Z, Zs

Zágoni Erika, A debreceni tanítóképző főiskolások nyelvhasználata. (Szakdolgozat). Debrecen, 1984. (65 lap). *

• Megtalálható a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában 5897/Szd. jelzet alatt (a tanszék a levéltári törvényre hivatkozva csak a szerző hozzájárulásával engedélyezi a dolgozat megtekintését).

Zelliger Erzsébet, Matijevics Lajos: A vajdasági magyar diáknyelv: Nyr. 97 (1973): 496--7

Zilahi Lajos, Csujogatás, nóta, banda: Nyr. 105 (1981): 162--4

Zimányi Árpád, Szókincstani vonatkozású nyelvművelő cikkek a napi- és hetilapokban 1945 és 1985 között: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series. Tom. XX. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Sectio Lingvisticae Hungaricae et Literaturisticae. Tanulmányok a magyar nyelv, az irodalom köréből. Szerk. V. Raisz Rózsa. Eger, 1991. 71--82

• Az argóról: 77--8, az ifjúsági nyelvről: 78--9.

Zimányi László, Diákszavak 1918. évi gyűjtés. Kézirat Szakmány László tanár birtokában. *

• Hivatkozik rá: Zolnay--Gedényi, A magyar fattyúnyelv szótára I, 0141.

Zipser Aladár, Diákszólások. (Ujabb adalékok): Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 735

• Az ungvári kir. kath. főgimnázium diáknyelvéből.

Zolnai Béla, A guberál, guba és rokonságuk: MNy. 49 (1953): 100--4

Zolnai Béla, A klassz-nyelv. (Kézirat). (35 + 9 lap).

• Az 1--35-ig számozott gépelt oldalakon egy jassznyelvről szóló, de a magyar nyelv általánosabb kérdéseit (pl. nyelvi a változások) is érintő cikk található. Ehhez tartozik még a cikkben használt "klassz-nyelvi" szavak szójegyzéke 9 gépelt oldalon. A kézirat megtalálható a "Zolnai Béla argo-val kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó borítékban az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/2--3. A "klassz-nyelvi szavak" kézzel írott cédulái szintén megvannak a Zolnai-hagyatékban, ld. uo. Ms 4147/14. jelzet alatt.

Zolnai Béla, "Alma" és a tagadás kifejezései: Nyr. 76 (1952): 298--300

Zolnai Béla, A nyelvalkotás eszközei. (Értékelő szavak): NytudÉrt. 38. sz. 200--13

Zolnai Béla, Argó és irodalom: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Szerk. Bárczi Géza és Benkő Loránd. Bp., 1956. 511--7 = uő, Nyelv és stílus. (Tanulmányok). Bp., 1957. 295--304

Zolnai Béla, Argó és modor. (Viszonválasz): A könyvtáros 10 (1960): 445--6

• Válasz Buzás Lászlónak Zolnai "Az argó -- és akiknek nem kell" c. cikkéről írt megjegyzéseire.

Zolnai Béla, Argó és tájnyelv. I--II. (Kézirat). Bp., é. n. [?1957]. (680 lap).

• Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály A magyar fattyúnyelv szótárában (I, 0144) "Kéziratban a szerzőnél" megjegyzéssel hivatkozik rá. Egy példánya megtalálható a Zolnai-hagyatékban az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/6. Ennek az általam ismert példánynak az első kötete a fejezetek lapszámait nem közlő, oldalszám nélküli tartalomjegyzéket és a dolgozat 1--335. oldalát, a második a 336--679. lapokat tartalmazza. A kéziratban nincs irodalomjegyzék, és nem található meg benne a tartalomjegyzék szerinti utolsó három fejezet, a "Névadás", a "Betűszavak" és az "Eredmények" sem.

Zolnai Béla, Az argó -- és akiknek nem kell I.: A könyvtáros 9 (1959): 851--2, Az argó -- és akiknek nem kell! II.: uo. 937--8

Zolnai Béla, Az idegen szavak kérdése nyelvesztétikai szempontból: MNy. 17 (1921): 202--5, 18 (1922): 18--24, 148--55, 19 (1923): 32--7

• Argószavakról: 18: 23, 152, 19: 34.

