd., népetim.), kávédaráló, kopter, pléhszúnyog, repülő ventilátor (< ném. Ventilator < ang. ventilator 'szellőztető készülék, ventilátor' < ang. ventilate < lat. ventilare 'szellőztet'), sárgalepke, szitakötő, szöcske, szúnyog
vitorlázógép: fecske, repkó, röpcsi
űrhajó: Aladár járműve (< a Mézga család c. tv-sorozatból), szputnyik (< or. ñïóòíè 'útitárs; kísérő; műhold'), ufo (< ang. mozaikszó: undefined flying object 'meghatározatlan = meg nem határozott repülő tárgy')
űrrepülőgép: cselendzser ~ Cselendzsér (< ang. Challenger < challenger 'kihívó', pl. versenyre; az USA szerencsétlenül járt ürrepülőgépének a neve; azóta köznevesült)
űrállomás: bázis, űrbázis, STOPI
holdrakéta: holdkóros/rakette, kréta ("olyan alakú"), rakcsi, rakesz
2. traktor: dobogó, döcögő, pöfögő, tragi (< tragacs), tragyesz, trakcsi, trakec, trakesz, trakeszos, traki, trasziga, tratyesz, tratyi, tratyó, trazina ("a rozoga traktorok zörgésére emlékeztet"), TSz-Merci, tsz-turbó, zetor (< márkanév, köznev.), zötyögő
daru: gém, nyakas, pókháló ("néha hálóban emel"), zsiráf, zsiráfnyakú szappantartó (a kis kezelőfülke)
tűzoltókocsi: létráskocsi, locsoló/nénóautó, ninó, pirokocsi, piroska, spritzni (~ spricni < ném. Spritze 'fecskendő'), vörös tragacs, zuhanyzókocsi
seprőgép, locsolókocsi: utcai locsolókanna, utcanyaló, vizesdoboz, városi vízesés, "vécéző-kocsi"
szemetesautó: büdöske, cigánybusz/kajálda, gubisdoboz (< guberál), ingyenbolt, kukafürdő/járgány, kukás, kukásautó/kocsi, mercédesz, mozgókuka, nemzetiségi kocsi (ti. cigány), trutyikocsi
3. kocsimárkák humoros elnevezése
Aro: Mezei Dacia
Babetta, cseh kismotor: recege ("hangja miatt")
BMV: Belül Minden Vacak
Dacia: dákó (? < szój. csonkított homonimával: < ném. Dako < sp. taco 'lökőrúd a biliárdban' ~ ? < dákoromán elmélet, mely sz. a román nép a romanizált dákoktól ered), Dákk-vágen, dömper, háromkerekű verhovina, puputeve, román traktor, roncsdoboz, szemüvegtok, varrógép, vasalódeszka
Ferrari: Ferka
Ford: Fjord (népetim.), repülő
Jaguár: szuperjárgány
Kawasaki, japán motorkerékpár: Kawakaki (népetim., szóferd.)
Lada: almásláda, láda
Lada Szamara: maga Szamara; Ott a szamarad!, Szamár; szamárláda
Mazda: Madzag (népetim.)
Mercedes: merci
Moszkvics: rétirobogó
Olcit: oláh citroen
Opel Kadett: trágyahányó
Polski Fiat: aszfaltpattanás, babakocsi, benzinbolha, betonpattanás, bogár, Bogárka, bolhakamion, büdös dorkó, csodabogár ("a Kicsi kocsi újra száguld c. film nyomán"), egérkamion, fityisz, Fityó, fostalicska, gyufásdoboz/skatulya, hátizsák, katica/krumplibogár, libakergető, meccsbox (< ang. matchbox 'gyufásskatulya, -doboz; kisméretű játékautó'), Miss Fityó, papírjaguár, pázsitmókus, polák, poloska, púderdoboz, szardíniás doboz, tragacs, zsebrádió
Royce-Royce: roncs-roncs
Toyota: tojok (népetim.), Tojt-oda, Totoya (népetim.)
