1. beteg vagyok: bekrepáltam, bibis vagyok, dögledezem, döglődök, döglök, dögös vagyok, elkapott a beteghullám, fáj a hajam, gethás vagyok, gucsmás vagyok ("moslékszerű: csupa gyógyszer meg egyéb"), gyagyás vagyok ("el vagyok zárva a többiektől, mint az elmegyógyintézetben"), hebegős vagyok ("megfázás után köhögős, náthás"), hepás vagyok, hűtött a hülyeség, kidőltem a fasorból, kifingtam, kivettem az iskolából a szabadságot, ledöglöttem, leprás vagyok, lerohadtam, le vagyok robbanva, nyűgös; Olyan egészséges vagyok, mint a rohadt tök; rohadok, suliundorom van, szabadságon vagyok, szarul vagyok, szimula, taccsra vágtak a baktériumok, táppénz
lázas vagyok: bemelegedett a készülékem, égek, felforrtam, felforrt az agyvizem, felment a pumpa/a vizem, forr az agyam, fölment a higanyom, fűtenek belülről, 90 fok marhalázam van, krétát ettem ("Aki krétát eszik, annak fölszökik a testhőmérséklete." Régi diáktrükk!?), piros paprika vagyok, pumpás vagyok; a Szaharában érzem magam -- 20 C fokban; szülök, teába tettem a lázmérőt, tüzel az agyam
megfáztam: befagy a seggem lika, belém másztak a bacik, dáthás vagyok, É-sarkon jártam, itt a takonykór, megkezdtem az évi köhögést, mezítláb álmodtam, rám mászott a hógolyó, taknyos vagyok
fázos vagyok: cidris, káposztalévérű
köhögök: állatutánzó, baglyot reggeliztem, göthölök, hajtom a gennyet, hörcsizek (-- hörgök), kahiccsolok, károgok, kehegek (szóferd.), kiköpöm a tüdőm, köpécselek, krahácsolok, legyet nyeltem, ugatok, utánozom a kutyát
náthás vagyok, tüsszentek: bacis, be nem áll az orrom, betaknyoltam, csöpögök, dáthás vagyok, folyik a bubum/nocó/puding/takony, fújhatom a 2 lyukat, gethás vagyok (táj. göthös), könnyezik az orrom, nincs huzat (ti. az orrom nem szelel), nózis vagyok, taknyolok, takonypóc vagyok, trombitálok, trombitát kaptam, tüsszögök
orrváladék: cicikaka, fika, genyusz, puding, takony, turha, zselé
fáj a fejem: az agyam a számon jön ki, agybajom van, dagad a burám, dobol a gugám, fáj a bogyóm/bukóm/hólyagom, kuglim/kupám/tudományom, fáj az eszem, forr az agyvizem, kobakfájásom van, kő pattan szét a fejemen, meggárgyult a bucim, migrénem van, morog a gép, rossz a komputer, sír a fejem, szétdurran a kobakom, szétrobban a dögöm, tropa az agyam, zizi az agyam
magas a vérnyomásom: átmentem Surdába ("a Forró szél c. jugoszláv filmsorozat főszereplője, akinek mindig fölment a vérnyomása"), én vagyok Surda, felment a cukrom/pumpám, fölforrt az agyvizem, fölkúszott a higany, Surda, surdálkodom (köznev.), Surda vagyok
elrontottam a gyomrom: bezabáltam, csikar a hasim, fáj a pocim, fölfordult a gyomrom, kiakasztottam a bendőmet, kifordult a belem, kitálalás ("hányás"), poci teli, rókáznom kell, rossz a Berci (< belügyminiszter), torkosborz
hasmenésem van: barnafolyás, budi Joe, cifrázik ("gyorsan kell futni, árkon-bokron keresztül"), elfoglaltam a budit, folyik belőlem minden; fosok, mint a murányi kutya (szólás); fosmars, fut a hasam, gyorsak a kisrókák, has-mars, hasszaladásom van, kergetőzök a WC-vel, kibéreltem a vécét, király vagyok, lábra kapott a hasam, liftezik a gyomrom, még a fülemből is szar csorog; meghajtott, mint Singer a varrógépet; rám jött a vékony, rosálom, trónolok, trónom a WC, vécéfoglalás, vécérohangálás rám jött, vékonyom van, WC-királynő/lakó vagyok, WC-tündér
fertőzést kaptam: AIDS-es lettem, ajándék, bacik látogatnak, bacis vagyok, benyaltam a vírust, beszoptam a vírust, elkaptam a dilit/leprát, marhák között voltam, megszívtam, megtámadtak a bac meg az ilusok, túl jó a julérzéke; Vigyázat, karantén!
kórokozó: baci, Bac Ilus (szójáték)
kificamodott, eltört valamim: átrendeztem a csontjaim, belémrúgott az istenke, egyből csináltam kettőt, fakezű/lábú, gipszes lettem, kiakadt a bokám, kibokamodott a ficám (szójáték), kirándult (homonima), kiruccant; kóvályog, mint a gólyafos a levegőben; taccsra ment, új csizmám/kesztyűm van
2. sápadt: falat játszod a színdarabban?, fehérke, hipózza magát, hófehérke, hókadt (< hófehér Æ kókadt), holdkóros, hulla, hyporeklám, indián (< "a sápadtarcú ellentéte"), kimeszelték, kiverte a szarszeplő, krétát nyelt, kriptaszökevény, lemeszelt, lisztes a feje; olyan, mint egy indián; sárgára festi magát, sápadt angyal, sápi, tejföl
rosszul lett: bedobta a rongyot (-- ... a törölközőt), eldobta a kanalat, eldobta magát, elkapta a fehér kocsi, ideiglenesen feldobta a talpát, kiakadt vmitől, szétrogyott
elájult, eszméletlen: bedobta a törölközőt, bedöglött/kómált, eldobta magát, feldobta a pacskert, ennek ganéztak, felpusztult, kifeküdt, kinyúlt, K. O. ("a kiütés jele; akit kiütnek, elterül" < ang. knock out), kuka, megfeküdt, összekalapálta magát
szimulál: csinálja a buciját/ricsit, fűzi az agyát, hülyül, játssza a hülyét/az agyát/eszét, jönnek az ősei, kamuzik (cig.), megjátssza az eszét, színészkedik, teszi a buráját/az agyát/magát
3. infarktusa volt: megjárta a hadak útját, rohanni kezdett a szíve, szívrohamka, zörög a szíve
érelmeszesedése van: csöpög a mész, fokhagymahiány, lemeszelték az ereit, meghülyült, mész ész, poros az agya, rohad a lába ("olyan, mint amikor a fa elkorhad"), sok a mész a környéken, zárlatos agyú
reumás: béna, csalános, csiga ("mert lassú, mint a reumás"), csontkukactár ("olyan fájdalmai vannak, mintha kukacok ennék"), fájós csiga, hemovit, köszvényes, lumbágós, nem használ sárvári termálkristályt, remcsis, reumás csiga/tetű, rumos, termálkristályos, tetű ("mert lassú"), vén csiga, zsírozatlan
cukorbeteg: cuki, cukis, cukorbábu/bolt, cukrász, cukros, édeske, elégetve karamell, inzulinos
alkoholista: agyára ment az ital, albánszamár, alkoholpista (népetim.), apatejes, belegel, boroshordó, bűzfazék, fehér egerecske, főkoholista (ellentétező szójáték), gödény, görény; iszik, mint a ló; kanyaros (-- bevette a kanyart), koholista, mata, nótás, piabeteg/buzi, piadilis/gép, pia Joe, piál, pialista, részeg disznó, spicces, szeszgyár/kazán/kohó, "szív"-beteg (játék a homonimákkal: bort szív), szlopálós (< szlk. slopaÆ 'vedel'), tintás, töltött; vedel, mint a disznó
idegbeteg: agybaj nagy baj (< régi közhely: nagy baj az agybaj), agyilag bokazokni/bugyi/büdös zokni/gagyi/toprongy/zokni ("semmi nincs a fejében; üres, mint egy zokni"), agyvízlöttyenése van, bedilizett/golyósodott, bomm ("hirtelen robban"), buggyant, dilinkós, dilinós, dilis, dinka, félcédulás, flúgos, golyós, gyagyás, gyogyós, hülye, ideg Joe, idegrohamos/zsába, jojós, kergült, ketyós, lüke, meggárgyult az agya, nincs ki mind a négy kereke, nyomi, nyomott, sárga lapja van, sokkos, stikkes, vadállat
4. gyógyszert szed: andaxinos, bevette a dilibogyót, bogyózik, dilibogyót zabál, dilibogyózik, doppingol, kábítózik, kapszulál, mérgezi magát, narkózik, pirulákat hammoz (< "hamm! = bekap"), pirulázik, tápos, tömi az agyát
injekciót kap: bökik, bökit kap, incu, kap egy koktélt, kikszi, megcsípi a szúnyog, megfúrják/szúrják, narkózik, seggbe szúrják, szuri, szurira jár, szurit kap, szurizzák, szurkálják, tűzik
megműtötték: átprogramozták, befeküdt a mészárszékbe, boncolták, bicska alatt volt, felvagdalták, felvágott lett, guberáltak benne, harakirit csináltak neki, kés alá fektették, késnek szaladt, kibelezték, megbicskázták/lékelték/turkálták/vagdalták
begipszelték a ...: babát adtak rá, becsomagolták, bemalterezték, fátyolt raktak rá, kapott egy csizmát, kemény-zoknit húzott fel, kőbe rakták, múmia, verekedéshez adtak neki fegyvert
sugárkezelést kap: Csernobil, csernobili hajtómű, csernobilizik, Csernobil-kúra, égőzik, infralámpázzák, kapja a kemény gammát, kezeli a sugár ~ a Sugár (ti. András; szójáték az ismert tévészerkesztő nevével), szoláriumba megy (< lat. solarium 'napóra, lapos háztető' -- napozó terasz, terem')
elvonókúrán van: alkohol nuku, detox, detoxon van, egy kicsit szünetet tart a piában, elvonón van, hánytatás, "hízókúra" (euf.), ivótalanítják, ivóterápia; jelszó: Tilos; józanításon/kényszerzubbonyban van, a nagy antialkoholista (gúny), nagy fán van, nagyfás (< Nagyfa községben toxikológiai intézet működik), nista pia, óne vodka, pia nista (szójáték homonimával), pia nuku, szesztilalom, szlapa- ~ szlopaszüneten van, tejel
5. meggyógyult: kikúrálódott, nincs dögvész
táppénzen van: dögrováson van, fagyszabin van (cig.), fusizik, leépítőn van, lóg, műételt kapogat, otthon döglik, semmipénz, tápén van (szójáték homonimával s rövidítéssel), tápon él (ua.), TP-én van (e: tépén; röv.)
halálán van: be fog krepálni, dögledezik, döglőfélben van, előkészíti a bakancsát, ennek már mortusz (< lat. mortuus 'halott, holttest'), feldobja majd a bakancsot, fél lábbal a koporsóban, fűzi a bocskort, halálfarkán van, ki fog nyiffanni, koporsót készíteni, közeleg a kaszás, meg fog pusztulni, mortusz, neki már kampec, nemsokára földobja a talpát, rúgja az utolsót; úgy érzi, hogy kinyiffan; az utolsókat rúgja
halál, meghalt: alulról szagolja az ibolyát, beadta a kulcsot, bedobta a törülközőt, befuccsolt, beharangoznak neki, bekrepált, bemondta az unalmast, benyekkent, ennek ennyi, feldobta a bakancstalpat/a hócipőt/a lábát/a papucsát/a patáját/a talpát, felfordult, feldobja a bocskorát, felvette az utolsó kenőcsöt (-- ... kenetet), földobja a pracliját/a bakkallóját, fűbe harapott, hóhér, kámpec, kámpecolt, kámpinyóre (olaszos), kányimunyi ("kinyekkent"), kaput, kaszás, kifingott/fosott/fújt/kampecolt/munderelt/ murdelt (cig.), kinyiffant, kinyúlt/pucsult, konyec, megcerkadt (táj.), megdöglött, megkampelt/krepált/murdelt, nincs, sátán, vége, visszanyerte a nyelvét (-- visszaadta a lelkét; gúny) -- (Lásd még 202. oldal!)
