Tisztelt Adatközlő!

A jelen kérdőívvel egy tudományos gyűjtőmunkához kérjük segítségét. 1992-ben megjelent egy katonák nyelvét bemutató szótár, a Bakaduma. Mivel annak anyaga az 1980-as években gyűlt össze, időszerű volna újabb gyűjtésekkel felfrissíteni, kiegészíteni adatait. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén erre a feladatra vállalkoztam, s ehhez szeretnék az alábbi kérdőív kitöltésével segítségét kérni.

Ezzel a kérdőívvel a magyar nyelvnek (ezen belül az úgynevezett csoportnyelveknek) azt a változatát szeretnénk megismerni, amelyet a katonák egymás között, nem hivatalosan, nem szolgálati kapcsolatban használnak. Érdekel tehát minden olyan szó, ami a nem hivatalos katonai nyelv része (fóka, szívatás, kopasz stb.), de a katonaélethez kapcsolódik, ekkor használatos, a civil életben elő sem kerül, vagy ha igen, ott teljesen más jelentéssel, értelemben.

E kérdőív a katonák életének nyelvi vonatkozásait szeretné feltárni minden részletére vonatkozóan. Nyilvánvaló, hogy az alábbiakban felsorolt fogalmi csoportok nem tekinthetők teljesnek, ezeket emlékeztetőnek, támpontnak szántam. Ha bármilyen olyan szó vagy kifejezés jut eszébe kitöltés közben, ami egyik helyre sem illek be, írja be nyugodtan bárhová. (Szükség esetén pótlapokra is írhat, e kérdőív végén is található egy üres oldal.)

Mivel a nyelv nemcsak szavakat használ, fontos a kifejezések, az állandósult formában használt szókapcsolatok (kopár világtalan vakegér; vén tengeri iszapszemű rája), fordulatok (Öreg rozmár nem dolgoz már; Meghajtom, mint hegyi rablót a lavina stb.) lejegyzése is.

Tudjuk, hogy a katonák nyelvébe szokatlan, sajátos nyelvi alakulatok is tartoznak, mivel azonban gyűjtésem nem az egyéni szóhasználatot vizsgálja, kérem, csak azokat a kifejezéseket jegyezze fel, amiket nagyobb közösség, minimum legalább 3-4 ember használ. (Az alegységnyi vagy ennél kisebb körben használt szavak esetében célszerű lenne, ha valamilyen jellel azt is jelölné, hogy kik használják.)

Hálás volnék, ha az egyes „furcsa” szavak eredetét is megmagyarázná, különösen akkor, ha résztvevője, tanúja volt egy-egy szó, kifejezés születésének.

Az egyes szavak mellé, kérem, írja oda jelentésüket is (ha szükségesnek látja, példamondatokkal magyarázva), és ha lényeges, azt is, hogy milyen helyzetben használják.

Fontos, hogy az Önök számára hétköznapi, megszokott kifejezéseket is felírja, hisz a teljességhez erre is szükség van.

A katonák nyelvének jellemző vonása a durvaság, a trágárság, mások megsértése, ugratása, kigúnyolása. Ezek elhagyása nagy hiány volna, nyugodtan írja le a durvább kifejezéseket is. (Itt hagyom a tanyátokat, basszátok az anyátokat; elküld az isten kóchengeres faszára ’elzavar’.)

Kérem, törekedjék arra, hogy egy-egy fogalomra minél több megnevezést írjon, hiszen olykor több tucat kifejezés is használatban lehet ugyanarra a dologra. Természetesen a társaitól mondott adatokat is felírhatja, ha azok valóban használt alakok. (Ajánlatos is volna, ha kérné társai segítségét, mert így több forrásból gyűlne a keresett szókincs.)

Kis Tamás
KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszék
4010 Debrecen, Pf. 54.
E-mail: tkis@delfin.unideb.hu

 

Az adatközlő adatai
(Kérjük az adatok név nélküli kitöltését!)

Életkora:

Születési helye:

Lakóhelye (korábbiak is, ha ott huzamosabb ideig élt):

Iskolai végzettsége:

Szakképzettsége:

Foglalkozása (a korábbiakat is sorolja fel):

Munkahelye:

Alakulatának helyőrsége (ha több helyen is szolgált, azokat is sorolja fel):

Laktanyája (a korábbiak is):

Bevonulásának ideje (év, hónap):

Leszerelésének ideje (év, hónap):

Fegyverneme (a korábbiak is):

Beosztása (a korábbiak is):

Rendfokozata:

 

I. Időszakok

A bevonulással kapcsolatos kifejezések (honnan jött, milyen származású — például cigány, szabolcsi, debreceni stb. —, a lakhely megyéje, a laktanya megyéje, ezek milyensége stb.)

Alapkiképzés (van-e külön neve, kiképzőközpont, a kiképzést vezetők, a résztvevők; mit csinálnak stb.)

Az újoncok elnevezései (a nekik mondott ugratások, csúfolások; kitolás az újoncokkal, ezek fajtái, végrehajtási módja; takaríttatás, annak eszközei, végrehajtása stb.)

