A MAGYAR KATONAI SZLENG

IV.

10.3. A szleng változatai közül leginkább feltárt ifjúsági és diáknyelv (részletes szakirodalmát ld. KOVALOVSZKY, Nyelvfejlődés — nyelvhelyesség 124; NyKk. 1: 972; RÁCZ: MNy. 83: 145–6) szókincsének bemutatásakor gyakran találkozunk a szavak témakörök szerinti csoportosításával. Ez amellett, hogy a nyelvi anyag logikus elrendezésének a legegyszerűbb módja, megmutatja azt is, hogy a csoportnyelvet beszélői milyen helyzetben használják, érvényessége meddig terjed (vö. BACHÁT: AnyKöz. 111, 120).

A szakmai meghatározottságú szociolektusoknál (szaknyelvek, szakszlengek, tolvajnyelv) a szókincsben felölelt témakörök száma aránylag kicsi, hiszen szavaik csak a szakmához és az ahhoz tartozó emberi világhoz kapcsolódó fogalmakat nevezik meg. SZIRMAY tolvajnyelvi szótára például 13 fogalmi csoportba sorolja az argó szavait (i. m. 51–61), a diáknyelv szókincsében pedig MATIJEVICS 12 (A vajdasági diáknyelv 79–82), MIZSER 5 témakört említ (Nyr. 96: 285–6). A mindennapi élet fogalmait (férfi, nő, ételek, szórakozás stb.) megnevező ifjúsági nyelv — amit általánosan ismert szókincse alapján lényegében közszlengnek tekinthetünk — szókincsét ennél változatosabbnak tartják (vö. BACHÁT: i. h. 109, 111; BONDALETOV, i. m. 72), bár az eddigi leírások ezt nem támasztják alá.A szaknyelvvel és a szlenggel is rendelkező szociolektusok szókészletének fogalmi körei mind a két változatban hasonlóak, így van ez a katonai nyelvben is; vö. az Ötnyelvű katonai társalgó (Összeáll. MOLLER, KALMÁR, PLESKÓ, LUKÁCS, SZŐCS. Bp., 1966) témaköreit a katonai szleng alábbi fogalmi csoportjaival.

A témaköri vizsgálódások jól mutatják, hogy a csoportnyelvet használók számára mely dolgok fontosak az adott korban, ezekre a fogalmakra a szociolektusnak az átlagosnál jóval több szava van. A mai magyar katonai szlengben az újoncokra találjuk a legtöbb megnevezést, én eddig 169-et gyűjtöttem össze. Ezt követik az 'öregkatona' és az 'előfelvételis katona' jelentésű szavak, majd még mindig több, mint húsz szinonimával a 'fogda', 'hülye', 'sikálás', 'parancsnok, elöljáró', 'másodidőszakos katona', 'konyhamunkás' jelentésben használt kifejezések.

A katonai nyelv változásainak vizsgálatában is helye van a témakörök szerinti kutatásnak. A minden korban fontos fogalmakra használt szavak között találjuk a legtöbb régi szót, amit a katonai szleng már évtizedek óta őriz, de itt tűnik fel a legtöbb újítás is. Magyar nyelvű anyag híján érdekes összehasonlítani a két finn katonai szlengszótár öt legtöbb szinonimával megnevezett fogalmát. HÄMÄLÄINENnél, aki a második világháború idejének szókincsét mutatja be, a leggyakoribbak az 'ütközet', a 'repülőgép', a 'tulajdonság, viselkedés', az 'orosz' és a 'nő' jelentésű szavak, míg a hetvenes években a 'káplár', az 'újonc', a 'leszerelés', az 'ételek' és a 'tiszthelyettes-hallgató' állnak az élen. A két szótár tíz leggyakoribb fogalma közül csak az 'újonc' van meg mind a két helyen. A katonák számára lényeges témakörökben mutatkozó különbségek tehát, mint ez várható is, háborús és békebeli katonaság különbözőségeiből fakadnak.

Nem haszontalan talán, ha a témakörök bemutatása előtt felsorolom az 1980-as évek magyar katonai szlengjének leggyakoribb, az adatközlők válaszaiban legsűrűbben előforduló szavait is. Ezek a következők: kopasz, öreg, tápos, gumi, fóka, motoros fóka, nyúl, surci, stoki, gyíkhús, rüszü, sikamika, kanálgép, skuló, szimatszatyor, kilós, rigó, surranó, kopár, sivár.