6. körzeti orvos: Bubó ("rajzfilmsorozat bagolydoktora", cig.), dáktör ("kérkedésből angolos ejtéssel" < ang. doctor), dokesz, doki, dokk, dokkencs, Jandera (< a Kórház a város szélén c. 1987. évi cseh tévéfilmsorozat mentőorvos szereplője), kördoki, körzeti, kuruzsló, lódoktor ("úgy bánik a betegekkel, mint a lovakkal"), oti (< OTI), ugrándozó tudóstáska
(körzeti) ápolónő: ágyraszálló, ampulla kisasszony, ápinő (röv.), Baciluska, cicibaba, csinibaba, dilis nő, fehér angyal, házról házra, Hildegard főnővér (< a Schwarzwald-klinika c. német filmsorozat szereplője), "kedvesnővér" ~ kedves nővér, kórháztündér, "Kriszta-nővér" (< a német filmből), maca, nörsz (< ang. nurse), segéd berendezés, settenkedő nőstény, Ursula, a végzet asszonya (-- Verdi A végzet hatalma, ol. La forza del destino c. operájának analógiájára)
SZTK-rendelő: betegek gyülekezete, ingyen pornó ("mert le kell vetkőzni"), kínzókamra, KTSZ-rendelő (gúny), OTI, ölőhely, pisilabor, szötöká, szötökö (< SZTK), Várj a sorodra!
gyógyszertár: apoteka (< gör. ¡podÀkh 'raktár, lerakat, csűr'), bogyótár, dilibogyóbolt, gyógyiraktár, gyógyszartár, herointelep, KAPSZULATÁR, katika (népetimológiás szóferd.), kotyvaléktár, méregtár, öngyilkosoknak, patika; spermabank ("hitel van"); tabletár (< tabletta Æ tár)
gyógyszerek neve: Algipir/Algo ~ Algó/Algopüré/Alvópirin (népetim.) 'Algopyrin'; "antik" ("az 'anti-' előtaggal kezdődők gyűjtőneve"); Bajhozó (népetim.) 'Bayrena'; Cévi (mozaikszó) 'C-vitamin'; dilibogyó 'nyugtató'; Egozalili (népetim.) 'Egosalyl'; gyógyszarok, hancúrbogyó 'fogamzásgátló'; Józsipen (ellentétezés) 'Maripen'; Kalmapin/Kalmi/Kalmo/Kalmo Piri/kalmopiri doktornő (népetim.) 'Kalmopyrin'; kap-szula (szój. népetim.), kaszpula 'kapszula'; kupola 'kúp'; Marcsi/marcsipen/Mariska (népetim.) 'Maripen'; Ovida 'Ovidon'; polszkikenőcs (népetim. eufem. < lengy. polski 'lengyel') 'popsikenőcs'
mentő(autó): beakadt a duda, fakó ("mert világos színű és vágtat"), fehér négykerekű odüsszea, fehér viharbusz ("gyorsan száguld"), gyors angyal, hullaszállító, Jandera, kékvillám; nénó, nénu, ninó ~nínó ~ ní-nó, ní-nu ("a sziréna hangjáról"); nyivák ("sivító hangjáról"), ricsajdoboz, süvítő kukac, sziréna, szirénázó doboz, villogó, vinnyogó
kórház, szanatórium: betegfogda, bolondokháza, börtön, bűzház, diliház, fehér ház, FEHÉR ÜDÜLŐ, gázkamra, hullatár, idegház, kori (-- kórház), sintértelep, szanati, szani (< szanatórium), újra kezdheted, vágóhíd
ideggyógyintézet: bolondokháza, diliház, elmebetegek otthona, elvonóház, idegház, őrültek háza, sárgaház
szociális otthon: aggház, bolhatanya, bolondokháza, diliház, nyanyák lakhelye, öregtanya, ÖTYE (< Öreg Tyúkok Egyesülete), szociott, szoc. ott. (röv.), tolókocsisok 2. otthona, vének kunyhója, zöldház
1. piszkál valakit folyton: balhézik, bazirgál, bézi (euf.), bökölődik, buzerál (cig.), cécózik, cikizi, cukkol, csesztet, csinálja a feszkót (-- "feszültséget"), fracliz ~ frocliz, furkálódik (cig.), macerál, matat (cig.), molesztál, mószerol, nem száll le róla, nyúz, piszkutál, princeli, ráakaszkodik, szadiz, szadulja, szekálja, szívatja, szórakozik vele, szurkálja
"lenéz" valakit: csicskának tartja, fos rá, hülyébe veszi, leköpi, lemázol (euf.), lesajnál, leszar vkit, létráról beszél, ócskál
csúfol: bizergál, cikiz, cukkol, gennyezi, idegel, kicikiz, kivicceli (cig.), macerál, pocskondiroz, rímhányó, szekál, szívat, szívódik
csúfolódva utánoz: cikiz, majmol, majom, majomkodik, öltögető majom, papagáj, parodizál; utánoz, mint a majom
2. fenyeget(őzik): beijeszt, dolog előtti balhé, rinyál, ugat, ujjfeltartás, zsarol, zsarolka
megszid valakit: kioszt, lebaltázza/bazilikázza (euf.), lebombáz/bőget/cseszi/hengerel/ordít/szidja a sárga földig/szúr/tol/ugat/szid, rinyál, szádáz, szódáz ("lelkifröccsöt ad")
"beolvas valakinek": balhézik, bedöngöl/dumál/rámol neki/szól/tesz neki, dudál vkinek, hegyibeszédet tart, képébe mondja, kiosztja, kipakol/tálal, kiveri a dilit, lecseszi, lelkifröccsöt ad neki, lenyomja a dumát, A LESZÁMOLÁS ÓRÁJA, löki a szöveget, megetette a szöveggel, megszívatja/szopatja, odadumál, opálja, opatja (-- szopat), pofán hagyítja (táj.), szívatja
"beolvasnak" neki: adják neki a rizsát, bedumáltak neki, behúztak neki, bekapta a horgot, bemeszelnek neki, beszólnak neki, lecseszik, leépítik, lelkifröccsöt adnak neki, "lenyelte a kukacot" (horgásznyelv), leszerelik/tolják, megette a cselt (horgásznyelv), megszívta, őt cseszik le, pofán hagyítják (táj.)
ordít valakivel: adja a hangerőt, arénázik, durrog, handabandázik, károg, kiszakad a tüdeje; kitör, mint Zrínyi; leugatja, másnapos rekedtség, orgonál, rinyál, sipítozik, szónokol, tüdőt szellőztet, veri a nyálát, veri magát, vonyít (táj.)
3. pletykál, rágalmaz: bekeni, dumcsizik, elköp, fölöslegesen kelepel, káricsál, lepcsel, lepcses szájú, letyepetyél, meglazult a nyelve, mószerol (< argó 'besúg, beárul' < héber-jidd. 'árulkodik'), piaci kofa, pletykafészek, pletyózik, pofázik, sároz, szidja az anyámat, szórja a sódert, szövegel, ugat, traccsol
árulkodik: árulkodó júdás, befúj/köp/nyal/sároz/súg, elköpi magát, elpofázza, "fent" jártatja a száját, júdás, köp, köpőcsésze, nyalizik, mószerol, pofázik, spicliskedik, stréber
4. mellébeszél: blablál, blöfföl, beeteti, csillagokba beszél (< Lehazudja a csillagokat az égről; szólás), dumál, hablatyol, eceterál (< lat. etc. = et cetera 'és a többi' = stb.), félredumál, félrehalandzsál, hadovál (< argó 'össze-vissza beszél'), halandzsázik, hamukál (< argó), hamukázik, handabandál, hantázik, kacsázik (< kacsa 'álhír'), kamuzik (< argó kamu 'hamis, nem valódi'), keveri a szart, kismacska, letért a vágányról, linkel, löki a sódert, mese habbal, nyomja a havat/sódert, púderez ("szépítget"), rizsál ("köret, keret a beszédhez"), rizsázik, salátáz, sóderol, sok a rizsa, szórja a púdert, zöldségeket köp
lódít, nagyot mond: Azt hiszi, hogy az Ezeregyéjszaka meséiben van; biggyeszt; Emelgetni kell a lábaimat, hogy átguruljanak alatta a hantagolyók; füllent, gurít, halandzsázik, hamukál, hamukázik, handabandázik, hantázik, Háry János 2, háryzik, játssza a fejét, játssza az Andersen kisasszonyt, kamuzik, kormoskodik (cig.), mese habbal, sóderol, sok a szöveg, teszi a fejét
füllent, hazudik: Andersen, átvág/ver, beadja a brámert, blöfföl, cigán (táj.), fele sem igaz, FILLENTŐ FÜLÖPKE, hamuzik, hanta, hantázik, hazug disznó, igazmondó juhász (-- Mátyás-monda), játssza Andersent, kamu, kamuzik, megint igazat beszél (gúny), mesél mesét, rizsázik, szívat
5. felesel: hammog, járatja a csérogóját (táj. "száját" < csérog "madarak hangját utánzó szó; a csőrükkel csérognak"), nagy a pofája, papagáj, pofázik, rinyál, rinyóz, visszapofázik/szövegel/ugat
nem fogad szót: fütyül rá, süket, szarik szót fogadni
elszökik hazulról: csövez, eldzsal (< cig. dÆal 'megy'), elgyalózik, elhúzza a csíkot (szólás), ellóg, eltűz ősei házából, emigrál, lefalcol/kopik/lécel/lép, lógicál, megdobbant, megpattan, nem bírta a rendszert/a rabszolgaságot, olajra lép, "vitte a hamuban sült pogácsát"
csavarog: bóklászik, csámborog, csavargyárba jár, a csavargyárba ment el, csavargyárban dolgozik/van, csavargyáros, csavizik (< csavarog Æ csövezik), csőlakó, csövezik, flangol, jampi, kevereg, kilométerhiánya van, kolbászol (-- kóborol), lófrál, lóg, lógecol, "sétál", terepszemle, utcaréme
6. "kitol" valakivel: átvágja, mint a szart a palánkon; átveri a fejét, csőbe húz, hülyét csinál belőle, kicseszik vele, kiheccel vele, kiizél vkivel (euf.), kilök vkivel, kitojik vele (szóferd.), lebézi (euf.), megszívatja/szopatja, szívatja, szívózik
nem ad semmit kölcsön: egoista, írigy csuka (táj. "a folyó falánk rablója"), írigy kutya, írigy mirigy (? < ikerítés, ill. szójáték köznevesüléssel ? < Mirigy, a boszorkány), írigy pulyka, kulák (cig.), nukuzik manit adni, pulyka, skót, smucig disznó, zsidó (cig.), zsugesz
becsap valakit: átdobja, átdobja a palánkon, átejt, átmegy szivattyúba, átráz/vág, átvágja az agyát, átveri, beadja a brámert, behúzza a csőbe, bepalizza, megszívatja, mondja Andersen meséit, szívat (cig.), szívatja az agyát, szórakozik vele
hangoskodik: adja a hangerőt, arénázik, balhézik, dumál, majrézik ("aki fél, hangoskodik, hogy a bátor látszatát keltse"), nyerít, pofázik, ricsajoz, rinyál, ugat, zsinatol
bőgeti a rádiót, magnót: csontkózik ("lehet rázni, táncolni rá"), csumán szól a magnyója (táj.), csumára csavarja ("ahogy a kukoricát csumára -- csutkára morzsoltuk, a hangerő sem fokozható tovább"), csutkán hallgatja ("tövig tekeri a kapcsolót, hangosító gombot"), csutkán szól a magnója, discózik, érzi a ritmust, gerjeszti, hififej, kakaón van, kakaóra rakja, kakaót ad neki ("nagyobb energiát"), kakaót ad rá, maximumra pumpálja a hangerőt, nagyothallót játszik, süketkedik, teljes kakaót ad rá, zenebuzi
tolakodik, lökdös: ágyban érzi magát, cseh, cselák ("vásárláskor kultúrálatlan a viselkedésük"), heringre veszi a formát, könyököl, kukac, pulickázik előre (táj.), tikitakizik, torpedózik a tömegben, túlakodó (szóferd.)