Trabant: aszfaltbuborék/pattanás/szemölcs, betonpattanás, benzinkecske, burkolt motorbicikli, cigánymerci, cipőláda, csere morzsi, csiga, csigalábú, csomó, egérkamion, faford ~ Faford, Fagyasztógép, farostkocka, farostlemez-kasztni, fiáker, funérdoboz, furnérjaguár, furnérlemez (< ném. Furnier 'borítólemez' < ném. furnieren 'nemes faanyagból készült lemezzel borít' < fr. fournir 'gondoskodik, ellát'), füsttel együtt 8 méter, guruló papírdoboz, guruló tv-papucs, gyufásdoboz, gyufásskatulya, hamutálca/tartó, hátizsák, Józsi, kerti traktor, kétéltű ("ha lezuhan a szakadékba por se -- Porsche márkanév -- lesz belőle"), kétütemű tragacs, konzervdoboz, kotlókergető, közúti bacilus, lekvárosdoboz, libakergető; motoros, burkolt esernyő; motoros targonca, mozgó gyufásdoboz, műanyagdoboz, műanyag szappantartó, nagy kocsiban hamutartó, négykerekű babakocsi/szappantartó, országúti bacilus/bolha, papírautó/doboz/gyár, papírjaguár/kaszni (< ném. kastn, Kasten 'szekrény, láda, doboz'), papírmercédesz/merci, papundekli (~ papondekli 'kéregpapír, papírlemez' < ném. Pappendeckel 'könyv kötéstáblája, kéregpapír' < ném. Pappe 'csiriz, pép, kása' + Deckel 'fedél, fedő, -lap'), parafa ferrári, parasztguriga/merci, pedálos gyermekjáték, pléhdoboz, PVC-jaguár ~ pévécé-jaguár, porsé ("por se lesz, ha összetörik"; szójáték hominim márkanévvel: Porsche), ragacs (< tragacs), skatulya, Sótartó, szappanbuborék/doboz, szappanosdoboz, szappantartó, szemétláda, teknokolrapid (< Technokol Rapid, ragasztó márkaneve), topolinó (< Topolino, olasz autómárkanév), tökház/héj ("ha okkersárga"), törekrázó, Trabcsi, Trabi, trabicsek, trablicsek, trabuci, tracsek, tragacs, tragicsek, traubi, tupírozott szappantartó, túristatáska, utcai bolha, utcatetű, útibacilus/piszok, útitetű
Velorex: bőregér ('ponyvás, csukott, háromkerekű motorkerékpár; rokkantkocsi'), egérkamion
Volga: benzintemető/termelő ("sokat fogyaszt"), cigánymercédesz, rozsdagyár, Ruszki Mercédesz, szarvas (emblémáról), tank, tepsi
Volkswagen: bogárhátú, katicabogár, közlekedési bacilus, krumplibogár, mazsola
Wartburg: mosóporos doboz, pöfögő, szarburg (népetim.), vajling
Zaporozsec: kirgizkecske, sztyeppék réme, tajgarém, zápor, záporeső; Zápor Jóska ~ Záporjóska, záptojás (népetim.)
Zsiguli: doboz, láda, rokkantkocsi, zsiga ~ Zsiga
egyéb autóelnevezés: hathengeres rollerbaba
4. sétálóutca: felszedőhely (tkp. ismerkedőhely), korzó, pletykasétány, Sanzelizé ~ sanzelizé (< fr. Champs-Élisées < fr. Élysée < lat. Elysium < gör. Hl sion 'az üdvözült lelkek tartózkodási helye; Elízium' ? < hettita ²ellu '/termékeny, bővízű/ síkság'), sárga út
utca, út: lókorzó, strasszé (< ném. Straße), sztráda ('autópálya' < ol. strada 'út, utca'), sztrít (< ang. street), ulice (r. cig. uliþã, uliþ; rom. uliþã 'utca')
járda: flaszter (< ném. Pflaster 'kövezet, útburkolat' < k. lat. plastrum 'gipszpadozat, -burkolat'), járdö (r. cig.)