Zolnai Béla, Bifláz: Nyr. 87 (1963): 366--7

Zolnai Béla candidátus beadványa nyelvészeti kutatásai ügyében.

• Megtalálható az MTA kézirattárában a disszertációk között, jelzete: 6/I. oszt. Zolnai 1954. június 15-én kelt 29 lapos beadványa első három lapján jassznyelvi kutatásainak tervezetét, irányát vázolja fel, majd a 4--29. lapon mintaszócikkeket (biboldó, bokros, botos, bratyi, bugáz, buger stb.) közöl készülő jassznyelvi etimológiai szótárából. [[11: A beadvány utóéletére ld.: "1957. május 2-án Bóka László, az MTA I. osztályának akkori titkára megküldi Zolnai Bélának a »TMB által kiállított oklevelet, mellyel Önt az irodalomtudomány doktorává nyilvánította.« Nem minden irónia nélkül emlegette Zolnai, hogy korábban irodalomtörténeti munkásságát méltatták, és a nyelvtudomány kandidátusa lett. Doktori értekezésének témájaként viszont a budapesti jassz nyelv etimológiai szótárát, ill. a jassz nyelv és a tájnyelvek közös elemei címmel készülő monográfiáját jelölte meg. Ezért lett az irodalomtudomány doktora." (BENKŐ LÁSZLÓ: NytudÉrt. 129. sz. 11).]]

Zolnai Béla, Csikk: Nyr. 78 (1954): 90--2

Zolnai Béla, Durmol: Nyr. 80 (1956): 378--80

Zolnai Béla, Hóhányó: Nyr. 76 (1952): 141--2

Zolnai Béla, Jassznyelvi etimológiai szótár. (Cédulaanyag).

• Az MTA kézirattárának katalógusa szerint: "Zolnai Béla jassz szótár anyaggyűjtése 1950--196?". Jelzete: Ms 4145/14--30, Ms 4146/1--21, Ms 4147/1--20.

• A jassznyelvi szavak rendszeres gyűjtését Zolnai 1947-ben kezdte el, célja egy "Jassznyelvi Etimológiai Szótár" elkészítése volt (ld. Zolnai Béla candidátus beadványa nyelvészeti kutatásai ügyében. MTA kézirattára: 6/I. oszt. 1. lap).
• Az Ms 4145/14--Ms 4147/12 jelzetű kötetegek betűrendbe szedett kéziratos cédulák, az ezt követő jelzetek alá részben a betűrendes gyűjteményt kiegészítő (saját gyűjtésű szavakat tartalmazó) cédulák és jegyzetek, részben más jellegű, nem is mindig jassznyelvi témájú feljegyzések tartoznak.
• Ms 4147/13: "Beosztatlan jassz" (saját gyűjtés).
• Ms 4147/14: "Klassz szavak".
• Ms 4147/15: "Jassz szók az irodalomban".
• Ms 4147/16: "B--K".
• Ms 4147/17: "Zolnai Béla anyaggyűjtése": egy füzetben Toronyai, az 1782-es és az egri szójegyzék betűrendbe szedett szavai; a füzetbe tett jegyzeteken kézírással kijegyzetelve Kemény Gábornak a Magyar Rendőrben 1937. január 1-én megjelent cikke (az újság 5--8. oldala is ide van betéve), írógéppel kijegyzetelve a Gyakorlati nyomozástan (Bp., 1947.) 291--7. lapja, és itt található egy különlenyomat a román és török argóról.
• Ms 4147/18: Cigány--magyar szótár. Bp., 1951. (A Pallas Nagy Lexikonának IV. kötetében (Bp., 1893) található "Külön melléklet a Nagy Lexikon IV. kötetének 360--364. lapján levő Cigánynyelv és Cigányok cikkhez." c. melléklet V. részének József főherceg neve alatt közölt magyar--cigány szógyűjteményét (043--048) rendezte át cigány--magyarrá. Ez a húsz lapos gépelt füzet megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában is, jelzete: 3374.)
• Ms 4147/19: "Idegen szavak": más témájú jegyzetek között jassznyelvi cédulák, feljegyzések találhatók, valamint egy lengyel és orosz tolvajnyelvi bibliográfia.
• Ms 4147/20: egy füzetben ZOLNAY VILMOS és Gedényi Mihály "A magyar fattyúnyelv nagyszótára" c. mutatványfüzetének kézzel írott bírálata