szemetel: "díszíti a várost" (irónia), disznóolat csinál, dolgoztatja a kukásokat, eldobja a felesleget, ganézik, hányaveti (? < szójáték homonimával: hányja-veti), koszfészek, sokat tesz a tiszta ...-ért (helység neve; gúny); Az úttörő nem szemetel, csak eldobja a felesleges hulladékot (irónia); "védi a természetet", virágot hint
veszekszik: balhézik, bénázik, bunyózik, kiakadnak egymásra, kiveri a balhét, majrézik (cig.), nem tetszik neki a rendszer, pattog
megüt valakit: ad egy tockost, badizik, behúz/mos/nyom, betesz neki egyet-kettőt, cséphadaró, elhupálja, elpáhol, kapott egy biflást, lekezelés/nyomdáz/pofoz; leüti, mint a taxiórát; leveri a buráját, leveri, mint vak a poharat; megadja neki a porcióját, megagyalja, megkalapálja/keni/pakolja/simítja/teríti, odadörgöl, orrba kormányoz, pirosít, pofán csap/nyalja, pofon csap, püföl
pofon, ütés: átszálló, berakja a kékítő sablont, csattanó, csók (akkora csókot kapsz, hogy szörnyethalsz!; közhely), fonák (< a tenyeres ellentéte; szójáték), frász, füles, jobb egyenes; kapsz egy lángost, úgy hogy egy hétig eszed; képennyalás, koki ("ököllel fejre mért ütés"), lángos ("piros lesz tőle az arca, és ég"; szójáték homonimával), laska (táj.), lekever neki egyet, lemossa a képét, maflás (táj.), megkínálja/legyezi/simogatja, nyakas, ötös ("öt ujj van a tenyerünkön"), parasztlengető, pofapacsizik, rájár az arcára, saller, savanyúcukor, szájon nyal, tasli ("tenyérrel adott nagy pofon, a csattanást próbálja utánozni"), taslis, taslit ad, tenyeres, tockos
verekedik: agyal, badizik, balhézik, bunyesz, bunyózás, bunyózik, cécózik, csépel, elkalapál, falhoz mázol, kakaskodik, karatézik, kendózik, kimángorol, legyet fog, lenyúvaszt, megaprít, poflevesezik (< pofon Æ nyakleves), tök bika
8. számításból hízeleg valakinek: benyal/nyalizik, csöpög a nyála, kinyalja a seggét, könyököl, nyálazik, nyalja a lécet, pedálozik, puncsol, stréberkedik, striciskedik, talpnyaló, teszi a fejét
lustálkodik: döglik, eldöglik, hunyál, lajhárkodik, lazsál, lusta pék, lustizik, rohad az ágyban
torkoskodik: belel, csorog a nyála, nyalakodik, tehénkedik, tömi a bendőjét, zabacsol, zabál kétpofára, zabizik
egy "slukkot" szív a cigarettából: békepipa, centizik, centizik a cigiből, dekkol, dekkvadász, húz egyet, húzott egy pöféket, ismerkedik, kocabagós, kocázik, rákap a végére, slukkol, szipózik
dohányzik: bagarettázik ~ bagerettázik (< bagó Æ cigaretta), bagózik, bagzik (szóferd., szójáték homonimával), bűzöl, bűzrudat szív, bűzrudazik, cigizik, csikkes, dekkel, dekket szív, dohizik, füstkarikányit ("csak egyszer szív"); füstöl, mint a gyárkémény; gyűjti a koporsószöget, nikotinpálcát szív, nikotinrudat szív, pipál, pitykézik, pöfékel, pöffent, szí, szivarozik, szívja a űzrudat, szívja a staubot, szöget ver a koporsójába ("ártalmas"), tésztázik -- (Lásd még 169. oldal!)
elcsen, ellop valamit: bekebelezte, brékel ("a mozdulat utal a jelentésre"), bugázik (cig.), csen-csel (szójáték), csór, csórel (cig.), elbugázik vmit ("megfújja; elszáll, mint a nád bugája"), elcsakliz, eldzsuvázza (< cig. dÆuv 'tetű' > cig. argó 'pénz'), elemel/kommant/kubizza/kúr/mórel/pakol/zsebel, enyves a keze, enyveskezű, holka-bolka (ikerítés), jó időre kölcsönvesz, kámforrá tesz, kétszer vette észre, kezéhez ragadt, kizsebel, kleptós, kleptózik, kommunizál, lop-csen-csór (szójáték: a kínai nyelv utánzása), lopicál, lopizik, mágneses, mangel (< cig. mangel 'kér, kéreget, koldul'), megcsap, megdobbant/fúj; megfújja, mint a trombitát; meglovasít/vág, pofon vágja ("úgy, hogy hozzá is ragad a kezéhez"), ragad a keze, szarkáskodik; zsebrevágja, mint a kezét
1. garázdálkodik: badis, balhézik, barbálkodik, bunyózik, huligánkodik, kendózik, lenyuvaszt, vagánykodik, vandálka, vandálkodik
megveszteget, csúszópénz: bunda, bundázik, csúsztat, dugimani/pénz, dugizik, fekete; gyorsan jön, gyorsan megy; hálapénz, lepénzel, jatt, kenőpénz, megken, smászer/sutyi/szánkópénz ("a szánkó is csúszik"), zsarolka
feketézik, feketepiac: barnapiac, barnázik (szój.), bolhapiac, bundázik, csencsel, fusizik, gagyiz, KGST-piac, kávézik (szój.), lejmol (< argó 'potyázik, kéreget' < ném. argó leim 'könnyű, biztos' < ném. leimen 'ragaszt, enyvez; lépre csal, becsap'), lengyel-piac, olcsó áruk fóruma, seftel, svarcol, svercel, zugpiac
sikkaszt: capcarázik, csencsöl (táj.), csór, elmarkol, fusizik, kölcsönt vesz fel, lecsúsztat, sikít (euf.), saját zsebére dolgozik, summázik, umbuldázik (< kabaréból: "a törvénysértés határán lévő pénzszerzési lehetőség"), zsebel
lop, rabol, betör: balhé, bezsebel, brékel, bugázik, csór, csórékál, csórel, csóresz-móresz, csóvázik, elcsakliz/puskáz, gangszerkodik (táj.), gyűjtöget, kirámol, lejmol, lop-csen-csórel ("csór el"), makizik (< markecol), mangesz, megdobbant/fúj/kopaszt, örökös kölcsönt vesz, szajrézik, újít, Zsozsó Dudu
lopott holmi: áru, csóralék, csoré ~ csóré, Csóre Móre, csóresz/fekete/ingyen áru, leakasztott holmi, lopott cucc, lóvé (itt: "értékes, pénzt érő tárgy"), megfújt holmi, szajré, szerkó, zugáru
késel, szúr: belenyomja a halefot (< argó < jidd. 'kés, tőr, bicska'), bicskázik, döfköl, elvágja a gigáját, felkésel, hazavágja, henteskedik, megcsiklandozza, megkínálja a kiskéssel, meglékel, lincsel, operál, skalpol, szatírkodik
gyilkol: átküldte az örök vadászmezőkre, hullát gyárt, kicsinál, kifingat/nyír/nyúvaszt, lekapcsol, mészárol, ritkít
2. csaló: átbundázza a másikat, átráz minden ürgét, bundázó, csóró, csúsztató, svindliző
sikkasztó: capcarázó, csúsztató, fusizó, mellévágányol, pénztáros, sikító (euf.), summás (szój. homonimával)
tolvaj, betörő: csóró, csöves, éjszakai gyűjtögető/lakatos/látogató, enyveskezű, fújós, gangszter, hozzátapad a mani, hűvösre vágyó melege van, mackós, rácsos akadémiás, ragadóskezű, surranó, szarka
zsebtolvaj: enyveskezű, fújós, markecoló, művész; s'me, a 7-es buszon! (< érints meg ...; titkos rövidítés); zsebes, zsebfúró/metsző/ürítő
csempész, feketéző: "állampolgárok", csempi, csencselő, csereberefogadom (gúny), feketekezű, fusizó ("a plusz-munkából gazdagodik"), gagyis, "kávézó", seftelő, svercel
orgazda: falas, fülgazda (ellentétező szój.), góré, gyűjtögető, házigazda, kupec, maffiavezér, másnapok embere, nózigazda/úr
munkakerülő, csavargó: csavargyárban van, csavargyáros, csőlakó, csöves, csövi, hippi, huligán, jampec, km-kás, KMK-s (< közveszélyes munkakerülő, mozaikszó), körzős (szinonimacsere), lógós, lumpen, lumpoló, a Nap fűtője, a napnál fűtő (közhely), szabad állampolgár, szakadt, TMK (< 'tervszerű megelőző karbantartás'; itt: ok a "lógásra"), tróger
hamiskártyás: cinkes, dzsoli dzsóker (< ang. Jolly Joker 'tréfás fickó -- olyan kártyalap, mely bármelyik helyett felhasználható), dzsuhel (< cig. dÆukel, Æukel 'kutya'), feketekártyás/kezű, kamuzó, póker Joe, sipista, zsugabubus, zsugás, zsugasimis
kábítószeres: acskós (< zacskós), drogás (< szln. drogas 'kábítós' < droga 'kábítószer'), drogos, éterszagú, füves, hasisos, heroinos, injekció, kábítós, kábszeres, kékködös, köcsög, narkó Iván, narkomániás, narkós, narkózik, nikotinpatkány, porcukros, poros, púderező, repkedő, szipós, szipózik, szipus, szívós, szurkáló ("tűvel adja be"), zacskós
utcanő: ágyba/ágyrajáró, balerina, bárcás, bejárónő (gúny), buzas (< buzeráns), cafat, cafka, céda, cédulás, éjféli pillangó, éjféli tündér, éjjeli lepke/pillangó, éj pillangója, éjszakai dolgozó/pillangó/tündér, éjszaka pillangója, fekete pillangó, feslett, "hátsó" baby, hivatásos, illatos kanyar, jó cég/firma, ká, kani (< kan, "a nőcsábász férfihoz hasonló"), kefegép, kéjnő, kokott (< fr. cocotte), koll-girl (< ang. call-girl tkp. telefonon lakásra hívható lány, prostituált), kurta (szóferd.), kurtizán (< fr. courtisane 'a király szeretője; félvilági hölgy'), kurva, kurvinca, kurvinka, lafkázó, lepedőakrobata, lotyó, lottyó, murva, nagy ká, örömcsaj/lány, pillangó, play girl (< ang. itt: a play-boy analógiájára: csak szórakozással törődő, szórakozásra való lány), pros (szócsonk. --), prosti, prostituált (< lat. prostituo 'áruba bocsát'), prostö, Rákóczi téri (Bp.-en gyülekezőhelyük), ribanc, ribi, ribizli (euf.), riha, riherongy (cig.), rima, ringló (euf. --), ringyó, ripacs, rongy, rózsaszín kurva ("feltűnő ruhában jár"), rövid (-- kurta -- kurva; szóferd.), sarki, sarki alkalmazott/automata/lány/pipi/nő, sarkonálló, sarkos, sarok, sarokbébi/lakó/lány, szajha, szakadt ("feslett"), szakadt ringyó, széplány, tyúk, utcacsajszi/pipi/sarki, USK (< ueská -- utcasarki k...)