gyalogátlekőhely: csíkos, csíkos paci, zebra, zsiráf (humoros)
közlekedési lámpa: diszkólámpa, jelzőpilács, kacsintgató, pilács, pipics, pislogó, szemafor (< ném. Semaphor < fr. sémaphore 'távjelző berendezés' < gör. sÂna 'jel' + jorÆw, jÆrw 'visz, hoz'; tkp. 'jelhozó, jeladó'), villanypilács; villanyrendőr, csak nem büntet; villogó, yardfény (tkp. 'villanyrendőr')
aluljáró, felüljáró: bűnbarlang, csövesek területe, csöves hely, csöves lakhely, csövező, felülsztrít, útvesztő
5. öreg jármű: csataló, csatragány, csatrogány, csotrogány, döci, Jézus szamara, kávédaráló, krehács, krepedli (? < krepli < ném. Krapfen 'fánk'), matuzsálem ('szokatlanul hosszú életű férfi, személy' < Matuzsálem ~ Metúsélach bibliai héber pátriárka, Énok fia, 969 évig élt), rocsi, roncstelep, rozsdaboglya, röcsöge, törekrázó, tragacs, trocsekli (< trocska < ócska), trotyomobil, trocsó, trozi kocsi, vén csataló, veterán (< lat. veteranus 'kiszolgált katona' < vetus 'idős, öreg, régi) -- (Lásd még 103. oldal!)
új, modern jármű: badi jó, cala új, kranyó, szuper, vagesz, zsuga -- (Lásd még 102. oldal!)
szervizbe kell vinni: bekrapált/krepált/szart, beteg, karattyol, lerobbant, lerohadt, szanatóriumba utalták, utolsó fuvar -- (Lásd még 196. oldal!)
garázs: autódoboz/lak, darázs (szóferd., népetim.), fityótartó, függöny, gari, kocka, konzervdoboz, menhely, tragacs-lak
"garázs" a szabad ég alatt: árnyékgarány, autómenedék, csillagfény-garázs, csillaggarázs, csillagos hálófülke, csillagsátor/szállás, gyufásdoboz, kék plafonú garázs, lukas menhely, pod oblakom (szln. táj.), űrdokk
6. a jármű halad: araszol, cammog, döcöl, dzsal (cig.), elhízik, furikázik, gurul, mászik, pöfög, trotyog, zötyög
túl gyorsan száguld: adja a kakaót, dübörög, elhúz, ellopták a fékét, helikoffer, húz, húzza a csíkot, igyekszik, kever, kiszakadt a fék, kokszol ("magas égéshőjű szén"), kotor, megkente a kocsiját, nyomja neki a petrót ("gázolajat"), pörköl, repeszt, repül, röpít, röpköd, söpör, söpret, stuka (< ném. mozaikszó: Sturmkamfflugzeug 'zuhanóbombázó; bp-i zárt, áramvonalas, gyors villamos; új típusú, hirtelen felgyorsuló cseh busz'), suvaszt, tép, turbóra kapcsolt (< turbina 'egyfajta erőgép' < ném. Turbine < fr. turbine < lat. turbo, turbinis gen., 'örvénylés, forgó mozgás; pörgettyű, motolla'), turbózik, tüzel, vágtat
a vezető nem tudja bevenni a kanyart: béna, böte ("ügyetlen"), búcsút mondott 20 fogától, csokorba szedte a villanyoszlopot, fölnyalta a betont ("motorral elesett"), happy end (ang. < 'szerencsés vég, jó befejezés', gúny), kiegyenesítette az utat/a kanyart, megszívta
karambol, ütközés, baleset: balhé, bavasalódott, csókolódzás, csókolóznak, fekete macskás nap (babona!), feltekeredik, frontana ('frontális ütközés'), koccanás, lengyel-magyar találkozó, ökörgyűlés, összecsókolóztak/nyaltak/ölelkeztek/ruccanás, passzírozás, puszi, találkozott valakivel
a kocsi összetörik: fatigra ment (< fatig 'kimerült, fáradt' < ném. fatigant 'fárasztó, terhes, unalmas' < fatigieren 'kifáraszt, untat' < fr. fatiqué ~ ang. fatigued 'fáradt, kimerült'), gajdeszre megy, koccantott, lebénul, monokli (< ném. Monokel < fr. monocle 'fél szemre való szemüveg' < lat. monoculus < gör. monàjJalmoV 'félszemű, egyszemű'; itt: 'egy lámpája maradt épen'), por se, por-se lesz (< Porsche), saláta idény, szarrá megy, trancsírozzák (< ném. transchieren 'szétvág, darabol' < fr. trancher 'átvág, bevág' < lat. truncare 'vág, levág'), tropára ment, végállomás -- (Vö. 196. oldal!)
