Az első magyar névkonferencia óta, 1958-tól szabályos időközönként, tizenegy évente kerültek megrendezésre a névtannal foglalkozók összejövetelei, tanácskozásai, s egy-két év után megjelentek az előadások szövegei is nyomtatásban. Az 1958-as budapesti konferenciát (Névtudományi vizsgálatok. Bp., 1960) ugyanitt követte a második 1969-ben (Névtudományi előadások. NytudÉrt. 70. sz. Bp., 1970), majd 1980-ban Veszprém adott helyet a harmadiknak (Név és társadalom. MNyTK. 160. sz. Bp., 1981). Már a második budapesti konferencián is látszott, hogy a társtudományok érdeklődése megnőtt a névtan iránt, és sok értékes előadás hangzott el régészek, történészek, néprajzosok részéről is, ugyanakkor örvendetesen megszaporodott a nevekkel is foglalkozó nyelvészek száma. Ezek együttesen egyrészt a két konferencia közötti időszak rövidítését, másrészt kisebb névtani előadássorozatok tartását és megjelentetését tették szükségessé, s a szervezők ezeknek az előadásoknak a publikálására lehetőséget is teremtettek. Így jelent meg az 1984-ben, Inczefi Géza halálának 10. évfordulóján, Szegeden tartott kisebb konferencia anyaga (Név és társadalom. MNyTK. 170. sz. Bp., 1985), majd az 1988-ban Pécsett tartott névtudományi tanácskozás előadásait és hozzászólásait tartalmazó füzet (Helynévi adataink a tudományos kutatás szolgálatában. Baranyai Művelődés 1989/3. sz. Pécs, 1989); legutóbb pedig az 1991. évi jászberényi tanácskozás előadássorozata (Tulajdonnév-használatunk. Magyar Névtani Dolgozatok 100. sz. Bp., 1992). Közben, hat esztendővel a harmadik után, 1986-ban Zalaegerszegen Pais Dezső születésének 100. évfordulóján megrendezésre került a negyedik magyar névtani konferencia is (Névtudomány és művelődéstörténet. MNyTK. 183. sz. Bp., 1989; Zalaegerszeg Város kiad. Zalaegerszeg, 1989).
Ilyen előzmények után került sor az ötödik magyar névtudományi konferencia szervezésére, amelynek a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézete adott helyet. Rendezője a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a Miskolci Akadémiai Bizottság volt.
Elsősorban az tette időszerűvé ezt a konferenciát, hogy első alkalommal vehettek rajta részt a magyar névtan határainkon kívüli kutatói, valamint a hazai és a szomszédos országok egyetemi és főiskolai hallgatói. A külföldi kutatók költségeihez FEFA-alapítványból, az egyetemi és főiskolai hallgatókéhoz pedig az Alapítvány a magyar felsőoktatásért elnevezésű pályázatból tudtunk támogatást biztosítani. A résztvevők száma jóval meghaladta a kétszázat, s összesen 160 előadás hangzott el. Sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy sokan ismételt kérésünkre sem adták le vagy küldték el előadásuk megszerkesztett szövegét, néhányan pedig visszakérték azt a gyorsabb megjelentetés reményében, s vagy a Névtani Értesítő vagy pedig a Magyar Nyelvőr hasábjain jelentették azt meg. Ha meg is értjük türelmetlenségüket, hiszen hosszú időn keresztül bizonytalan volt a megjelenése elhangzott előadásaiknak, fájlaljuk is egyben, mert kötetünk színvonalát emelte volna az elhangzott, de máshol megjelent vagy meg sem jelent előadások itteni közzététele.
Kétségtelen, hogy nagyon nehéz volt a kiadáshoz szükséges pénz előteremtése. A Magyar Könyv Alapítvány kétszeri kérésünkre sem nyújtott segítséget, inkább megnehezítette a kiadást, mivel tíz-tíz példány árát át kellett utalnunk számlájukra mindkét kérésünkkor. A valódi támogatók neveit címlapunk verzóján fölsoroljuk, s itt is köszönetet mondunk nekik. A nagy terjedelemre való tekintettel a példányszámon kellett csökkentenünk, hogy az összegyűlt pénzből megjelenhessen a könyv, s nem a mi hibánk, ha néhány hónap múlva már nem lehet hozzájutni.
Köszönetet mondunk mindenkinek, aki bármilyen módon támogatta kiadványunkat. Név szerint is megköszönjük Tóth Valériának, a könyv technikai szerkesztőjének fáradságos és lelkiismeretes munkáját. Ugyancsak köszönjük a Vider Plus Nyomdaipari BT vezetőjének, hogy az energiaárak jelentős mértékű emelése ellenére az elmúlt esztendő árai alapján vállalta a könyv előállítását.
Kívánjuk valamennyi munkatársunknak és olvasónknak, hogy forgassák haszonnal az V. Magyar Névtani Konferencia előadásainak itt közreadott szövegeit, s tovább folytatva a munkát, műveljék hasonló eredményességgel a magyar névtudományt.
Budapest–Miskolc
A szerkesztők