gyilkos: bicskás, fojtogató, GMK-s ("szervezett banda tagjaként gyilkol"), gengszter, hasfelmetsző dzsek, hentes, hóhér, a mindennap embere, piros galóca, szadista (cig.), szatír, vetkőztető dzsek, vámpír
3. rossz hírű csoport: alvilági, csövesek, brancs, digó, fekete hírű szekta, feketekezűek, Fekete Macska Bandája ("babonásak"), galeri, gang, geng, hippi, huligán, kommandó, maffia, punkok, sátánisták ("istenük a sátán"), vagányok, vandálok
alvilág: argó, csövibarlang, fekete világ, halálország, maffia, ördögtanya, paradicsom, pokol, szellemi zoknik gyülekezete
bandavezér: búbosbanka ("egy film nyomán"), fejes, fekete angyalok vezére, fekete főnök, fő barom/cinkos/kolompos/mufti/ökör, fűrer, gengszterfőnök, góré, maffiavezér, maharadzsa, nagyfőnök/kutya, ördög, séf, törzsfőnök
4. pisztoly, puska: kolt (< ang. Colt, a forgódobtáras pisztoly feltalálója; köznev.) géppityu, köpő (< "kiköpés < kilövés"), pusek, pusika, stuki, stukker
tőr, kés: békanyúzó, bicska, binyak (< bicsak), csúresz, dikics, gyilok (cig.), szurogány, tű
álkulcs: dargli, rablókulcs, sperhakni, tolvajkulcs
álarc: faca (? < rom. faþã 'arc'), harisnya ("arcra"), maszka, szégyentakaró
kasszafúró: görbe botos ("álkulcsos"), mackó, mackós, páncélosmedve, technikus, vakond ("fúr, mint a vakond")
5. rendőr, nyomozó: bobi (< ang. szleng bobby 'londoni rendőr'), bunkó főnök, csizmatalp, detektív (< ang. dedective 'rendőrnyomozó'), dzsekszon (< ang. Jackson, köznev.), fakabát (< őrbódé), fakabátos, flaszterkoptató, fürkész, gepárd, gumibot, gumifa, gumifaültetvény ('rendőrség'), hé (< argó 'rendőr, rendőrség' < ném. argó Heh, Höh 'rendőrség' < cig. h#v, xiv 'lyuk; barlang, börtön'), hekus (< argó hé), inspektor (< szln. inspektor 'felügyelő'), jard ~járd (< ang. Scotland Yard 'Anglia országos rendőrségi központja Londonban'), kék, kék uborka ("kék a ruhája, a gumibot hasonlít a hosszúkás uborkára"), kopó, milicás (< szln. táj.), mókuska ("ide-oda járkál, mint a mókus ..."), nyomci, perzekutor (< lat. persecutor 'üldöző'; régebben pandúr), policáj (< szln. táj. < ném. Polizei 'rendőrség' < lat. politia < gör. polÙteÆa 'polgárjog, politika, államvezetés'), smasszer, spicli, szimat, tinta, tuskó, tyutyu (< a Kántor-tévésorozat kutyája; köznev.), zsandár, Zsandamari (? < népetim. zsandár < ném. Gendarm, Gendarmerie < fr. gendarme 'csendőr, csendőrség'), zsaru (< argó), zseka (< argó zsernyák), Zseka Zsóka, zsernyák (< or. argó)
a bűnözőt elfogják: elkapják a medvét, elmarják/markolják (cig.), lebukás/buktatják/fülelik/kapcsolják/sülés, megcsípik, megszívta a csávó, sikken kapják
megbilincselik: felékszerezik, karkötőt kap, karperecelik, karperecet kap, lakatozzák, meglincselik, rárakják a karperecet/láncot
bilincs: acélkarperec, alkalmi dísz, boka/csörgőlánc, divatos karkötő, dupla karkötő edzett vasból, ékszer, igazi karkötő, karkötő/perec, kulcsra nyíló karperec, lakat, páros karkötő, perec, rabkarkötő, rendőrkarika, vaskarperec/kötél
rendőrkocsi: fehér-kék, hekuskocsi, kék-fehér doboz/taxi, kéknefelejcs, kéktaxi, kisdutyi, kopótartó, marica (< szln. szleng), mesekocsi, mini dutyi, pingvin ("kék-fehér"), sikító autó, Szabó család kocsija, zsarududu/kocsi, zseka/zsernyakocsi, zsukjáró
rabszállító kocsi: befőttesüveg, cirkuszkocsi, csíkos, csíkos autó/mentő, dögszállító, hülyék autója, ingyentaxi, luxuskocsi, meseautó, mozgó cella, négykerekű kalitka/rácsos cella, sintérautó, viccautó
6. a bűnözőt bebörtönzik: bedugják a dutyiba/medvebarlangba, bedutyizzák, berácsozzák, csíkos pizsamát kap, hidegre teszik, hűvösre vágják, kalickába rakják, kasztlizzák, ketrecbe zárják, kivonják a forgalomból, lakat alá helyezik, lesittelik/ültetik, ráadják a pizsamát, rács mögé dugják, rácsos álom, rácsos akadémiára teszik, sittre vágják, sötétre teszik
rab, fogoly: csíkos bagoly, csíkoska, csíkos pizsamás, madár, pizsamás, pizsamás zebra (cig.), rácsosegyetemi hallgató (gúny), sittes, vadmalac-apó, zebrabőrös, zebrás
rabruha: angyalbőr, bolha kifutópályája, csíkidomú, csíkos, csíkos öltöny/pizsama/zakó/zebra/zsák, diszkóruha, párduc, pijama (gúny), pizsama, számozott pizsama, tigrisbunda, zebra, zebrabőr dzseki, zebragatya/öltöny/ruha, zi-zi labor II.
börtön, fegyház:"akadémia", álomkastély, cella, csíkos akadémia/intézet, dutyi, gyógyintézet, hűvös, ingyenhotel, kalitka, kóter, majomketrec, mautner, medvebarlang, munkaház, napközi, örömtanya (gúny), összkomfortos lakosztály, pihenőház, rács, rácsos akadémia/egyetem/ház/iskola/kemping/üdülő, sitt, sötét, szanatórium, télak, zárda, zárka, zebrák háza
börtönben ül/van: csücsül, dutyiban ül, dutyiba vágták, hidegre tették, hűsöl, hűvösön ül, ingyenkosztos, kalitkában van, laposra üli a seggét, lesittelik, most végzi a különleges akadémiát, nyaral, pihen, pihen a rács mögött, priuszos, rabi, a rács mögött hűsöl, rácsos egyetemen van, sitten ül, sötétben van, szabadságol, üdül, ül, télakol
börtönőr: csíkosok idomára/portása, dutyifelügyelő, dutyi/kalickaőr, kulcsár, kulcsos, macer (< macerál), majomfőnök, masszer, medveidomító, nasszer (< smasszer), porkoláb, rácsos kutya, sittőr, smasszer, strázsamester, zár-dadus
tolvajnyelv: abellínó, argó, argonizmus, csíkosnyelv, csönd, huligánnyelv, morze, műszaki nyelv, rab morze, zsargon
fiatalkori bűnözők nevelőotthona: állatkert, csíkos intézet, diliház, fityó (< figyelő, a dutyó < dutyi analógiájára), gyereksintérség, Gyeri, gyilkosmenhely, gyivi (< Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet; mozaikszó), gyogyiház, hülyék iskolája, intézet, intézeti zárda, javító, javítóintézet/suli, kínzóház, "még rendbeszedlek", napközi, sárgaház, srácok börtöne, szanatórium, szürke ház (< jugoszláv tévésorozat), tinidutyi, zabiház (< zabigyerek), zatyi
1. munkás, általában: gettós, melós, meós (< melós, szójáték), mester, robizó (< robotoló), proli
segédmunkás: culáger (< ném. szleng Zulager 'építőipari alkalmi v. segédmunkás'), culu (< culáger), csicska, esem (< segédmunkás), güri Joe, hülye paraszt ("gyenge képességű), kultúra szintje ("nem tudja kifejezni magát"), pluszmunkás, proletár, segédmelós/proli, SM (mozaikszó), szaktalicska, tróger (< ném. Träger 'alkalmi szállító-, rakodómunkás, hordár; értéktelen, megvetett személy'), trógeros
utcaseprő, szemetes: citromkergető, csíkostigris, értelmiségi (gúny), gubera, guberáló, gubera Vera, járdanyaló, a jövő embere, kukabúvár, kuka-kukac, kukás, lendületbrigád, lócitromkergető, műszaki rajzoló, nemzetiségi ("kabaréból"), sárga egylet/köpenyes/kötényes, tróger, utcanyaló
takarítónő: boszorkány seprűvel, félkörrajzoló, felmosótündér, kosznyaló, kukás, Madonna, miszisz, mosogatórongy, padlónyaló, partvis/portündér, seprűlovag, takinő, taknyanya, tak-tak néni
2. iparos, szakmunkás: Gyerek Gyártó Kisiparos ("sokgyerekes apa"), majszter (szln. táj. < ném. Meister 'mester'), maszek, melókirály, szaki, szakis, szakmelós
villanyszerelő: ampervadász, áramcsaló, áramhuszár, break-es ("ha megrázza az áram, ilyenfajta mozgást végez"), breakművész, dróthuszár, fázisbuzi/huszár/kergető, kábelbuzi/kukac, konnektoros, körte, póznabetyár, póznabohóc/huszár/kukac/mókus, szikrabohóc, trafóka, tyúkbélráncigáló/vadász, villi, voltmérő
rádió-és tévészerelő: alkatrészrabló, gelkás pasi, Hang Van Kép Nincs (gúny, a kínai hangzás utánzása), képcső, teve-szaki
műszerész: fáziskergető
autószerelő: autóorvos, kocsidoktor, olajbúvár
gépkocsivezető: fosőr (népetim. szóferd.), gékávé (< gkv. röv.), motorgyilkos, safőr ~ sofer ~ sofér (táj. < szln. Æofer), soför (< szln. táj. Æoför), sofőr (< fr. chaffeur), kocsis, pilóta
taxis: furikázó, fuvaros, hiéna, pénzzsebelő, pepitás (< jelükről: nemrég a kocsik ablaka alatt pepitasáv húzódott), rablók öröme, sáfár ("mint a kereskedő, úgy csal"), takszista
bányász: bányarém, Bányász Rezső, föld alatti vakond, giliszta, gráner (< ném. Krainer 'krajnai'; a századfordulón Krajnából Pécs környékére települt bányászokról); patkány; Rezső, a vájár (gúny; B. Rezső a kormány szóvivője volt 1987-ben), vakond, vöröscsizmás ("bauxitbányász", a vörös színű porról)
lakatos: kulcsos (< táj. < szln. kljuèavnièar 'kulcskészítő'), vasas
asztalos: bütyöktaszigáló, facigány/kukac/moly/nyűvő/szú, gyalumanó, tislár (< szln. táj. tiÆlar < ném. Tischler)
kőműves: falazó, habarcskirály, habarcstündér (malteroslány), Malter Matyi ("alliterál"), malteros
szobafestő és mázoló: Bikesszó (< Picasso, szóferd.), ecsetbuzi/huszár, falnyaló, kenő-jenő, létra, létrahuszár, málár (< szln. táj. malar < ném. Maler), meszelő, pamacshuszár, pemzli, pemzlis, pikásszó (< Picasso, köznev.), piktor (< lat. pictor 'festő'), piktor Viktor, pingáló ~ pingálló (táj.)