személyek sérülése, halála
Ámen (imádság zárószava < lat. amen < gör. ¡mÀn 'bizony; úgy legyen' < héber #m#n 'valóban, bizonyára; itt tkp. 'vmi befejeződött, vminek vége'), édes álom, elpatkolt, kampec dolóresz (< lat. dolor-es 'fájdalmak'; temetési szertartás énekéből: Circumdederunt me gemitus mortis dolores inferni 'Körülvettek engem a halál fájdalmai, az alvilági -- tkp. túlvilági -- gyötrelmek'), kinyúl, kinyúvadt (cig.), magához szólította a kaszás (nép.), megmerelt (cig. merel 'meghal' < szanszkrit marate), nyekta neki, patkolás tömegesen, vámpírképe, vége a felvonulásnak -- (Lásd még 122. oldal!)
1. falun lakom: buckalakó, bugacon (köznev.), falusi liba vagyok, Mucsaj-Cityben, mucsán lakom (köznev., közhely), parasztfalván, paraszt vagyok, párászt vágyok (palócosan), prérin élek, pucokfalvi (? < mezei pocok), tanya-cityn lakom, tanyasi vagyok
városban lakom: bent élek a CITY-ben, füstben lakom, koszfészek, nyomornegyedben lakom, "szitiben" lakom (< ang. city), városi patkány
lakótelepen élek: betondobozban/erdőben lakom, betonfogoly, betonkalitkában lakok, betonkukac, blokkban élek, blokklakó vagyok, csótánytelepen élek, dobozban élek, dobozország/város, egymás nyakában lakunk, galambdúcban, gettóban lakom, gettós, ketrecben élek, kolónián élek (< ném. Kolonie 'gyarmat, telep, település' < lat. colonia 'birtok, település'), konzervdobozban, kőrengetegben élek, láger, laklin élek (röv.), mindennap megmászom a Vezuvot ("a 10. emeleten lakom"), nyomor-negyed, nyomortanyán, panelerdész vagyok, panelgyerek/kalickában/lakó, szardínia vagyok, telepi, telepesnövény vagyok, tömegsír
2. családi ház: családi fészek, kászö (r. cig., rom. casã 'ház'), penészlak -- (Lásd még 181. oldal!)
melléképület: bolhafészek 'kutyaól'; bungi 'kamra'; "fesztung" 'raktár'; röfilak 'sertésól'; szőrgarázs, zabosgarázs 'lóistálló' -- (Lásd még 181-182. oldal!)