A mai magyar katonai szleng szavait a következő fogalmi körök szerint csoportosíthatjuk:

I. A   h a d s e r e g   h i e r a r c h i á j á h o z   k a p c s o l ó d ó   s z a v a k.

Szervezés: nyúldeszant 'lövész alakulat'; 'zászlóalj'.

Fegyvernem: bokorugró, káposztakombájn, nyúl, nyuszi, pirosszemű, jakumó, tapsifüles, szőröstalpú 'lövész'; ló, patás, kerekesnyúl, talpszárszaggató, süket 'tüzér'; földtúró, patkány, gyík 'felderítő'; hákás, pécé, konzervnyúl 'harckocsizó'; hír, antennanyúl 'híradós'; sínhuszár, krampácsberci 'vasútépítő'; stb.

Beosztás: pocsolyás 'parti őrség'; ütikutya, vahúr 'az ügyeletes tiszt írnoka'; tyúkbeles 'telefonos'; hifi 'híradós parancsnok'; (gyógy)egér, gecigombóc, tápos, táposákos, tápi, tápió(szecső) 'előfelvételis'; stb.

Rendfokozatok: őrvezér, őrvi, őrsvezető 'őrvezető'; tiz(i) 'tizedes'; csontszázados, szakszi 'szakaszvezető'; őrmi 'őrmester'; lobogós 'zászlós'; hangya 'hadnagy'; kilós 'százados'; stb.

II. A   k a t o n á k   b e l s ő   h i e r a r c h i á j a   (vö. KIS T.: Igaz Szó 1988/1: 32).

Harmadik időszakos katona: öreg; öreg bálna, öreg cet, öreg csocsó, öreg csocsesz, öreg hal, vén iszapszemű rája; stb. (A hozzájuk kapcsolódó tárgyi jelzések: centi, obsit, öregségi bot, leszerelő zászló stb.)

Második időszakos katona: gumi, gumifül, kotonnyakú, nyakas.

Első időszakos katona: kopasz, kopirnyó, kopár, koperta, kopter, helikopter, gyík, felsőágyas, smirgli, riadtszemű, rüszü.

III. E m b e r i  t u l a j d o n s á g o k,  emberek minősítése; cselekvések.

Hurkás 'debreceni'; kamionos, tires 'szabolcsi'; strasszer 'zalai'; brazil, meszkaléró, dakota, boxos, importindián, próbanéger 'cigány'; béldózer 'nagyevő'; infrás, optikus, hemü 'szemüveges'; inkubátorszökevény 'kistermetű'; lóbaszó 'nagytermetű'; kőagyú, vakegér, vakcsirke 'hülye'; hátszeles, csókos 'protekciós'; stb.

Brekkel 'békaügetésben megy'; bungizik, elsumákol, elsunnyog 'lóg'; kolbászol 'ténfereg'; stb.

IV. O b j e k t u m o k,   é p ü l e t e k,   h e l y i s é g e k. Birtok, gyaktér, préri, sztyeppe, szöcske(rét) 'gyakorlótér'; ringató 'terepimitátor'; vidámpark 'akadálypálya'; nyúlgimi, gladiátorképző 'tisztesképző'; kutyaól 'őrbódé'; reptér '(felmosandó) nagyobb helyiség'; hathengeres 'hatfülkés WC'; stb.

V. F e l s z e r e l é s,   f e g y v e r z e t,   h a r c j á r m ű v e k. Kanálgép 'étkészlet'; mafi, doberdó 'felső ágy'; stoki 'szék'; szimatszatyor 'gázálarctáska'; atomtopogó 'vegyvédelmi harisnya'. Csúzli, anyuci, menyasszony 'fegyver'; gitár, géppityu 'géppisztoly'; varrógép 'géppuska'; hosszúpuska, dióverő, dragunov 'távcsöves puska'; bukta 'ágyú'; öcsibukta 'kisebb űrméretű ágyú'; szarpumpa 'RPG'; malac 'nagy űrméretű lövedék'; szabócsalád 'gyalogsági célcsoport'. Bocipullman 'emberszállító marhavagon'; csörömp, háká, pléhdoboz 'harckocsi'; sütő 'lövedéktartó a tankban'; nyuszibusz 'lövészeket szállító harcjármű'; bika 'vontató'; stb.