erdész: erdőbuzi, fakukac, jáger (< ném. Jäger 'vadász; nagy erdőbirtok vadállományának gondozója'), kukkoló, makkmester, nyuszivadász, remete, zöldmanó
földműves: paraszt, páver (szln. táj. paver < ném. Bauer), szarhányó ("állatgondozó"), vakond, zerge ("paraszt")
állattenyésztő: baromfianyó
kertész: csollánkertész (táj. 'csalán'), giliszta, virágbuzi
traktoros: pöfögős, trágyás, trakeszos, trakis, traktoriszt, tsz-mercis (< Mercedes, gúny), zötyög-Ödön (rímjáték)
kereskedő, eladó: bautos (< szln. táj. bautos < m. boltos), bolti/pultkukac, feketéző; gyere be a boltba, becsaplak; keris, kofi, kufár, nagy zsidó, pultos csaj, tolvaj, ugri-bugri, zsebelő, zsebibaba, zsidó
hentes: bélfaragó, boncoló, coca-Lola (szóferd., ikerítés paronimával), hóhér, húskombinát/ördög, pacalos, sebész, sintér, tömeggyilkos,
szakács(nő): dézsatündér ('mosogatólány'), Januária, konyhai kalózkisaszszony ("rabolja a kaját, keveset ad"), konyhatündér, kotyvasztmester, kuhárka (táj. < szlk. kuchárka), méregkeverő, moslékfőnök, Szalmon Ella (< salmonella 'ételmérgezést, hastífuszt okozó baktériumcsoport', D. E. Salmon amerikai orvos nevéről)
kukta: bukta (szóferd. paronimával), konyhamalac, malacka
pincér: cimpér (hangátvetés), cincér, csálinger, csarlinger, csicskás, egyensúlyozó, főúr, kelnár ~ kelner (< szln. kelnar < ném. Kellner), kölnár (< szln. táj. kölnar < ném. Kellner), tányérhordó
borravaló: adómentes jövedelem, csájra való (or. Æàåâűå tkp. teára való), csúszka (szój. homonimával), csúszómani/pénz, dugi mani, dugó, hálapénz, havi fix, jatt (< argó 'kéz, borravaló' < héb.-jidd. jád 'kéz'), láthatatlan jövedelem, mandzsó (< cig. mandjin 'kincs'), mani, pia-adó, plusz zseton, pótsteksz, sáp ('haszonrész, részesedés'), sörrevaló, zsozsó
fuvaros: kocsis, limlom tilitoló (ikerítés)
férfifodrász: birkanyíró, figaró, fűnyíró, hajkertész, kopasztó, koszkaparó, koszvakaró, szőrtelenítő, tetűvadász ("észreveszi")
női fodrász: borzoló, frizérozó, frizuraszerviz, fűnyíró, hajműves, hajszobrász, művész, pengetündér, Spirál Manci, szőrgörbítő, tetűvadász, tollművész
hajvágás: belövetem a séróm, birkanyírás, bocinyalás, bozótmetszés, elkapta a fűnyíró, fűnyírás, kopasztás, nekimegy a fűnyírónak, nyesztelés, parókaigazítás/újítás, séróbelövés/metszés, skalpolás, tetűirtás, tollritkítás
hajmosás: hajfosás, kócöblítés, korparöptetés, parókaöblítés, tetűdöglesztés/fürdetés/irtás/strand/vész/zuhany, ürgeöntés, zsírelvezető
dauerolás, tupirozás ...: birkásítás, bongyorítás, hajtornyozás, "jó a tollad, hol tépetted?", kazalrakás, pulizás ("úgy áll a haja, mint a pulinak"), punkosítás, rackasítás, stuccolás, szerpentinezik a fürtöket, tetvészés
borotválás: AIDS-terjesztés, bőrnyúzás, koszvakarás, szőrirtás, szőrtelenítés, tüske-eltakarítás
kozmetikus: kimázoló, kozmis, mázoló, meszelő, nyomkodó, pattanásnyomogató/vész, pingáló, pofamázoló, ragyagyomláló, ripacsvadász
pedikűrös: karomnyeső, köröm-amputálás/pörkölt, körömvágó, lábszagoló, patavágás, pedis, piszokevő, ujjcsiszoló
férfiszabó: gatyaszabó, kecske, mek-mek, mekmester, szabcsi
női szabó: cérnatündér, csajszabó, kecskéné, mekmesterné
3. postás: csiga-expressz, fekete holló (a posta egyik emblémája), futár, gyerek apja, küszöbhágó, levélhordár, levéltetű (gúny), pocstás, potytáty, varjú ("holló helyett")
kalauz: jegyes, jó lyukérzékű, kalóz, lukasztó
gépírónő: aktakukac, gépzongorista, gombbuzi, gumi-lidi (rímjáték; 'radír'), irodakukac, kalapáló, klampirozó, kattogtató, pötyögtető/nő/, radírgumi
adminisztrátor: aktakukac, gumi-lidi, irodabuzi/kukac, pötyi ("pötyögtet az írógépen"), tintanyaló
titkárnő: cicababa, diribarátnő, a főnök ágyrajárója/csaja/üdvöskéje, kávétündér, seggnyaló, telefontündér, titinő
könyvelő: aktakukac/moly, irkász, irodakukac
irattáros: aktakukac
4. katona: baka, bakancs, bakec, bokorugró; egy-kettő, egy-kettő... ("a menetelést utánozza"), gumi ("másod időszakos"), gyík ("újonc v. első időszakos"), kadzsi, katicabogár, katus, kopasz ("újonc"), nyulas, öreg baka ("leszerőben"), skapec (horv. táj.), slapec, surranó bébi ("cipőjéről"), szoldát (< ném. Soldat), zsoldos
repülő: légihuszár, röbzis, repcsis ~ röpcsis
hajós: andzsinszan (< a Sógun c. film angol főszereplője, 1988 < japán 'kormányos'; köznev.), tengeri medve (régies), tengeri öreg mackó, vízipatkány/poloska
tűzoltó: fecskendős, flórián vitéz (védőszentjükről), locsoló/s/, piromániás, slagolós, spriccelő, szökőkutas, vizelő (szój.)
pénzügyőr: finánc, maniőr (szinonimacsere), manis, spenóthuszár ("zöld ruhájáról"), vámos
adóügyes (APEH-os): adóbuzi, grósz-huszár (< miniszterelnök a személyi jövedelmadó bevezetése évében 1988; a gyűlölt Bach-huszár analógiájára)
népi ellenőr: kopó, népi elemér (népetim.), nyomkereső (köznev. < Cooper--regény), nyomolvasó, szekator (< szekál)
5. orvos: belező, bubó, dokesz, doki, dokk, dokkencs, lódoktor ("fogorvos"), sintér, szikés, temetkezési vállalkozó
állatorvos: állat/dögdoki, dögész, dögidoki (ikerítés), dögkezelő, dögsebész; Dr. állat, én; ebdoki, felcser, koca/kutya/lódoki, lódoktor, tanári kar óra után, tehénszülész
gyógyszerész: bogyós, ciántyúk, dilibogyós, gyógyszarész, gyógyszaros ("kutyul a gyógyszerekben, mint a lököttek a szarban"), katikus (< patikus; népetim. szój.), kotyvasztó, méregkeverő, vegyimoly
mérnök: centiző, vonalzó/ember/
programozó matematikus: agytröszt, kompjuter, szoftveres (< ang. software 'automatikus berendezések részére szellemileg előállított gépi nyelv, program')
ügyvéd: jogkukac
ügyész: hóhér, jogkukac
bíró: döntnök, akta/jogkukac, parókás
közgazdász: her-dász, a köz gáza (gúny), közgázos, pénzvadász
agronómus: agrómókus/mumus, trágyaigazgató, tsz-pók, ugrómókus ~ ugró mókus (népetim.)