Zolnai Béla, Jassz-szavak a kedély láthatárán: Magyar Nemzet 6/132 (1943. június 12.): 9

• Ism.: Msn. 12 (1943): 87.

• Válasz Zolnai Gyula "Képtelen képek és valami a nyelvművelésről" (Msn. 12: 97--103, 129--39) c. cikkére.

Zolnai Béla, Képtelen szóképek a képes beszédben: Magyar Nemzet 6/40 (1943. február 19.): 4

• Zolnai Gyula reagál rá: Képtelen képek és valami a nyelvművelésről: Msn. 12: 97--103, 129--39.

Zolnai Béla, Közös elemek a német és a magyar jassz-nyelvben. (Kézirat).

• Négy nagy alakú noteszlapra írott vázlat. Megtalálható a "Zolnai Béla argo-val kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó borítékban az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/1.

• Zolnai Béla, Magyar elemek a bécsi nyelvben és az osztrák tolvajnyelvben. (Kézirat).
• A 6 gépelt oldalnyi cikk megtalálható a "Zolnai Béla argo-val kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó borítékban az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/5.

Zolnai Béla, Muri: MNy. 47 (1951): 295--8

Zolnai Béla, Muri: MNy. 48 (1952): 222--3

Zolnai Béla, Nyelv és hangulat. (A nyelv akusztikája). Bp., 1964.

• Fiktív szavak, nyelvutánzás, halandzsa: 141--58, kül.: a halandzsa tolvajnyelvi vonatkozásai: 147; ál-halandzsa szavak: 151; népnyelvi halandzsa: 151--6.

Zolnai Béla, Siker: Nyr. 77 (1953): 144

Zolnai Béla, Smárol, smaci, smalál stb. és az argó-szótárak: MNy. 55 (1959): 261--3

• A cikk eredeti kézirata megtalálható a "Zolnai Béla argo-val kapcsolatos cikkei"-t tartalmazó borítékban az MTA kézirattárában, jelzete: Ms 4131/4.

Zolnai Béla, Srác: Nyr. 80 (1956): 124--6

Zolnai Béla, Szerusz, szerbuc, cerbusz: Nyr. 77 (1953): 142--3

Zolnai Béla, Szevasz: Nyr. 75 (1951): 363--4

Zolnai Béla, Szevasz: Nyr. 87 (1963): 367

Zolnai Béla, Szevasz, szia, szi: Nyr. 76 (1952): 305

Zolnai Béla, Zabos: Nyr. 77 (1953): 143--4

Zolnai Gyula, Képtelen képek és valami a nyelvművelésről: Msn. 12 (1943): 97--103, 129--39

• Zolnai BélA "Képtelen szóképek a képes beszédben" c. írásának (Magyar Nemzet 1943. február 19.) megjegyzéseire válaszol az eredeti szöveget idézve. Bírálja a szerző "jassznyelvvédő" álláspontját (137). Zolnai Béla válaszát ld. "Jassz-szavak a kedély láthatárán" c. cikkében.

Zolnay Vilmos, A hamiskártyások nyelve: Nyr. 62 (1933): 17--22, 50--3, 82--5

• Bibliográfiával.

[Zolnay Vilmos,] A kártya története és a kártyajátékok. Írta Zolnai Zolnay Vilmos. (Kártyaszótárral és 34 képpel). Bp., 1928. (383 lap).

