Katonapassió

Mikor Krisztus urunk Péterrel a Földön járt,
sok országot, világot bejárt.
Nem mástól kérdëzëtt, mindënt maga próbált,
és ahol nem volt rënd, ottan rëndët csinált
De abba a zidőbe nem igy volt, mind manapság,
hogy mindenkinek járt két-három év katonaság:
ki akart, az beállt.
Ezért beállt Krisztus urunk is Péterrel ëggyütt.
De mivel nem volt sëm biró, sëm jeddző, sëm ëgyéb holmi,
Péternek köllött az irnoknak lönni.
Persze Péter gazda kicsit nagyot hallott,
sajnos, hogy írni és olvasni szép kevesset tudott,
mert többet járt bálba, találkára,
mint a tudást osztó felsőbb iskolára.
Azér Péter gazda mingyárt tintát, tollat fogott,
és írta, amit Krisztus urunk mondott.
Krisztus urunk mongya:
Lëgyën a bakának rëggelire szalonna és kávé.
Péter oda írta, hogy szaladva a kávé.
Rëggeli után lëgyön zsoldfüzetés naponta háromszor jó tizenkét pëngő.
Péter oda írta, hogy tiz napra négy pëngő.
Ebéd után lëgyën szódaviz a borba.
Péter oda irta, hogy száz feküggy a porba.
Vacsorára lëgyën jó májas hurka, vese.
Péter oda irta, hogy elalvásig mese.
Kimaradás lëgyën rëggel nyóctúl este tizig,
és aki nem mëgy ki a városba,
az feküggyön lë, aluggyon ëleget,
a szolgálatvezető őrmester ur hajszojja rólluk a legyeket.

És ez biztos mindën igy lett vóna,
ha Péter gazda igazi katona lëtt vólna.
Nem lëtt vóna süket, tudott vóna írni,
akkor a katonaságot is ki lehetne bírni.