könyvtáros: böngész, könyvbúvár/buzi/kukac/moly/lepke (szinonimacsere), mormota
újságíró: firkáns, firkász, irka-firka, karattyoló, pennás, pióca ~ piócás ("rátapad az esemény szemtanúira, míg tele nem szívta magát információval"), pletykafészek/gép/gyűjtő/vadász, sajtkukac (< sajtó...), tollforgató/ koptató
biológus: bacilógus, békabelező, bigyológus, biós, dögész, dögológus
fizikus: áramrázta egyed, fizós, fizus
vegyész: alkimista, boszorkánykonyhás, falhuggyozó, keverke, kotyvasztó, lombikbébi/rózsi (női vegyész), méregkeverő, robbantólógus
kutató: laborkukac
6. író: firkantó, firkász, irkász, irkász-firkász, tollforgató
költő: lantpengető, rímfaragó/művész, pennás, poéta, pojáca
festőművész: ecsetlovag, mázoló, piktor, pingáló
szobrász: agyagkukac, faragcsáló, faragó, gyurmázó, kővágó
építész: Dö Lafal (< dől a fal; franciás szój.), romépítő, szépítész
zeneszerző: kornyikaszerző, Kotta Bözsi, kottagyáros, kottás, kottavető, zenebuzi
zenész: diszkós, klimpirozó ('zongorista'), kottafej, zenebuzi
énekes: kornyikáló, kornyikamester, kornyikás, kotkoda, nyávogó, nyervogó, popsztár
táncművész: balerina, csörgőbébi, csupaláb, heje ("tánc közben kurjongatnak"), pörgettyű, rángásmester, rip-rop, tipi-topis (< tipeg-topog)
színész: bohóc, komédiás, ripacs
ruha- és díszlettervező: cicoma Cili, fércelő, göncös, jelmezes, rongykukac
fotóművész: fotográfus, kameramajom, kattintó, szexfotós, vaku-Ubul, villanó-Elek
7. igazgató: dirembósz (? < direktor Æ bosz), diri; a diri, a titkárnő kedvese; dirigens, dirnyák, fejes, nagyfőnök, az "Úr", Zeusz
főnök: bosz ~ bósz (< ang. szleng boss 'főnök'; US-szleng 'pártvezér'), csíf (< ang. chief 'főnök, vezér'), fejes, fő-fő-nök, főnök úr, góré, kulaj (m. cig.), nagy fej, az öreg, vezér
8. e g y é b f o g l a l k o z á s
ács: napkóros
ablaktisztító: üvegnyaló
autófényező: autónyaló
cukrász, cukrászlány: csuflis (< szln. táj. 'cufli' albán nemzetiségű cukrász'), mézes-mázas, krémestündér, staniclis
hentesáru-eladó: húsi, sonkanokedli
zöldséges-eladó: zöldi
pékáru-eladó: zsömlés
esztergályos: drehás, drehus (? < ném. Dreher), forgácstündér (nő)
fonónő: fonász
földmérő, geodéta: sírhelymérő
gázszerelő: csőkukac
karosszérialakatos: pléhsuszter
kéményseprő: fekete macska
kenyérszállító: bucihuszár
markolós: lukátor
pap: Isten huszára, rásáj (-- m. cig. raÆaj)
parkettázó: parkettanyaló
parkőr, városvédő felügyelő: szürke farkas
postahivatalnok: stempliző
úttestfestő: utcanyaló
vasutas: sínbohóc
vasúti forgalmista: palacsintasütős (a jelzőtárcsáról)
vécépucoló: aranyásó/műves, vécébuzi/kukac/muki
vízvezeték-szerelő: csőkukac
1. munka általában: bútyi (m. cig. b tji), dolog, gálya, gettó (< ol. ghetto 'zsidónegyed', 1531. Velence zsidónegyedéről; itt: kényszermunka), güri, meló (< argó 'munka, nehéz testi munka' < ném. argó maloche, meloche 'nehéz testi munka; mesterség' < jidd. melocho, meloche 'munka, mesterség' < héb. melakah 'munka'), melcsi, melódia (< meló), robot (< ném. Robat 'jobbágymunka' < óe. szl. rabota, robota 'szolgaság, rabszolgaság'; horv., szln. rabota 'munka, úrdolga'; szlk. robota 'ua.'; or. ðàáîòà 'munka'), robotolás, sitt, szenvedés
dolgozik (van állása): burcsázik (< "talán Burcsa Győző győri focista nevéről; hajtós volt"), gályázik, gürcöl, gürizik, húzza a rabigát, melcsizik, melózik, nyomja a lapátot/melót, robotol
sajátos munkakörülmények: szellemi szabadúszó ("nincs meghatározott munkaideje"), neveli a kengurut ('gyesen van')
nem dolgozik; munkakerülő; nincs állása: csövi-havi, kivette a szabiját, közveszélyes munkakerülő, lóg, luftol, melótlan, nyaral, szünetel
nem szeret dolgozni: almás neki a meló ("savanyú, kelletlen"), bűzlik a munka neki, csókás, elmenne a munka temetésére is (közhely), kamuzik (? < "kerüli a munkát + z képző" ~ < argó kamu 'hamis' -- kamuka 'félrevezetés, csalás'), kerüli a kását (táj., szólás), kmk ~ KMK, lazsál (< ném. lachieren, laschir'n 'elenged a kártyában' < fr. lâcher 'elereszt, elhagy'), lazsálós, lógós, meglóg a munka elől, munkadurga ("...kerülő"), munkaundora van, nem csípi a melót, sumákol; úgy dolgozik, hogy más is odaférjen (közhely); unja a banánt, utál melózni
húzza az időt munka közben: elpofázza az időt; húzza, mint a rétest; lazsál, melónyaló, nyújtja a rétest, pöcsörög, szötyörög, támasztja a kapát/lapátot, totojázik, tetűsködik, tökül, tötyörészik
"ellóg" a munkáról: büdös neki a meló, csavargyárban dolgozik, csövezik, dekkol (< argó 'elrejtőzik, várakozik' < ném. decken 'befed, betakar; fedezi magát'), dobbant, elblicceli, elcúg/szivárog, eltűz/zúg, lekopik, linkeskedik, lógecol, meglép/pattan, olajra lép, ügyeske
gyorsan dolgozik: csapja a munkát, fergeteg, gürizik, güzü, hajt, Hova sietsz?; jár a keze, mint a rokka; löki a melót, meszes (< megy, mint a meszes; népi szólás: ti. "a mész eladása után üres szekérrel gyorsan hajtott hazafelé"), motolla, összecsapja a munkát (itt: pozitív a jelentés), pedál, pedálozik, pörget, rátesz egy lapáttal (új szólás), robotgép, robotként, robotol, sprintel, stréber, sztahizik (< sztahanovista, a negyvenes évek végéről < or. ñòàőàíîâåö 'élmunkás'), teker
ügyesen elintézi az ügyeket: belevaló (a kukába); elsimlizi, fifikásan szövegel, megmaszekolja, megtalálja a kiskaput, smirgli (< ném. Schmirgel 'csiszolóvászon, dörzspapír; csiszolókő' < ol. smeriglio 'csiszolókő, -papír' ? < gör. sm riV, smÆriV 'korund, csiszolókő'), teker
siettet valakit: Csorda vezér (beszélőnév), hajcsár, hajtja, kiadja a testamentumot ("utasítást"), meghajt; A menyasszony előbb kész van, mint te!, Nyomasd magad!, Pattogjál már!, pattogtat, robotoltat, strapáltat, ugráltat, zsigerel
"Megy a munka?": Dolgozgatunk? Dolgozgatunk?; Dolgozunk, dolgozunk?; "Halad a szekér?"; Megy a meló?; Melóztok?; OKÉ-s a meló?; Pedálozunk, pedálozunk?
lejárt a műszak: fáiront ~ fájront, fajrone (tkp. fájront, fájramt; népetim. < ném. Feierabend 'ünnep előestéje' > 'vége a műszaknak, munkaidőnek'), késésben vagyunk hazafelé, konyec a melónak, lejárt a sikt, tűzés haza!, vége a gettónak/melónak/robinak/sittnek (? < szinonimacsere: siht)
túlórázik: bevásárol, fusizik, gmk-zik, gürizik, kommunista műszak, maszekol, melózik, pedálozik, pluszmeló, ráhajt/rak/tesz, repeta, tulcsizik, túrózik (szóferd.)
társadalmi munkát végez: buzgómócsing, ingyenmunka, meghülyült, robot, robotol, társadalmit végez, társadalmizik
gmk-zik: bulizik, fusizik, gmz-ik (géemzik, szóferd.), maga melózik, maszekol (< mozaikszó: maszek < magánszektor, Kellér Dezső alkotása az 50-es évek elején < előzménye a priszek < privát szektor. Jobb minőséget ígér az állami szektor produktumainál.), plusszmunkát végez
maszek, maszekol: adóalany, feketéz (táj.), fusizik, gürcöl, hajtja a pénzt, kisiparos, mászek (szln. táj. masek < m. maszek), maher (táj., argó maherol 'becsap vkit, pl. vendéget' < ném. Macher 'fő mozgató; készítő), plusszol ("pluszmunkát végez"), rabló
fizetés: borítékos, borravaló, dohányadás, éhbér, fitying, fizu, froncsi, gázsi (< fr. gage), guba, kávézás, lóvé, lóvénap, lóveszosztás, mancsesz, mani, maniosztás, melóbér, morzsa, semmiség, steksz, suska, tejjegy, zsebpénz, zseton, zsizsi, zsoska, zsozsé, zsozsó
prémium: álom, jövedelemadó, juti (< jutalom), plusz mani/mázli/ pénz/steksz, prém (szócsonk.), prémcsi (< prémium < lat. praemium 'jutalom, külön díj'), visák (táj. < horv. viÆak 'többlet')
sokat keres: bezabál a pénzből, buzgó mócsing, gazdag pali, megszaladt neki, megszedi magát, milliomos, nagy a szajré, rászakadt a bank, sok a dohánya, sok zsozsót kap, vastag, vastag a boríték, vastag bukszás
keveset keres: csóri ~ csóró, kevés a dohánya/zsoldja, kevés zsozsót kap
zsebpénz: borravaló, diákfizetés, dohány, dugimani, éhbér, élettengető pótlék, havi bér/járulék/mani/pénz, káposzta; kincs, ami nincs; kotta, lekenyerezés, könyöradomány, lóvé, lovetta (? < lóvé olaszosan), money, motyó, potyapénz, saláta, smucig pénz ("a szülők nehezen adják, és keveset"), suska (< "susog"), szülői hálapénz, szülőkeserítő, tandíj, tengető, tészta, zsebdohány/mani/prémium, zsozetta ~ zsozsetta ("aprópénz; zengő-zsongó hangot ad" ? < zsozsó), zsozsó
gyűjt valamire: guberál, kapar, összeguber (szócsonk.), spórol
elveri a pénzét: berugik (táj. "ahhoz sok pénz kell"), égeti a zsebet, elcseszi a susit, elcsöszi a pénzét (táj.), nősül ("nőre költi"), pléhre veri, seggire ver a pénznek
Adj kölcsön ...!: Adjá' lóvét, légy potrohos! ("... szíves"); Adj egy kis geldet/zsezsét!, Dobj ide manit!, Dobj meg ...!, Gombolj le ...!, Ide a manit!, Kéne egy kis dohány!, Lökjél meg egy százassal!, Megvághatnál ... Ft-tal!, Nyomj meg egy tizessel!, Susek kéne!, Ugrass egy rongyot!, Van egy kis morzsád kölcsön? ("fizetés")
2. bevásárlás: föltankolás, plusz túlóra
butik: bazárgyár, bódé, rongybolt, shop
butikos: bódés, budikos (szóferd.), csóri, maszek, maszekos, óvszerész, pénzeszsák, rabló, zsozsósok
bolt, üzlet: báutá (szln. táj. bauta < m. bolt), bodega (nyj. 'raktár, borospince'; argó 'rosszhírű kocsma, harmadrendű bolt' < ném. Bodega < sp. bodega 'pince, borkimérés, áruraktár' < lat. apotheca < gör. ¡poJÀkh 'raktár, lerakat'; rom. bodegã 'falatozó'; cig. b#d#va 'kunyhó'; szlk. bodega 'csemegeüzlet'), felpakolda, lemázsál ("mérlegen megmér"), tetthely (< német krimi-sorozat címe)
élelmiszerbolt: aaböcö, ábece, ABC, áböcö, kajabolt/ház/tár, romlott kaják gyülekezőhelye, zababolt