• "A kártyások nyelve" c. fejezetben (14--22) inkább csak folyamatos szövegbe ágyazott szaknyelvi szavak találhatók, de a "IV. Rész. Kártyaszótár" (311--364) fejezetben már nagyon sok szleng kifejezés olvasható. A tréf.[ás(an)] és zsar.[gon] minősítéssel jelölt szavakat bizonyára maga Zolnay is szlengszónak tartotta.

Zolnay Vilmos, "Alma" és a tagadás kifejezései: Nyr. 77 (1953): 473--4

Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát kiegészítő dolgozatok. (Kézirat). Bp., 1970.

• Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában, jelzete: H. 281. A kéziratban több önálló dolgozat, gyűjtemény található, melyek egy részét valószínűleg Gedényi Mihállyal közösen készítette Zolnay, de akad köztük csak Gedényihez köthető munka is. Az egyes dolgozatok a következők:
• Bece és gúnynevekről. (52 + 5 lap).
• A "lófaszt" tagadó szavunk eredete. (10 lap).
• [Gedényi Mihály,] Fattyúnyelvi szógyűjtés Kistarcsáról, Tökölről és a gyűjtőfogházból. (4 lap). A gyűjtést egészen biztosan Gedényi végezte, hiszen őt "feljelentésre háromszor is internálták: 1957-ben és '58-ban összesen 367 napot töltött Kistarcsán, a Gyűjtőfogházban és Tökölön" -- írja Libisch Győző Gedényi "Föld felett -- ég alatt" c. könyvének utószavában (Bp., 1994. 233). Az ELTE Egyetemi Könyvtárban található gyűjtemény bizonyára azonos (bár a címe nem egyezik meg) a Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály összeállította "A magyar fattyúnyelv szótárá"-ban (I, 0144) említett "Gedényi Mihály, A gyűjtőfogházban. Kistarcsa, Tököl, 1958" c. munkával.
• Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály, Budapestről fattyúnyelven. (66 lap). Vö. Budapest a fattyúnyelvben c. dolgozatukkal.
• Pótlás a Budapestre vonatkozó fattyúnyelvi szavakhoz. (12 + 5 lap).
• Héber és jiddis származású szavak Nagy Pál Tolvajnyelv Győr 1882 című szótárából. Bp., 1956. (15 lap). Ez a gyűjtemény, mint az utolsó lap aljára írott szövegből kiderül, voltaképpen levél, amit egy "igazgató úr"-nak szólított személynek küldött Zolnay, hogy a kigyűjtött szavakhoz etimológiát, azaz héber és jiddis megfelelőket kapjon.

Zolnay Vilmos, Szómagyarázatok, illetve műhelyforgácsok. (A magyar fattyúnyelv szótárába fel nem vett anyag). (Kézirat). Bp., 1953. (214 lap).

• Fogalmi csoportok szerint rendezett etimológiák, ötletek. Megtalálható az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában, jelzete: H. 279.

Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szinonimái. I--IV. (Kézirat). Bp., 1970. (0134 + 653 lap).

• Gregor hivatkozik rá (MNy. 68: 160--9), aki az 1. lábjegyzet szerint az MTA Nyelvtudományi Intézetében levő kéziratot használta. Egy példánya Gedényi Mihályné birtokában, egy az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában (jelzete: H. 172), egy pedig az Országos Széchényi Könyvtárban található (jelzete: 404.504).

Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára. I--XXIV. füzet. (Kézirat). Bp., 1945--1962, 1967. [[12: Az I. füzet 1945--1962., a II--XV. 1960., a XVI--XXI. 1961., a XXII--XXIV. pedig 1967. évi keltezésű.]] (0252 + 4577 + 346 + 750 lap). A tartalomjegyzék egy XXV. kötetet is említ, mely a rigmusokat, verseket tartalmazza, de ennek nem sikerült a nyomára bukkannom. Föltehetőleg nem is létezik, hisz maguk a szerzők írják az előszóban, hogy "A 75 ládikát kitevő szókincset azután géppel 5 példányban tisztáztuk és jutottunk el az itt következő 6 ezer oldalas kézirathoz, amit 24 füzetbe kötve kezelünk" (I, 02).