szeméttároló: bűzláda/tároló, gubitároló, kuka, kukö (r. cig.), kukucs, patkánylak, pöce, sittkupac, törpe/kuka/, vesztőhely ("meg lehet veszni a bűztől")
3. panelház: betonbunker/dzsungel/gettó/kalitka/kolosszus/rengeteg/tömb/ zárda, blokklakás, börtön, csótánytelep, doboz, egérlyuk, gettó, gyufásskatulya, kártyavár, ketrec, konzervdoboz, lególakás (< Lego 'nemzetközi hírű építőjáték elemeinek márkaneve'), leprafészek, menekülttábor, montázsház (táj. ? < szln. montaÆa; < fr. montage 'szerelés, összeállítás'), nagy házban pici egérlyukak, szép-doboz ("amelyik külsőre tetszetős"), népdoboz ("sokan laknak benne"), panelbörtön/hatszög, papírház, pléhdoboz, skatulya, tömbház
épülettípus: csíkosház, csipkeház (az erkély kiképzéséről), dobozház, fűrészfog-házak (mindegyik kissé beljebb kezdődik), ikerház, ipszilonház (alakja felülnézetben), karcoló (< felhőkarcoló), kengurúház (kiugró erkélyének oldala arra emlékeztet), kifli/kockaház, melírozott ház ("ugyanaz a szín különféle árnyalatokban végigvonul az egész épületen"), piramisház (teraszszerű), pizsamaház (csíkos), pont/sor/spenótház ("zöld"), szalag/tárlat/tévéház (képernyőhöz hasonló erkélyéről), torony/torta/tubusház, virágosóvoda (virágdíszes cserép fedi), vízesésház (terasszerű), zebraház (csíkos)
4. művelődési otthon: bingó (< ang. bingo 'muri, táncos összejövetel'), dom (táj. < szh. dom 'ház, otthon'), fejtágító (az ötvenes évek átképzéseire célozva), kultúrcentrum/disco/ház, művház (röv.), nyilvánosház (gúny)
múzeum, képtár: alvóház, dögtár/unalom, kultúrpalack, lomtár, muzej (< or. ìóçåé), múzium (táj. lat. < museum, musium < gör. mouseÙon 'a múzsák temploma; könyvtár, akadémia; tanulószoba' < gör. Moìsa, moìsa 'a művészet és a tudomány istennője; ének, dal, költemény'), unalomvár
tanácsháza: dili/dumaház, fejesek háza, fejesház, irodakukacok tanyája, munkakerülők lakosztálya, nagyokosok háza, obcsiná (táj. < szln. obèina), okos fejek tanyája, prolitömörülés, tanács, Wall Street (< ang. 'New York pénznegyede; a New York-i tőzsde)
posta: holló, kányaház (a holló embléma helyett), levélde, pocsta (< or. ïîÆòà), postö (r. cig., rom. poºtã), varjúfészek (hollóról)
OTP, bank, tőzsde: adó/lóvéház, manidutyi, Onnan Talicskáznék Pénzt, Országos Tallér Pakolászda, Országos Tallér Rablótáska, Otöpö, otthon tartsa pénzét!, pénzház, rablótanya, tallérpakolászda, Tőkeház
telefonfülke: dohányzó, dumadoboz/fülke/ház/láda, dumálda, dumáló, dumálófülke, félkarú rabló, gagyogófülke, halló-belló (ikerítés), hírdoboz, kagylóház, kettesnyelő, pénznyelő, pletykabódé/fülke, távbudi/recsegő/röcsögő/találka, tefi (röv.), telefondoboz, telerecsegő-láda, tracssdoboz/ház
sportcsarnok: spori, stadka (< stadion), stadion (< ném. Stadion 'versenypálya' < gör. st©dion' meghatározott távolság: 177,6 m; kimért versenypálya')
cirkusz: aréna (< lat. arena 'föveny; homokkal felszórt küzdőtér az amfiteátrumban'), cirk (< lat. circus 'kör; versenypálya, cirkusz' ? < gör. kÆrkoV 'kör')
1. jó idő van: döglesztő/frankó/klassz idő van, penge/szuper az idő -- (Vö. 104. oldal!)