illatszerbolt: büdöske, büdösbolt, bűzbarlang/bolt/tár, csicsa-bár, csicsásbolt, drogéria (< ném. Drogerie < fr. droguerie 'vegyszer-, illatszer-, háztartási bolt'), drogi, illatbolt, illatfelhő-szertár, pacsuli ('dravida, indiai növény: Pogostemon patchouli; 'illatszer' < ném. Patschuli < fr., ang. patchouli < hind. pacholi 'szárított pacsulilevelek' ? < tamil pach, pachai 'zöld', ilai 'levél), pacsuliáruda/bódé/bolt/shop, pamacsbolt, parfüméria, piperkőcbolt, púderdoboz, szesz-ól
hobbibolt: ez-az bolt, ezermesterbolt, hogi-vadi bolt, mániások boltja, újhullám, vasas ("vasbolt")
áruház: hiper-marketing (< ang. hyper 'túl-'; marketing 'piaci adásvétel, vásározás'), szupi (< szupermarket)
piac, vásárcsarnok: bazár (< ném. Basar < tör. bazar < perzsa b#z#r 'vásár'), bolhapiac, csóróhely, kofa áruház, kofák gyülekezete, kofatanya/tér, piharc (szóferd., népetim.), pinyac, pletyiterem, pletykafészek, primac, tetűpiac, zsibvásár
kirakat: ószlag (< ném. Auslage), üvegbámulda
kirakatot néz: kácsing (? < kacsingat), opuláz (? < "okula")
pénz általában
bagó (? < bagóért vette 'potom áron' ~ szinonimacsere: dohány helyett), bankó (R. 'bankjegy' < ném. Bankozettel < ol. cedola di banco 'ua.'), csanó, csanusz, csicsedli ("aprópénz"), csicska, csicskó, csinz (? < ang. change 'pénzváltás, aprópénz"), csíz, csízió (< érti a csíziót 'eszes, ravasz, minden hájjal megkent' < nép. 'jóslatokat, álomfejtéseket is közlő verses naptár' < lat cisio 'jártasság vmiben; kalendárium' -- lat. circumcisio 'körülmetélés'), delá (táj. < szln. táj. dela 'dolgozik; fizetés'), della, dohány (< argó), dolcsi (< dollár), dózsó (< zsozsó), dudva (< argó), fitying ("aprópénz", 'nagyon kis értékű pénz' ? < fitty, fittyent > fittyet hány 'semmibe se vesz'), froncsi (< forint), garas ("aprópénz"; R. '5,3,2 krajcár értékű váltópénz; fillér; nagyon kevés pénz' < ném. Groschen < ócseh groÆ < k. lat. grossus), gázsi ('fizetés, bér, díjazás' < ném. Gage 'fellépési díj, fizetés, zálog' < fr. gage 'zálog, biztosíték'), geld (< ném. Geld), geppa, gersli (< ném. Gerstel, gerscht'l 'dara, árpakása' < ném. Gerste 'árpa'), gomb, guba (< argó), gyengi (< argó < or. äåíüãè), gyufa, kavics, korpa (< argó), lé (< argó lóvé < cig. l#ve ?~ szinonimacsere: leves helyett), leves (< argó), lotyi (? < zlotyi), lóvé (< argó < cig. l#ve), lóvesz (cig.), lovetta (< lóvé, olaszosan), lozsó, lőve, mag (< argó ? ~ pénzmag 'kisebb összeg'), mák (< argó 'aprópénz'), mandzsóresz (m. cig. mandjin 'kincs'), manesz (< money), manci, mancsusz (< mani), mani ~ máni, mani-mani (táj.), manióka (? < mani < ang. money), manó (szóferd.), manyi (< mani, népetim.), morzsa, motyó (argó), munició (< lat. munitio 'lőszer, felszerelés'), painsz (szóferd.), pelyva, penájsz, penszér, perka, peszó ~ pezó (< sp. peso 'dél- s középamerikai pénzegység'), peták ('igen kevés pénz' < '5, ill. 7 krajcár értékű pénz a 18. sz. végétől' < szh. petak 'ötös; öt para értékű pénzdarab'), pézmag (táj. pénzmag), pezsó, píz (táj.), pönci, pözsó, rezsi, rezsó, rongy (< argó < ném. argó Lappen 'rongy; nagy címletű bankjegy' tükörszó), siska (< suska < "susog a pénz"), soska, spesó, steksz (< argó < stehó), suma, summa (< lat. summa 'pénz/összeg'), susek, susi, suska ("susog, amikor kiveszik"; < táj. 'kukoricacsuhé' < szlk, sustaÆ 'zizeg, suhog, zörög'), susu, szajré (< argó 'lopott holmi, csempészáru' < ném. argó sore, shore, schorje < jidd. ss'chojro, ß'chore, ß'choire 'áru, lopott holmi, zsákmány'), szapé, tészta ("elfolyik, szétfolyik"), tex (? < steksz), tőke, valuta (< ném. Valuta < ol. valuta 'fizetési eszköz, pénz, érték, becs' < ol. alere 'vmivel egyenlő értékkel bíró'), vas (? < Nincs egy vasam se; szólás < 'súlyos gazdasági években a legkisebb értékű pénzérme anyaga, s ezért neve'), zseton, zsezse, zsézsé, zsizsi, zsizsu, zsold, zsoska, zotyi, zsozetta (olaszos), zsozsek (? < zsozsó), zsozska, zsozsó (< argó 'fizetés, pénz' ? < Zsozsó < Jozsó, köznev.), zsozsó bá', zsuga ("kártyázás s az itt használt pénz is"; < argó 'kártya, kártyázás' ? < zsugál 'kártyázik' < rom. jucator de carþi 'kártyás' ~ a juca carþi 'kártyázik' < juca 'játék')
pénzcímletek neve
több értékű címlet: abroncs (föltehetően az érmék kiálló pereméről: 'tízes, húszas') -- bélás (argó '2 Ft-os' < argó bé 'kettő'; újabban 'ezres' is) -- káposzta ("zöld, leveles papírpénz": 'tízes, ezres') -- lepedő (< argó 'százas'; mindig a legnagyobb címletű bankjegy: 'százas, ötszázas, ezres') -- rongy ("annyit ér"; < argó 'százas, ezres') -- saláta ("gyűrött, zöld papírpénz": 'tízes, ezres, dollár')
forint általában: csóring (< ? < argó csóró, csóringer 'szegény'), froncsi, frontyi
kétforintos: bélás
tízforintos: abroncs, béke (a női szoborról, mely az érme hátoldalán a pálmaágat tartja kezében), káposzta, Petőfi (arcképéről), saláta
húszforintos: abroncs, Rákóczi (arcképéről)
százforintos: kiló (< argó 'száz, 100 Ft'), kisvörös (színéről), Kossuth (arcképéről), lepedő, pirike, piros, piroshasú, piros píz, róka (színéről), rongy, sztot (< bolg. ñòîòèí à 'a leva századrésze; tkp. fillér'; itt: az első szótag jelentése alapján)
ötszáz forintos: Ady (arcképéről), lepedő, lila (színéről), lila píz
ezerforintos: Bartók (arcképéről), béla, Bélás (Bartók keresznevéről), éretlen ("zöld színéről"), fejjegy ("az arckép csak nyakig tart"), káposzta, lepedő, rongy, saláta, tejjegy, zöld, zöldhasú, zöld lepedő, zöldség ("a színe miatt")
régebbi pénznem: garas, krajcár (< ném. Kreuzer 'többnyire a legkisebb váltópénz; a 19. sz.-ban a legkisebb rézpénz'), pengő (a Horthy-éra pénzneme), peták
egyéb pénzzel kapcsolatos kifejezés: kemény zsozsó 'valuta', magyar "dollár", pelyva ?'aprópénz', sastojás ("nagy összegű pénz")
a pult alól kapja az árut: alulról kapja, bunda, csúszó áru, dugeszból, dugi, dugi árut kap, dugiban kapja, dugicsál, dugizik, feketén lövi ("protekcióval"), feketézés, kukázta neki, protekció/s/, protkója van (< protekciója), sunyiba kapja, sutyiba
áruk különleges neve
ánizscukor: bocskorfűző/talp ("keménysége miatt"), cipőpertli
cukor: cukkerál
gumicukor: lógó, kukac
rágógumi: rágcsáló, rágenyó
Túró Rudi: Túr a Ludi, Turbó Rudi, túró rudejsz, túró rudnyek, Túró Rudolf ("csokoládéval bevont tejtermék, gyerekek kedvenc édessége")
kenyér: kleba, deszka ("kemény")
kifli: befli (szój. ellentétezéssel), bifli, kafli, kiflancs, kifláncs, kiplaj
zsemle: zsemi
túróstáska: buksza ('bukta', szój.), túros batyu
kakaó: kácsi, kakanyó
tej: anyatej, macskabenzin, tejci, tejcsi
üdítő: bocivíz, lónyál, lúdnyál
fehérbor: fehértinta
egyéb élelmiszeráru: dusekovics 'kempingsajt', fingófőzelék 'babkonzerv', hurkica 'hurka', kolbi 'kolbász', majomméz 'majonéz', mócsing 'hús', őrült bors 'őrölt bors', paradájsz 'paradicsom', parcsi (< parizer) 'párizsi', stifi (< stifolder, stifulder < a török idők után a Fuldai Apátság területéről betelepült német népcsoport nevéről és nyelvjárásáról < ném. Stifulder < Stiftsfuldaer < Stift Fulda) 'nyári szalámi', szalcsi 'szalámi', szappan 'vaj', tojat 'tojás', trapityu 'trappista sajt', TSZ 'téli szalámi', ubi 'uborka'
3. Étkezés: csócsálás, disznóetetés, fejtömés, kajálás (< argó kajál 'eszik' ? < cig. xal, hal 'eszik'), kajó, kajolás, mamicskolás, silózás, tömd magad! -- akció, tömi az agyát, vályúroham, zaba, zabálás, zabi, zabizás
étkezési időszakok: főkaja 'ebéd', regcsi 'reggeli', tízes, tízi 'tízórai', uzsi 'uzsonna', vacsi 'vacsora'
eszik (általában): abrakol, béleli a gyomrát, bepofázik, burkol, flamol (< argó flamós 'éhes' ? < ném. argó flammo 'éhség'), csócsál, halózik (< argó < cig. xal, hal 'eszik'), kajál (< argó ? < kajel, kojel < m. cig. chalyom; ném. cig. chhaiawa; fr. cig. haiav; balk. cig. khava 'eszik'), kajel, kajol, lapátol, majmol, pikköl, tankol, tép, töm, tömi a buráját/a fejét/a majmot/a pofáját, zabak, zabál, zabázik, zabbant, zabol, zagyil ("zabál")
eszik (különleges módon): behappol/kajál, bespejzol (< nép. spejz, spájz 'éléskamra' < ném. Speise 'étel, éléskamra'), csámcsog, gusztálkodik, hamizik, lefetyel, mammog, nyammog, nyámnyog, termel, tömi a bendőjét, zabál, zabicsol
étel: abrak, bébipapi, kaja (< kajál), kajesz, koszt, kottyantás, moslék, szakácsürü, zab (szócsonk.), zaba, zabó
ételek neve a menzán: bébipapi, disznótáp, kotyvalék, lötyi, lötty, méreg, moslék, mosogatólé (Lásd még 53-54. oldal!)
levesfélék: csíkosleves ("laskával"), fantázialeves, forró víz piros tányérban, gilisztásleves ("metélttel"), kockásleves ("kockástésztával"), limonádé, lötty, melegvíz, mócsingos leves, moslék, mosogatólé/rongy, öntsük csak ki! (szatirikus szójáték is), piros tálban víz 'paradicsomleves', pisi, rongyleves ("a tojás szétfőtt foszlányairól") 'tojásleves', sós lötty, úttörőgombóc-leves 'tarhonyaleves', vegyületek jóddal higítva, vizestészta, vízleves, víz + víz
húsfélék: cipőtalp, csizmasarok, egérfalat, foghúzó, fűrészétel, háj, mócsing, paca, pacskertalp, rágógumis, rántott mosogatórongy ("pázsizsi szelet"), vámpír/zambi kaja (< zombi 'afrikai néphit nyomán varázslattal feltámasztott halott')
tésztafélék: a szakács néni protézise
barátfüle: barátcimpa, batyócimpa (szinonimacsere)
krumplinudli: bucinudli ("barnás, vizes"), izzadt gilinyó, kukinudli
krumplistészta: gránát
makaróni: kukac, csusszancs
metélt: giliszta, kígyó, mácsik (táj.)