• Az I. füzet a szótár születését, a fattyúnyelv szakszó eredetét, a "fattyúnyelv" történetét, szóképzésének rendszerét és a szócikkek felépítését, a szótár szerkezetét tárgyalja. A szótár a II. füzettől a XIX. füzet 4327. lapjáig tart. Ezt követi a 4328. laptól a XX. füzet végéig az első pótlás a szótárhoz. A XXI. füzetben szólásmódok és ezek pótlása, a XXII--XXIV. füzetben pedig egy öt évvel későbbi pótlás következik.
• A szótár cédulaanyaga -- melyet Zolnay Vilmos a kötetek lezárása után is tovább bővített -- az MTA Nyelvtudományi Intézetének szótári osztályán található, felhasználta például a TESz. is (ld. a TESz. irodalomjegyzékében Zolnay--Gedényi rövidítés alatt: I, 82). Az elkészült kézirat egy példánya Gedényi Mihályné birtokában van, egy pedig az Országos Széchényi Könyvtárban található (jelzete: 404.503). Az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában az I--XX. kötetek vannak meg (jelzete: H. 235).
• Elkészültéről több lap is beszámolt: [Csató István] (csi), Tudja-e Ön, mi az a "fattyúnyelv"? (Nem? Pedig lépten-nyomon találkozik vele!): Népakarat (1957. március 9.): 4; -- Kun Erzsébet, Elkészült a "titkos nyelv" szótára. (Gyűjtemény 50 000 szóról, amit lehetőleg ne használjunk): Hétfői Hírek (1958. május 5.); -- Levest rajzoltak... (Milyen szavakat használtak ötszáz éve -- a huligánok): Esti Hírlap 11/304 (1966. december 27.); -- R.[adó] I.[stván], Balhé, meló, haver és társaik. (A Tudományos Akadémia kiadja az első magyar fattyúnyelvi szótárt): Népszabadság (1957. július 10.): 4.
• A szótár kiadásának lehetőségeit keresve a szóanyag egy részéből két kisebb feldolgozás is készült:
• A magyar fattyúnyelv nagyszótára. A teljes szóanyagból mutatványképpen a "CS". Gyűjtötte és szerkesztette Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály. Bp., 1954. (019 + 106 lap).
• Budapest a fattyúnyelvben. Pályamű a Budapest főváros által hirdetett néprajzi pályázatra. Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály munkája. Bp., 1956. (146 lap).

Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, A régi Budapest a fattyúnyelvben. Bp., 1996. (136 lap).

• A szerzők "Budapest a fattyúnyelvben" címen 1956-ban készült pályaművét adta ki a Fekete Sas Kiadó Fazakas István és Kis Tamás szerkesztésében.
• Ism.: S. G., Argó, zsargon, fattyúnyelv: Zsaru (rendőrségi magazin) 5/27 (1996. július 2.): 16; Szüle Zsolt, Kerületünk a fattyúnyelvben: Erzsébetváros 1996/9 (július 5.): 11.

[Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály,] Budapest a fattyúnyelvben. Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály munkája. (Kézirat). Bp., 1956. (146 lap).

• Pályaműként készült egy Budapest néprajzával kapcsolatos pályázatra. Egy-egy példánya megtalálható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (jelzete: Bq 0910/273) és az Országgyűlési Könyvtárban (jelzete: 352.747), egy-egy pedig Gedényi Mihályné és Kis Tamás birtokában van. A Mozgó Világ 1994/5. számában részlet jelent meg belőle "Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, Budapest a fattyúnyelvben (1956)" címmel (i. h. 32--48). Bizonyos szerkesztői változtatásokkal 1996-ban önállóan is megjelent "A régi Budapest a fattyúnyelvben" címen. Vö. még "Budapestről fattyúnyelven" c. dolgozatukkal és annak pótlásával a "Zolnay Vilmos fattyúnyelvi szótárát kiegészítő dolgozatok" között.

Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, Budapest a fattyúnyelvben (1956): Mozgó Világ 1994/5: 32--48

• A folyóirat "Városantropológia" c. összeállításban Kovács Ákos részleteket közöl a két szerző kéziratos munkájából. Ld. Budapest a fattyúnyelvben.

-- Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály Ld. A magyar fattyúnyelv nagyszótára; Budapesti fattyúnyelvi szójegyzék és Szólásmondások a budapesti fattyúnyelvben.

-- Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, Tolvajnyelvszótár. (Kézirat, letétben az MTA Nyelvtudományi Intézetében).

• Bihari József hivatkozik így rá (Nyr. 93 (1969): 137), de bizonyára "A magyar fattyúnyelv szótárá"-t (vagy ennek céduláit) takarja ez a cím.

Zombori Attila, Mesél az alvilág. Betörők. Bp., 1988.

• Van benne egy kis szójegyzék "Argókifejezések magyarázata" címmel (223--7).

Zombori Attila, Szexpiaci körséta. Bp., 1986.

• Van benne egy "Argó szótár" (236--9).

-- Zrí. Ld. V. E. írja.

Z. Vándor Anna, Góré: MNy. 61 (1965): 222

Zsemley Oszkár, A budapesti utcai gyerekek műszavai: Nyr. 30 (1901): 302--303

• Itt válaszol (302) Jenő S. egy (Nyr. 29: 474) megjegyzésére is.

Zsemley Oszkár, Diákszók?: Nyr. 29 (1900): 232

• Jenő válasza rá: Nyr. 29: 474.

Zsemlyei János, Blattol, blattolás: Nyr. 117 (1993): 369--70

Zs. F., Zsugázni: MNy. 12 (1916): 240

Zsidel Andrea, Az ifjúság nyelvhasználata. (Szakdolgozat). Debrecen, 1988. (49 lap). *

• Megtalálható a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában 7344/Szd. jelzet alatt (a tanszék a levéltári törvényre hivatkozva csak a szerző hozzájárulásával engedélyezi a dolgozat megtekintését).

Zsinka Ferenc, Adatok a magyar tolvajnyelvből: MNy. 21 (1925): 72

Zsivány Szók.