VI. E l l á t á s.

Élelmezés: bivalytej, bikatej 'cikóriakávé'; gyíkhús 'vagdalthúskonzerv'; páncélos 'konzerv'; dzsuva, fűrészporos 'rossz minőségű felvágott'; önjáró szalonna 'avas szalonna'; honvédfröccs, négerlábvíz 'kóla'.

Ruházat: ballonkabát '(bélés nélkül hordott) kabáthuzat'; mikádó 'télikabát'; molinó 'téli alsó'; surranó, surci, kasztró 'bakancs'; növekedésgátló 'vállszíj'. Zsold 'illetmény'; nyugdíj 'leszerelők illetménye'; stb.

VII. N a p i   t e v é k e n y s é g.

Napirend szerinti élet: Véraláfutás!, Szemforgatás!, Távolbanézés! (tréfás vezényszavak reggeli tornán); fókázik, sakkozik 'felmos'; százlábú 'gyökérkefe'; bakatoll 'az ágy alatt összegyűlt pihe'; robbantott budi 'eldugult, mocskos WC-kagyló'; kirokkáz 'kifényesít'.

Kiképzés: keltető 'alapkiképzés'; ezreddiszkó 'ezredsorakozó'; nyulászkodik 'harcászati kiképzést végez'; gyászvigyázz 'lassú (temetési) vigyázzmenet'; utógyújtás 'egy ütemmel később végrehajtott alaki gyakorlat'.

Szolgálat: cselló 'konyhamunka'; hadtápos, csellós, művész 'konyhai munkás'; bagoly, kuvik 'őr'; szolgálat, belobi, belgenyó 'alegység-ügyeletes'; vápos 'katonai rendész'.

Szabadidő: havai, brihi, pihi 'pihenés'; dobbant 'kiszökik'; doberdó 'kiszökés'; kétdekás, kézigránát '2 dl-es szeszes ital'; pacsirtanyál 'pálinka'; stb.

VIII. F e n y í t é s,  b ü n t e t é s.

Hivatalos: fogszi, kaptár, csapda, csukda 'fogda'; fogdabútor 'gyakran fogdán levő katona'; befékezik 'nem engedik haza'; futi, futkosó 'katonai börtön'.

Nem hivatalos: obi, oboa, obrométer, kenobi, szivacs 'kitolás'; beönt, beszór, beegerez, beszódáz, beultráz; dölavíz, hóesés, rodézia (takaríttatással kapcsolatos szavak); szabadidőpor 'takarítószer'; kanalaz 'kanállal vki hasát veri'; csikktemetés 'az eldobott csikk gyászszertartással történő eltemetése'; vonatozás 'a hazakívánkozó újonc végigkúszatása az ágyak alatt'; stb.

IX. E g y é b.

Bikcsi, csácsesz, penge 'jó'; bukta 'lebukás'; bungi 'búvóhely'; vasi tik, zalagalamb, strasszer madár 'varjú'; lövészidő 'esős, rossz idő nagy sárral'; sportoló 'lábfájós' (ti. tornacipőt viselhet); stb.

A katonai szleng témaköreinek sorát esetleg még bővíthetnénk a nemi élettel kapcsolatos kifejezésekkel, de ezt csak némi fenntartással tehetjük meg, hisz a katonák által használt szavak nagy része nem a katonai szlengbe tartozik, inkább közszlengbelinek, köznyelvinek vagy nyelvjárásinak minősíthető. Mindemellett a témakör fontosságát jó néhány állandósult szókapcsolat mutatja: meglátok egy női biciklit, és rögtön izgalomba jövök; szeretkezésben részesítette a lepedőjét 'éjszakai magömlése volt'; sátorban ébred 'erekcióval ébred'; aktív nemi életet él a jobb kezével 'önkielégítést folytat'; marokmarcsa, ötcombú asszony 'kéz (önkielégítéskor)' stb.

A nemi élethez kapcsolódó fogalmak köréből egyedül a hímvesszőre van nagyobb számú szó a katonai szlengben: bráner, broki (vö. KABDEBÓ, Pesti jassz-szótár 14), méteres véreres, méteres kékeres, méteres filteres, oboa, obi, óriáskígyó, cerka, csík, lapos, nagypofájú, boa, hosszúcici, lompos, lucskos, műszer, kisjátékos, kár, káresz stb.


TOVÁBB