rétes: gibánica (< horv. gibanica)
spagetti: spagóca
túróscsusza: csusszancs ("gyorsan lecsúszik"), ott csúszik a mászik ("olyan rossz, ... inkább csak mászik a gyomorba")
főzelékek, mártások: ketymetyütyü (< mondókából: "... aki másnak ketymetyütyü, maga belefotty ..."), kutyulék, massza, papi, pempőke, sűrített víz, takony, trutymó, turmix
babfőzelék: fingató
sárgaborsó-főzelék: betonfőzelék, falazóanyag, plakátragasztó, takony
spenótfőzelék: popejfőzelék (< "Popej, a tengerész ...", a 30-as évek slágerfigurája, aki a spenótból merítette erejét. Újabban rajzfilmhős), spencsi
sütemények: bodag (táj. 'vakarékból sütött lepény') 'pogácsa'; bukita 'bukta'; emelet, éti-éti, kalóriabombák; "Minyon, amit a ló kinyom"
savanyúságok: buborka, csalamádé, csilicsalamádé, egy pohár ecet, savnya, ubi
kenyérfélék: brúgó (< argó 'kenyér'; R. 'diákoknak sütött, egy adagnyi kis barna cipó'), fogtörők, máró (m. cig. m#ro 'kenyér'), kakaós kenyér ("búzatöretes kenyér"), kliba (< szlk. chlieb 'kenyér') 'rozskenyér', meszelt kenyér ("vajas, margarinos"), proletárszendvics 'zsíroskenyér', rozsdakenyér 'rozskenyér', zsírosdeszka 'zsíroskenyér'
szendvics: deszka, húsos deszka, préselt husi, tégla
hot dog: döglött kutya (népetim.), forró kutya (< ang. hot dogs, tükörford. 'forró virsli kettévágott zsemlében'), holt/hótt dög, meleg kutya
hamburger: bur-burger (szój.), dzsamburger ("angolosítva"), hambi (< ném. Hamburger), hambuci; hami-hami
egyéb ételek: dzsemendeksz (szóferd. < ang. ham and eggs tkp. 'sonka és tojások'; 'sült sonka tükörtojással')
gyümölcsök: alma, almicsek, amla (hangátvetés) 'alma'; banana 'banán', cseri, cserkó 'cseresznye'; gyümcsi; kaktuszgyümölcs, kókuszcici (A kék lagúna c. film nyomán) 'kókuszdió'; nari 'narancs', nórabóra (< táj. mirebóra < mirabolánszilva) 'vadszilva', rösnye (< cserösnye), szami 'szamóca', villanykörte ("olyan sápadtan vírit"), 'körte', vitaminbomba
iszik
dzsafizik, feltölti magát üzemanyaggal, hörpöl, ibrikel, jár a nyeldeklője, kluttyog (< klutty! a kortyolást utánzó szó), lötyköl, lőtyöl (< lötty), öblít, piál, pijál, pjotik (< or. ïèòü, ïü¸ò + magyar -ik rag), porzik a veséje ("szomjas"), szlafatyol (< szlopál Æ lafatyol < lefetyel), szlapál, szlopál, szopik, torkot öblít, vedel -- (Lásd még 171-173. oldal!)
ital: apatej, benzin, cefre, kakojci ("kakaó"), lé, letykó (< "litty-lötty"), lötty, macskabenzin, pia, pija, szlopa (< szlopál), tinta (< argó tintás 'ittas'), tütü (gyermekny. 'ital, víz'; nép. argó 'szeszes ital'), útjelző
különleges italok: bólé, guszti, házmester, koktél, Leó
üdítő: ló/tevenyál
víz: Gorbacsov itala, lófröccs, peresztrojka-víz
egyéb italok: koca-cola 'kóla', lábmosóvíz 'rossz sör', lábvíz 'limonádé', szőke kóla 'narancsüdítő', trampliszóda 'traubiszóda'
fagylalt, fagylaltozni: fagyi, hideg rút (< rúd 'jégkrém'), jégbunkó, jeges víz, nyali, nyalni, nyalnivaló, nyalókázni, nyalunk egyet
csokoládé, cukorka: cuki, csocsó, csoki, hízika, kaka, kuku
tökmag: köpködő, spice (táj. < horv. koÆpice 'tökmag'), tökimagi
napraforgómag: cotyi (< szotyi < szotyola), luszka (táj. < luszkálni 'magozni, magot enni' < szlk. lúskaÆ 'kihámoz, kifejt'), majomkaja, makuka, szotyi, szotyoka, szotyola, tányérica (táj.)
pattogatott kukorica: durrogi, durrogi, kuki, kukó, pati, patt, patti, pattogatott/pattogó kuki, rica, tutyi
magvak együttes elnevezése: köptető, madáreledel, mag, rágcsa-hamma
magvak héját kiköpi: csulázik
nagyon éhes valaki: baromi kajás, Beethoven-ciklusokat jár a gyomra, bélpoklos ("nem tudja abbahagyni az evést"), bokha (< cig. bokhalo 'éhes'), farkasbeteg (< éhes, mint a farkas), flamós (< argó 'éhes'), kajás, rohadtul kajás, visszabeszél a gyomra, zabálhatnéka van, zabás, zabis
jóllakott: becsápolt/böfögött/kajált/kajolt/pakolt/termelt/zabált, dugig van, felfújódott, föltankolt, megtelt, megtömte a bendőjét, kibélelte a gyomrát, nyakig van, puffra lakott, tele a bendő/buci, tele a tartály, tele van a bendője/a pici poci, teli a majom
böfög, böfögés: bazilikázza a kultúrát, böffent, böffeskötetet ad elő ("sorozatban"), böfi-böfi, böfizik, büfizik, büfög, disznó/l/kodik, emészt, furcsán veszi a levegőt, görbül (táj. görbőt rág 'kérődzik'), jelzés, kérődzik, kisfiam!; kivágta a kultúra a biztosítékot, magába' beszél, malackodik, röffent, röfög
csuklik, csuklás: csukluk, emlegeti az anyósa, emlegetik a verebek, emlegetik a verebek a lószarba', hukkázik (< hukk!), hukkogat, hukkol, kotkodákol, kuc-kuc, már megint emlegeti a nagynénje, nyihizik
kis dolgát végzi: brunyál (< argó < ? ném. brunzen 'vizel'), budizik, csorgat, csőtörés, csőtörése van, csövel, csövez, csurgat, elrendezi a folyóügyeit, ereszt, folyóügyeit intézi (közhely), fütyül, gyikol (fiú), hugyál, hugyol, hugyozik, hugyzik, kicsavarja az uborkát, kicsavarja az uborkáját, kiengedi a fáradtolajat, kiereszti a felesleget, lecsapolja magát, leengedi/leereszti a fáradtolajat, leereszti, leereszti a hűtővizet, locsol, lotyózik, Niagara--vízesés, nyomja a budit, öntöz, pesel, pipil, pisál, pisikél, pisil, pislant, pissent, pörsent, pössent, prigyil, rotyózik, siel (< pisi-el), sikít, sinyózik (táj.), slagol, slinyál, slisszel, szpisö (r. cig.), tüzel, vecózik, vöcézik
nagy dolgát végzi: birkózik a nagy barnával, bruttyant, budizik, büdösít, csúsztat, fosik, hasít ("végbelet"), Hirosima, hosszú melózik, jön a rakomány, kábelezik, kakál, kakil, kakkant, kétbetűs kitérőt vesz, klotyózik, koáz, kolbászozik (cig.), kotlik, kulázik, lefoglalja a ház legkisebb helyiségét, mogyorózik, nagybudizik, potyogtat, pottyant, pukkant, reterál, retyózik, rettyent, rötyizik, sakkozik (cig.), salakol, slozizik, szarik, szkakascse (r. cig.), termeli a hurkát, tojik, trágyázik, trónol, trottyol, trutyizik, üdül
ürülék: fos, kaka, kula, szar, trágya
szellent: ágyúzik, bebüdösíti a terepet, bélfütyül, bombázik, buzsinyescse (r. cig.), büdösít, bűzít, bűzölög, büzzent, csigára lépett, csuklik a segge, dörög, dudál a szar a kanyarban, durrant, durrog, durrogat, Dühöng a déli szél (-- Arany: V. László, idézet), eleresztette a bűzbombát, elereszti a békegalambot/galambokat/magát, ereget, ereszt; Esküszöm, hogy a görény sírva könyörögne a receptért; fantáziál, fingik, frutyizik, gázosít, gőzöl, hangosan gondolkodik, illatosít, itt benn megy ki (szój.), kekszel, kiengedi a felesleges gázokat, kieresztette a galambot, kiereszti a fingsprayt (< ang. spray), kipakol, kirámol, kozmál, kusszant, lebbent, levegőztet, liftezetta (olaszos), megingik (euf.), parfümöz, pucsit (hangutánzó), pukizik, pukkant, pukkol, puklázik, pumádzik, pumázik ("büdös, mint a pumaketrec"), puppol, purcant, púz, púzik (< pú), pűzik, rotyogtat, rottyant, szállnak a békegalambok, szarik, szelel, trottyant, trottyol, vég bélázik, végbélszelel
szellentés: alfarhang (örökség a korábbi diáknyelvből), alvégbélhang, babos, böfögcse, fenciböfögés, fing, forró szél, hátvágánygáz, passzátszél (szój.), puki, segglehelet (örökség), segg szehellet lehelet, szeles, űrgyűrűfütty (örökség), ürüfütty, végbélfütty (örökség az ábécé sorrendjében kiagyalt régebbi szinonimasorból), végbélszél (örökség)
vécépapír: budipapír/rolni/selyem, coco/cöcöpapír, elsőosztályú szalvéta, Klementina, klotyótekercs, klozopapír, líra, méteres szalvéta, mosogatórongy ("a cafrangos szélű), pöcekellék, retyipapír, rötyiradír, seggkendő, seggkotorászati négyzetrongy (örökség), seggnyalogató/rongy/szeleptörlő, seggszpír (< Shakespeare, régebbi népetim.), seggtörlő, sló/slozipapír, smirgli, snózlipapír, sportcsík, stóc, Szexpir (< sekszpír, szój.), tanárcetli, vécéolvasmány, vöcöge/vöcöpapír
4. sétál: császkál, Corso-zik (< ol. corso 'sétány'), cselleng, dzsavel (? < cig. dÆal), flangál (< R flangiroz < ném. flankieren 'kószál, csavarog' ~ fr. flâner), korzózik, lófrál, lötyög, slattyog
siet: karikázik, koptatja a lábát, robog, skerál (< argó 'fut, dolgozik'), szedi a virgácsait, teker vhova, tép
"kocog": dzsál, dzsoggol (< ang. jogging, jelenleg 'kocogás' < jog 'lökés, rázás; taszít, ballag'), fölhúzza a nyúlcipőt, húzza a belét, kacsázik, kapkodja a léceit, keringőzik, kilométerhiánya van, lohol, lötyög, nincs ki a kilométere, spurizik, teper (< bicikli teper, hajt), trappol, üget
elesik: elzúgott, akkorát zúgott
fürdik, zuhanyoz: ázik, áztatja a seggét, dusizik, lemossa a redvát (táj. 'piszok, retek'), pacsál, úszni tanítja a tetveit, zuhál, zuhizik
fogat mos: agyarat mos/sikál áztatja a pofáját, dörgöli a rágóit, kapar, kefél, medvézik (< az Esti mese tévémacija nyomán), mossa az agyarait, protkót mos/tisztít, reszel, súrolja a protézisét, súrolja a rágókáját, szájat takarít, zongoráját csiszolja
piszkálja az orrát: orrbányász, takonybányász
aludni megy: ájcsiba megy (< horv. pajiti 'csicsikál, hajcsizik'), alukálni megy, beadja a szunyakérelmet, bedobja a szunyát, csicsikálni megy, csörög a pizsama, dögölni dzsal, durmolni megy, elmúlt már a tévémese ("aludni kellene"), fellőtte a pizsamát, föllőtték a hálósipkát/a piros cumit, igyit szpaty (< or. èäèò ñïàòü), köp a maci, köpött a maci/a mackó/neki a maci, ledekkol/döglik, lefeküdt a tv-maci, megy dögölni/a dunyhabálba/csucsukálni, megyünk a csíkosba, pizsamaosztás, szpattyolni megy (< or. ñïàòü), szunyálni megy, tollasbálba megy, várja a pizsi, veszi a csíkost
alszik: alukál, átmegy vízszintesbe, bevágta a szunyát, beveri a szundít, bundizik (? < alszik, mint a bunda), csicsikál, csicsikázik, csucsál, döglik, durmol, durmolás, horpaszt, húzza a kutyabőrt (szóferd.), húzza a lóbőrt, konzerválja magát, pájcsizik(< horv. pajiti), szunyál, tentézik
horkol: pánkos (< párna Æ vánkos), brummog, dorombol, dörmög, dudál, éjjeli altató/beszéd, éjszakai ének, fújja a kását, fűrészel ("hangjáról"), hangos szundát csap, horgol (szóferd.), horkant, horonkul (táj.), horpaszt, hortyog, húzza a lóbőrt, károg álmában, kerreg, trombitál