A korábban bevonult, nem újonc katonák nevei (hogyan válhatnak 2. időszakossá, avatások, szokások stb.)

Az egyes „időszakok” nevei, leszerelésre készülő katonák megnevezése (szókapcsolatokkal is; az idő visszaszámlálása, ennek eszköze, az ehhez kapcsolódó szokások, a centivágás ideje, módja, az ekkor kiabált rigmusok, mondókák; a hátra levő napokkal való kérkedés; a „fiatalabbak” bosszantása ezzel stb.)

A leszerelés (leszerelő versikék, nóták; az obsit, zászló és egyéb tárgyak stb.)

A tartalékosok (nevük, behívásuk, felszerelésük, jellegzetes ruhadarabjuk stb.)

A szerződéses katonák (nevük, felszerelésük, jellegzetes ruhadarabjuk stb.)

II. Emberek megnevezése

Hivatásos, sorállományú, szerződéses, továbbszolgáló, civil alkalmazott (fodrász, boltos stb.); elöljáró, beosztott stb.

Rendfokozatok (tisztesektől a tábornokokig), rangjelzésre szolgáló eszközök (csillag, váll-lap, szövetcsík stb.)

Beosztások (írnok, sofőr, mesterlövész, irányzó stb.)

Szolgálat (ügyelet, őrség, konyha, szolgálatban lévő hivatásosok stb.)

Fegyvernem (tüzér, lövész, harckocsizó, felderítő, egészségügyi stb.)

Emberi tulajdonságok (bolond, megvetett, undorító, besúgó, egyéb szidalmazások; derék, jó; szemüveges, kis vagy nagy termetű, nagy orrú stb.)

Emberek, társak egymás közötti megszólítása, egymás közti viszony stb.

Emberi cselekvések (szőrözik, nyalizik, kibújik a feladat alól, tétlenkedik, kotnyeleskedik, mindenhez vélemény fűz, felbosszant, dühös lesz, hitetlenkedik, elzavar, elhallgattat, megszökik, berúg, megy, mozog, siet stb.)

Gyakori kifejezések (káromkodások, közmondások, bölcsességek, ugratások, semmitmondó, állandóan használt kifejezések, válaszok stb.), tréfás vezényszók, felszólítások stb.

III. Szervezés

Emberek csoportjai a rajtól az ezredig, dandárig; ezek tagjai, parancsnokai stb.

IV. Objektumok, épületek, helyiségek

Parancsnoki épületek, lakóépületek, műhelyek, boltok;
fogda, őrhelyek (torony, bódé, stb.),
századszint, hálóterem, mosdó-zuhanyozó, WC, kü
lső körlet stb.

V. Felszerelés, technika, fegyverzet

Étkészlet, evőcsésze stb.
épületek, hálókörletek felszerelése (asztal szék, ágy, szekrény, te
lefon stb.)
felszerelés (sisak, vegyivédelmi szerelés, gyalogsági ásó, egyéb)
járművek (autófélék, harckocsi, szállítójárművek, vontatók, vízi és légi eszközök stb.)
fegyverek (egyéni lőfegyver, puskafélék, rakétavetők, ágyúk stb.; a fegyverekbe való lőszerek, a fegyver részei, tartozékai, a használatukhoz kapcsolódó szavak stb.)

VI. Ellátás

Egészségügyi ellátás (helye, az ott dolgozó emberek, betegek neve, az orvosok módszerei
az emberi test részei — férfi, női nemi szervek —, testi szükségletek — k
is- és nagydolog —, nemi élet (és pótlása), önkielégítés, az ezekhez kapcsolódó szólások stb.

Élelmezési ellátás, ezek elnevezése (helye; reggeli, ebéd, vacsora; az ételek nevei, minőségükre használt szavak; húsfélék, konzervek, felvágottak, édességek; kávé, tea, tej, üdítők stb.)

Ruházati ellátás, ezek elnevezése (gyakorló, kimenő, bakancs, cipő, téli ruhák, egyéb ruházat, sapkák;
a ruházat karbantartásához szükséges eszközök, tisztító szerek, cipőkrém stb.

Illetmény, egyéb

VII. Napi tevékenység

Napirend szerinti élet ébresztő (módja, a kiabált szövegek)
sorakozó (végrehajtása, a sorban való viselkedés, mocorgás, távolságtartás)
reggeli torna (gyakorlatai stb.)
tisztálkodás (eszközei, módja; a koszos, büdös ember neve; borostásság, az erre való f
igyelmeztetés stb.)
körletrend (reggeli és esti rendrakás, a ruhák helye, elhelyezése stb.)
kihallgatás stb.

kiképzés, harckészültség, riadó, leltár
elméleti kiképzés (helye, fajtái, vezetője, mit csinálnak ott stb.)
gyakorlati kiképzés, terepre való kivonulás, kinti tevékenység, harcászat, vegyivédelem, lövészet; a kiképzés helye (gyakorlótér, akadálypálya, lőtér stb.), az ott lévő tárgyak (árkok, lövészteknő, fedezék, akadályok, a célok fajtái stb.)
nagyobb gyakorlatok, hegyi kiképzés, zászlóaljl
övészet stb. (elhelyezés, az ottani élet)
ünnepségek, rendezvények, sorakozók stb.
alaki foglalkozások (alakiatlanul mozgó katona, annak ténykedése, rosszul lép stb.)
karbantartás (mit, hogyan, mivel stb.)
kibújás a munka alól (hogyan, hová; az ilyen katona megnevezése stb.)