• Ezt az 1776-ban készült szójegyzéket legismertebb, 1782-ből származó tolvajnyelvi emlékünk (ld. Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...) közvetlen előzményeként tarthatjuk számon. A Zsivány Szók 78 kifejezést tartalmaz, néggyel többet, mint az ismertebb 1782-es szójegyzék, de egyébként (néhány kisebb eltéréstől eltekintve) ugyanaz a nyelvi anyag található meg benne, mint a hat évvel későbbiben, még a szavak sorrendje is megegyezik. Jelenleg a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Hajdúböszörményi Fióklevéltárában található a IV. A. 505/e. 7. csomó. 1776. Fasc. J. No. 14/17. jelzetű ügyirat 17a--18b oldalain.
• A szójegyzéket készítője két címmel is ellátta: a szavak fölött a "Zsivány Szók" (17a) cím szerepel, a 18b lapon pedig (félbe hajtva ez az oldal volt az irat külseje) "Zsivány Nelv". A szójegyzékben három egykorú kéz írása található. Az első készítette az utolsó két szópár kivételével a szójegyzéket, a második kéz néhány szót írt be, illetve húzott le a szövegben, valamint tőle származik az utolsó előtti szópár. A második kéz javításai beszúrások és ráírások voltak. A harmadik kéz az utolsó szópárt jegyezte be a szójegyzékbe.
• Ennek a szójegyzéknek a létezését egy utalás alapján már az 1775-ös "Vocabula vero, quibus iidem uti Solebant, uti Nobis revelatum extitit, Seqvuntur hoc Ordine'" bevezető sorokkal kezdődő, miskolci szójegyzékként ismert tolvajnyelvi emlékünk mellett megtalált iratok alapján is feltételezni lehetett: Török Gábor egy 1776. június 5-i keltezésű ügyirat másolatában talált vallomás [[13: A Török által hivatkozott iratban, melynek eredetijét Jablonczay Petes János készítette, Czagány alias Konyás András azt vallotta, hogy "a' Magyar Zsiványokat a nyelveken lehet meg esmérni, a' pedig a' nyelvek a mely itt elöttem el olvastatott" (i. h. 273). Az irat egy példánya egyébként megtalálható a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban is, jelzete: Acta fiscalia (Ügyészi iratok) IV. A. 1018/d. 2. csomó.]] alapján úgy vélte, hogy a Hajdú kerület főjegyzője, Jablonczay Petes János, az 1782-es szójegyzék összeállítója, már 1776-ban rendelkezett egy tolvajnyelvi szólistával, bár magát a szójegyzéket Török nem találta meg (MNy. 53: 273--4). Szerinte ez a Jablonczaynál meglévő szólista a valaki más által összeállított miskolci szójegyzék, pontosabban annak egy másolata lehetett, amely aztán forrásul szolgált a hajdúsági szójegyzékhez. Ezt a föltételezést az időközben előkerült hajdúböszörményi Zsivány Szók nem támasztja alá, bár az vitathatatlan, hogy a két szójegyzék között lehet kapcsolat, amit -- túl a szókincs egy részének egyezésén -- az is bizonyíthat, hogy mindkét tolvajnyelvi emlékünk egyazon vásáritolvaj-banda tagjainak a pere során készült (bár ezek a perek különböző időben és helyen voltak).
• A Zsivány Szók c. szójegyzék -- melyre Nagy Sándor jogtörténész a Debreceni Állami Levéltárban bukkant rá -- az 1776. május 29-én Czagány András, Balás Mihály, Görög Sámuel és Csengeri István gyanús tolvajok ellen indított eljárás irataihoz van csatolva. Keletkezéséről tudjuk, mint Nagy is írja, hogy az említett ügy nyomozása során "beszerezték a Borsodban akasztófára ítélt Oláh András -- az ő és társai peranyagából került elő a miskolci szójegyzék (K. T.) -- kihallgatásáról Debrecenben 1775. május 10-én készült jegyzőkönyvet is. Oláh András vallomásában több olyan kifejezés szerepelt, amelynek jelentését a kihallgatást végző nótárius nem ismerte, ezért megmagyaráztatta magának és a használt kifejezés közkeletű jelentését is belefoglalta a jegyzőkönyvbe. A hajdúkerület valamelyik nótáriusa aztán ennek és nyilván több hasonló jegyzőkönyv alapján összeállított egy jegyzéket a "Zsivány nyelv"-ről, illetve "Zsivány szók"-ról és azok jelentéséről és ezt a valóságos kis szótárt a Czagány András és társai ellen folytatott bűnügy irataihoz csatolta" (Múzeumi Kurír 2. sz. (1970. február): 34).
• Az 1782-es "Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum..." című szójegyzék, melyet szintén egy vásáritolvaj-banda büntető perének irataihoz csatoltak, a Zsivány Szók másolataként készült, bár a két szójegyzék apróbb eltérései alapján az nem elképzelhetetlen, hogy a másolat alapja nem a hajdúböszörményi levéltárban jelenleg fellelhető példány, hanem annak egy másik ügyirathoz iktatott vagy valamelyik jegyzőnél őrzött változata volt.
• Érdekesség említett tolvajnyelvi emlékeink történetében, hogy nemcsak a két szójegyzék függ szorosan össze, hanem az 1776-os és az 1782-es perekben szereplő vádlottak személye is, ugyanis az 1782-ben perbe fogott zsiványok az 1776-ban elítélt Czagány András bandájában kezdték pályafutásukat, majd a főkolomposok kivégzése után ők lettek ugyanannak a tolvajbandának a vezetői.
• Közzéteszi:
• Nagy Sándor, Zsivány nyelv a XVIII. században: Múzeumi Kurír 2. sz. (1970. február): 34--6.

Zsobrák Anikó, A Kutasi Általános Iskola felső tagozatának bece- és gúnynevei. (Kézirat). Kaposvár, 1983. *

• Fülöp László említi "Névtani dolgozatok a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán" című cikkében: NÉ. 9 (1984): 129.

[VISSZA a Tartalomhoz]