A MAGYAR KATONAI SZLENG

IV.

IV. A szóalkotás ritkább módjai

A) M o z a i k s z ó - a l k o t á s. A katonai szlengben használatos mozaikszavak szinte mind szaknyelvi átvételek, belső keletkezésű kevés akad. E kevesek közé sorolhatjuk az előtag rövidítésével alkotott emhármas-t 'WC-mosdó-zuhanyzó' (<< mesterhármas). Ez az étlapokról a katonák nyelvébe került cétea (<< c. tea) 'citromos tea'; eshús 'sült hús' analógiájára keletkezhetett.

Esetleg a káká 'külső körlet' betűszót is idevonhatjuk; ld. alább a B) pontban. Jellegzetesen szlengszót hoz létre a hivatalos rövidítésnek nem a köznyelvi norma szerinti kiejtése is; például a Ü. H. [ühá] ejtése helyett üh; vö. még ütih, aegüh.

Szóösszevonás: mafi 'magasfigyelő (<) felső ágy'; lafi 'alsó ágy' (tkp. lapos figyelő).

B) M o z a i k s z ó k sajátos f e l o l d á s a: höki (<< hk.) 'harckocsi'; káká 'külső körlet' (a KK egyébként a katonai kórház rövidítése); zenetanár (<< ZNT) 'zászlóalj-napostiszt'.

Itt említhetők azok a szavak is, amelyek csak rövidített alakjukban használatosak, de hozzájuk a betűknek a szaknyelvitől eltérő új feloldása tapad (vö. SZŰTS: NytudÉrt. 58. sz. 313); SZDNT ('század-napostiszt'): szadista disznó, notórius tahó. Esetleg idevehetjük az RPG 'kézi páncéltörő' (<< or. reaktivnyj protivotankovyj granatomjot) szót is, bár ennek 'rakéta-páncéltörőgránát' jelentéssel való magyarázata inkább naiv etimológia, mint tudatos belemagyarázás (vö. KSZIL. 94).

A televízióban a két kőkorszaki szakitól hallott Irma! és Vilma! kiáltás is betűszó a katonai szlengben: a VILMÁ-t "Végre itt a leszerelés, megyek, anyám!" jelentésben üvöltözik a leszerelésre készülő katonák, míg az újoncoké az IRMA "Itt rohadok meg, anyám!" (vö. BALÁZS: ÉA. XI/4: 9).

C) S z ó c s o n k í t á s (vö. BÁRCZI: MNyTK. 29. sz. 29; KOVALOVSZKY, Nyelvfejlődés — nyelvhelyesség 121): eltáv 'eltávozás'; gyaktér 'gyakorlótér'; gyalágyú, gyalásó 'gyalogsági ásó'; sikakefe 'sikáló kefe'; Villany leó! 'villanyt leoltani!'.

D) S z ó r ö v i d í t é s: öreg csosz 'öregkatona' (<< öreg csocsesz); szás 'százados'; ales 'alezredes'. Ez utóbbi KÖVESDI és SZILÁGYI szerint hivatalos rövidítésből származik (i. m. 82), de a rövidítésjegyzékek ezt nem tartalmazzák. A megkérdezett hivatásos tisztek szerint az alezredes hivatalos rövidítése alez. (Mint rövidítés esetleg valamilyen régebbi alak még szóba jöhet.)

E) E l v o n á s. Képző elvonása: brekk 'békaügetés'; csörömp 'harckocsi'; csócsa 'étel'; dikó 'heverészés'; rokka 'nyalizás; nyalizó'.

Összetétel egyik tagjának elvonása: főtörzs 'főtörzsőrmester'; törzs 'törzsőrmester; törzszászlós'; könyv 'katonakönyv'; szöcske 'gyakorlótér' (<< szöcskerét).

F) S z ó f e r d í t é s (vö. KSZIL. 53).

1. A hangalak változtatása:

a) Emfatikus ejtés: bííírom! (fel bííírok kelni 'felkelek'; nem bííírok kimenni 'nem megyek ki'); A kuttyát nem érdekli! 'Nem érdekel!'.

b) Nyelvjárásias ejtés: keves 'kevés'; lëgvár 'lekvár'; ámentem 'elmentem'; tőttö 'töltő'; Sinki sihová! 'Senki sehová sem mehet!'. (Vö. a 10.1. és a külső szóalkotás B) pontjában írottakkal.)

c) Henye ejtés: heftikém '(megszólítás)' (<< elvtikém); parannok 'parancsnok'; cakci 'szakaszvezető' (<< szakszi).

d) Hangbetoldás: stank 'tank'; brihi 'pihenés' (<< pihi).

2. Idegen nyelv szabályai szerinti ejtés (vö. BÁRCZI: MNyTK. 29. sz. 28): erpídzsí 'RPG'; hilájkóptör 'helikopter'; májkídó 'mikádó'.

3. Hasonló hangzású szóvá alakítás, szójáték (vö. a szavak hangalakjának hasonlóságán alapuló jelentésátvitellel a II. C) 1. pont alatt; vö. még BÁRCZI, i. m. 27, 28): barát! 'Jobbra át!'; Száraz ág! 'Század állj!'; Narancs! 'Parancs!' (e kifejezések ejtésének ritmusa megegyezik a hivatalos formula ejtéséével, ami fokozza a hasonlóságot); (al/fő)hangya '(al/fő)hadnagy'; bukta 'lebukás'; géppityu 'géppisztoly'; fatörzs 'főtörzs'; őrsvezető 'őrvezető'; szakadtvezető 'szakaszvezető'; bőrmester, szőrmester, sörmester 'őrmester'; szőrnagy 'őrnagy'; utált 'utalt' (nem az alakulat állományához tartozó); komédiás 'komendáns'.

E torzításokban gyakran kakofémizmus figyelhető meg: péniszhá 'PSZH' (páncélozott szállító harcjármű); jobbra hugyozz! 'jobbra húzódj!'; baszkancs 'bakancs'.

G) S z ó h a t á r - e l t o l ó d á s: söcsém '(megszólítás)' (<< kedves öcsém); (válaszként a Szemle lesz! bejelentésre:) Persze, fekszemle!

H) S z ó v e g y ü l é s (vö. BÁRCZI, i. m. 28), a n a l ó g i á s alakulatok: egyetemi gecista 'előfelvételis' (<< egyetemista geci); kopcsikovó 'újonc' (<< kopasz × Gabcsikovó); rüszmeteg 'ua.' (<< rüszü × gyermeteg); szopacs 'kitolás' (<< szopás × szivacs); tirburger 'zsíroskenyér' (<< tirpák × hamburger); bulafon 'ágyú' (<< buff 'ágyú' × ?telefon); sernevál 'laktanyai sertéstelep' (<< sertés × Barnevál); buktafon 'telefon' (<< bukta 'lebukás' × telefon); obifon 'orifon' (<< obi 'kitolás' × orifon); ombrométer 'kitolás' (<< oboa × ?centiméter); Duma leó! 'Csend legyen!' (<<: Villany leó!); Szopka beó! 'kitolnak vkivel' (tkp. szopás beugrik; <<: Villany leó!).

I) R a g r ö g z ü l é s. A megszólításként használt szavakban az E/1. személyű birtokos személyrag szokott rögzülni: barátocskám, heftikém, öcsém, söcsém.

Az igei személyrag rögzülése szófajváltással jár: szopol, szopta (fn.) 'kitolás, szopás'; pihenj 'fogda'.


TOVÁBB