Szabadidő
laktanyán belül (sport, mozi, könyvtár stb.)
laktanyán kívül: engedély szerzése (a szükséges papírok, a kérés megtagadása), a távollét fajtái (kimaradás, szabadság stb.)
az utazás
nem hivatalos távozás, szökés
szabadidős tevékenység (italozás, italfélék, részegség megnevezése; nők, megnevezés, közösülés stb.)

VIII. Szolgálat

Fajtái (konyhai, őrség, ügyelet stb.), lefolyása, eszközei, résztvevői (ezek ugratása, csúfolása stb.)

IX. Dicséret, fenyítés

Dicséret, jutalom, fenyítés, büntetés
hivatalos fenyítések (figyelmeztetés, haza nem engedés, laktanyafogság, fogda, börtön, ezek neve, helyének neve; a fenyített ember neve stb.)
egymás közötti „fenyítések”, ugratások, kitolások (például újoncokkal), egyéb tiltott dolgok stb.

X. Állandóan használt kifejezések, mondókák

Szóláshasonlatok (pl. Fosik, mint a pelikán; Kevés, mint elefántnak a normál tampon stb., ugyanilyenek például a kavar, kevés, kiakad, sok napja van még stb. szavakkal)

Közmondások, bölcsességek (a hadseregről, az italról, az öregek és a kopaszok közti különbségről stb.)

Parancsnokoktól átvett kifejezések, nyelvbotlások stb.

Egymás bosszantására használt szólamok, tréfás vezényszók, ébresztők.

Versikék és más hasonlók.

XI. Régi szavak, kifejezések, amelyeket ma már nem használnak, de még ismerik őket (kik és hol használták?)

XII. Egyéb


A továbbiakban a katonák egymás közötti nyelvével kapcsolatos véleményét szeretnénk kérni.

1. Véleménye szerint miért használják a katonák, és miért használja konkrétan Ön a katonai szlenget?
Miért és hogyan alakult, alakulhatott ki ez a csoportnyelv?

2. Szükségszerű Ön szerint, hogy a katonák valamilyen sajátos saját nyelvet beszéljenek? Jó-e ez (és mire) a katonáknak?

3. Véleménye szerint milyen mértékben jellemző a katonákra a katonai szleng használata, milyen gyakorisággal, milyen alkalmakkor használják?

4. Szokták-e, lehet-e a katonai szlenget katonai közösségen kívül, például civilek között használni? Ha igen, miért, ha nem, miért?

5. Véleménye szerint kik beszélik leginkább a katonai szlenget, mennyire elterjedt használata a katonai közösségekben?

6. Szokták-e használni katonai szlenget a hivatásos katonák, magasabb rangú parancsnokok? Ha igen, miért, ha nem, miért? A hivatásosok által használt katonai szleng véleménye szerint eltér-e, s ha igen miben a szerződéses és/vagy sorkatonák szlengjétől? Van-e különbség a szerződésesek és a sorkatonák szlengje között?

7. Mi a véleménye a katonai szlengről? Minősítse! (Hasznos, káros, szép, csúnya, szükséges, szükségtelen stb.)

8. Véleménye szerint hogyan és mennyi idő alatt tanulják meg a katonák a katonai szlenget? Mi a személyes tapasztalata a katonai szleng megtanulásáról?

9. Szokták-e ismerni véleménye szerint a katonák a katonai szlenget bevonulás előtt? Ha igen, honnan származik ez az ismeret?

10. Érzékelte-e valamiből, hogy a katonai szleng folyamatosan változik vagy ennek éppen az ellenkezője az igaz? Ha változik, ki vagy mi ennek az oka? Ha nem, mi okozhatja ezt?

11. Van-e különbség a különböző alakulatok, helyőrségek nyelve között?

12. Véleménye szerint melyik állítás az igaz:

— A katonai szleng az egész országban egyforma
— A katonai szleng helyőrségenként/laktanyánként/alakulatonként különböző
— A katonai szleng fegyvernemenként különböző
— A katonai szleng a kisebb (maximum alegységnyi) csoportokra jellemző

13. Véleménye szerint melyik a katonai szleng öt–tíz leggyakoribb, legismertebb szava, kifejezése? Sorolja fel ezeket?

14. Véleménye szerint mire vagy kire van a legtöbb elnevezés a katonai szlengben?


Az alábbiakban írjon a katonai szleng szavait kifejezéseit felhasználva egy legalább féloldalas fogalmazást, levelet, kitalált beszélgetést vagy valami más, hasonló szöveget.