rossz idő van: baromi szar idő, beleült a verga az ablakba (szólás, táj. 'varga'), szar az idő, takonyidő, trutyis idő, zima
esik, zuhog: árvíz van a mennyben, hugyozik a Jézuska, kágye (r. cig.; rom. cadea), köpköd az isten, már megint szarik, megnyitották a csapokat, ördög veri a feleségét, potyog a motyom, pöcsörög (táj.), pötyörög, ráhasaltak a felhők ("megázott")
fúj a szél, vihar van: cúg van, dobálják az ördögök a hordókat (táj. tükörford. szln.-ből), jön a zúg (< ném. Zug 'huzat', szój.), a szélre rájött a dili, Szent Péter kuglizik, vihar a biliben
fázom, hideg van: befagy a likam (táj. tükörford. szln.-ből), befagy a sejhajom (euf.), belémfagy a szar, cidri, cidrizek, co-co-co fázom, didi van (< cidri), hidegem van (táj. < szln. mrzlo mi je), lefagyok, mélyhűtve vagyok, mirelit lesz belőlem; Nincs az a dinnyerohasztó hőség!, recitálok, zima je (< szlk. 'hideg van'), zima van
köd van: de nagy fene köd van (szójáték, közhely), leesett a tejföl, mindenki rágyújtott, szamárnak való idő (? < eltűnt ...), szmog van (< ang. smoke Æ fog 'füstköd'), szürke szamár is elbújhatna; tej előttem, utánam; tejes a levegő, tejfeleznek, tejföl, tejfölös az ég
2. süt a nap; nagy a hőség: baromi meleg, döglesztő, fűtenek odafent, gatyarohasztó meleg van, kánikula (< lat. canicula tkp. 'kiskutya', a Nagy Kutya csillagkép fő csillaga, a Sirius), kisülök, kiviccsant (ti. a nap, táj.), kurva hőség, rohadt meleg van, sütnek az égben, taccsra vág a nap
hold: cipó, égi kifli, égi sajt, éjjeli/esti lámpa, kifli, kutyahergelő, lámpa, sajt, tepsi, zsömle
csillag, üstökös: farkcsóváló pilács, héli (< Halley-üstökös), pilács, scseje (r. cig.; rom. stea 'csillag')
1. kutya: blöki, dög, dögi, dzsugel ~ dzsukel (m. cig.), kunyile (r. cig.), kutyamareg, kutyuli-mutyili, palotapincsi, szobacirkáló
macska: cicc-maccs, cicmareg, durmó, gyalogszőrös, kacor (< a mesebeli Kacor király), macs, macsek, macsesz, macskusz, nyávogi
egyéb emlős: begemót (< behemót), 'víziló'; búböcce 'borjú'; cincér (< cincog) 'egér'; grásznyi (m. cig. gra, gr#j; cig. grast; örm. grast) 'ló'; kozá (táj. < szlk. koza) 'kecske', köcsög 'hörcsög'; macskabenzinkút, négy lábon járó tejcsarnok 'tehén'; pizsamás ló 'zebra'; szőrdízel 'ló'; tejcsap 'tehén'; tigrincs 'tigris'
egyéb állat: havi-havi 'csiga'; lócitrom 'lóürítmény'
madár: csurgenc, csuri 'veréb'; hibrityúk 'kakas'; puromb 'galamb'; tik (táj.) 'tyúk'; vaci 'vadgalamb'
bogár, rovar: csimasz, csimbók, csincsó 'cserebogár'; faszú 'szú'; furnyiká (r. cig.; rom. furnicã) 'hangya'; tyutyuka 'légy'
csótány: bentlakásos, büdöske, csati, csivó, csotesz, csóti, csótika, csotka, csóva, csuta, háziállat, koleszos, nagycsapású, panelbogár, panelházi emlős
2. virág: gaz, dudva, flárö (r. cig. flore, flor; rom. floare), kultúrgaz, szagos gaz, Virgil (< virgács)
egyéb virág, növény: borgi 'sóskaborgolya'; büdöske 'bársonyvirág'; csollány (táj. csalán ?) 'spenót'; csoszogó 'papucsvirág'; dzsindzsa ("inda + kétszeres dzs -- felfelé kúszás") 'kúszónövény, inda'; földi csekmet 'gizgaz'; skála 'kála'; tulcsi, tüli 'tulipán'; tűpárna 'kaktusz'