A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a magyar szakos diákok a 90-es évek elejétől kezdve hallgathatnak kognitív nyelvészeti tárgyú előadásokat. Kezdettől fogva elég nagy volt iránta az érdeklődés, így minden évben voltak olyan hallgatók, akik ilyen jellegű témát választottak szakdolgozatuk tárgyául. Ennek eredményeképpen tanszékünkön szép gyűjtemény állt már össze az ilyen dolgozatokból. Ezek nagyobb része vitathatatlan tudományos teljesítmény, új kutatási eredményekkel.

1995-től megpróbáltuk ezt a munkát a szervezettebb kutatás felé terelni. Két irányba indultunk el egyszerre. Mindkettő szemantikai volt, de az egyik inkább bizonyos szavak vagy adott fogalomkörhöz tartozó kifejezések, a másik pedig a különböző relációk jelentésének feltárására irányult. Ehhez a két irányhoz azonban nem ragaszkodtunk nagyon szigorúan, ha valakinek más jellegű témája volt, azt is megírhatta.

Az első témacsoport kutatásából sokat tanultunk. Igyekeztünk is eleve olyan szavakat vagy fogalomköröket kiválasztani a vizsgálat céljára, amelyek sok tanulságot ígértek. 1995-ben Czier Andrea nagy anyag alapján írta le a nemzet szóhoz kapcsolódó metaforákat (A nemzet szó szemantikája a magyar nyelvben – Word formátum, 194 kb). Később, 1997-ben Koszta Imola a látással, 1998-ban Szilágyi Franciska a beszéddel kapcsolatos kifejezéseket, majd 2000-ben Weisz Éva Erika a nyelv szó köré szerveződő metaforákat elemezte.

1996-ban Bíró Enikő az ún. minőséghordozókról írt dolgozatot (A hasonlítást kifejező melléknévi összetételek jelentéstana a magyarban – Word formátum, 130 kb), vagyis arról, hogy bizonyos minőségeknek mik lehetnek a prototipikus hordozói (például,  amint a tűzpiros mutatja, a piros egyik árnyalatának a tűz a prototipikus hordozója).

1999-ben íródott Dénes Hajnal Judit A birtokviszony szemantikája a magyar nyelvben című szakdolgozata.

Ezek mellett készültek olyan dolgozatok is, amelyek a nyelvi világmodell valamilyen komponensét vizsgálták meg (ilyen például 1992-ből Bagdi Zsuzsa dolgozata: A vertikális dimenzió mentén szerveződő értékjelentések a magyar és német nyelvben), vagy pedig a nyelvi világmodell és az irodalom határterületén mozogtak. 1995-ben Szilágyi N. Zsuzsa azt mutatja ki (és be) szakdolgozatában (A megértést meghatározó tényezőkről William Shakespeare A vihar című drámája kapcsán – Word formátum, 176 kb), hogy a nyelvi világmodell szerkezeti elemeinek jelenléte hogyan alakítja az irodalmi mű megértését, 1997-ben pedig, magiszteri dolgozatában azt, hogy a különböző műfajokról való tudásunk hogyan lesz alapja egy sajátos nyelvi kategorizációnak (Az ezerarcú hős történetei, avagy a nyelv implicit műfajelmélete – Word formátum, 242 kb). 2001-ben megvédett szakdolgozatában Máthé Zsolt a költői metafora problémáival foglalkozik (József Attila: A Kozmosz éneke. Kognitív szemantikai elemzés – Word formátum, 236 kb).

Kutatásaink másik témáját, a relációk szemantikájának feltérképezését is 1995-ben kezdtük Galaczi Árpád szakdolgozatával (A RAJTA helyzet jelentésszerkezete a magyar nyelvben – Word formátum, 299 kb). Ebből is sokat tanultunk: itt kellett kitalálni azt is, hogy hogyan lehet egy ilyen problémát a legcélszerűbben megközelíteni. (A kezdet nehézségei a dolgozatban is megmutatkoznak: kissé el van aprózva, de akkor úgy gondoltuk, hogy ezt még mindig könnyebb utólag helyrehozni, mint ha nem különböztetünk meg valamit, amit pedig meg kellett volna.)

A következő reláció a BENNE volt: Páll László írta meg 1998-ban, majd 1999-ben magiszteri dolgozattá fejlesztette tovább (A BENNE viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben – Word formátum, 417 kb). 1999-ben több ilyen szakdolgozat is született: az Andor Enikőé (Az EL viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben – Word formátum csomagolva, 112 kb), az Imre Attiláé (Az ÁT viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben – Word formátum, 175 kb), a Somkereki Józsefé (Az ALATT/FÖLÖTT viszony jelentésszerkezete a magyar nyelvben – Word formátum, 103 kb).