Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból
Az alábbi mutatvány a készülő korai ómagyar kori helynévtörténeti adattárból (HA.) való. (Lásd az évkönyv 43-52. oldalait!) A következőkben ennek legfontosabb szerkesztési elveit foglaljuk össze.
1. A HA. tartalma
A HA. jelenlegi formájában tartalmazza GYÖRFFY GYÖRGY,
Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza c. művének (Gy. 1--3.)
minden nem településnévi helynévi adatát. Településnévnek azt
tekintjük, amit GYÖRFFY
a megyék fejezetein belül önálló vagy utaló szócikkel felvesz
betűrendes listájába (ennek megfelelően településnévnek tekintjük pl. a
várneveket is). A településnevekkel alakilag megegyező, de eltérő
denotátummal rendelkező helyneveket azonban tartalmazza a HA. A
megyeneveket -- egyetlen kivételként -- nem vesszük fel adataink közé.
A helyneveket -- követve GYÖRFFY
módszerét -- megyénként elkülönítve tárgyaljuk. Azoknak a
denotátumoknak a nevét, amelyek több megyére is kiterjednek (pl.
folyók, hegységek, tájegységek megnevezései), GYÖRFFY
adatelrendezésének megfelelően minden megyénél külön vesszük fel. Ha
egy megye anyagában valamilyen oknál fogva olyan adatokat említ,
amelyek egyértelműen más megyébe tartoznak (pl. a borsodi Sajó Abaúj vm. anyagában), azokat a megfelelő megyénél vesszük figyelembe (az említett esetben tehát Borsod megyében).
A HA.-ban a helynév
fogalmát tágan értelmezzük. Az adatok közé -- mivel célunk az, hogy
adattárunk a korai ómagyar kor okleveleinek helyet jelölő
kifejezéseiről a maguk teljességében tájékoztatást nyújtson -- az
egyértelműen köznévi kifejezéseket is felvesszük. Sok szó, szintagma
köznévi vagy tulajdonnévi státusát az adott korban nem is lehet
egyértelműen megítélni. Ilyenek például az oklevelekben szereplő puszta
földrajzi köznevek. A helymegjelölő kifejezések közé nemcsak ezeket
iktatjuk be, hanem az egyértelműen nem tulajdonnévi értékben használt
faneveket is. Ily módon az oklevelek szórványai közül a személyneveken
kívül csak néhány ritkán előforduló szócsoport marad ki: például a
személyekre vonatkozó köznevek, állatokra vonatkozó szavak,
mértékegységnevek stb.
2. A szócikkek szerkezete
A HA. szócikkei a
névadatokat nem a helynévtárak gyakorlatának megfelelően, a denotátumok
szerinti elrendezésben tárgyalják, azaz egy-egy hely különböző neveit
nem együtt mutatják be, hanem a nyelvtörténeti szótárak szerkesztési
elvének megfelelően: az alaki azonosság szerint. Azonos szócikkbe így
csak a teljes morfológiai egyezést mutató névadatok kerültek (hasonlóan
jár el pl. a SzT. és lényegében a RMGl. is). A legalább egy morfémányi
eltérést tartalmazó nevek külön szócikkbe kerültek, még akkor is, ha
azonos a jelentésük, azaz azonos denotátumra vonatkoznak (pl. Aba nagyút -- Aba nagyuta, Garadna-patak -- Garadna pataka). Külön szócikket kapnak a rövid-hosszú változatok: Dubróka -- Dubróka pataka, Szerencs -- Szerencs-patak s természetszerűen ugyanígy a lexikálisan eltérő helynévi szinonimák: Egres pataka -- Bolcsárd pataka, Holt-Ida -- Ó-Ida. Az azonos denotátumra vonatkozó neveket utalásokkal kapcsoljuk egymáshoz (erről részletesebben l. a 6. pontot).
A névcikkek az alábbi
módon épülnek fel. A címszót a jelentés definiálása követi. Ha az adott
névalaknak több jelentése van (több teljesen független denotátumot
jelöl), akkor az egyes jelentések szerint csoportosítva állnak a
névadatok. Az adatokat betűhíven, az oklevél pontos keltezésével és GYÖRFFY munkájának megfelelő lapjára való hivatkozással közöljük.
A köznévi és a
tulajdonnévi jelleg elkülönítésére -- amiatt, hogy a nyelvi státus e
tekintetben gyakran igen bizonytalan -- a szótárban nem gondolhattunk.
A jelentések definiálása azonban szükségessé tette, hogy bizonyos
szavakat eleve köznévként tárgyaljunk, azaz denotátumuk megjelölése
elmarad. Ilyen minden fanév, növénynév (bükkfa, fenyő, kökény). Ezek latin minősítése (pl. arbor) is jelzi közszói jellegüket.
Az önállóan használt
földrajzi közneveket lokalizálva, azaz denotátumukhoz kapcsolva adjuk
meg (ugyanúgy tehát, ahogy az egyértelműen helynévi szórványokat): ezek
az adatok nyelvföldrajzi szempontból csakis így értékelhetők (pl. Bánya, Berek, Domb). Kivételt egyedül a Bérc-cel
tettünk: csupán Abaúj megyében 40-szer fordul elő, így pontosabb
lokalizálására valójában nincs szükség. A fentiekből következően vegyes
szócikkek is előfordulhatnak, amelyek első részében a tulajdonnévi
jelentések szerint szerepelnek az adatok, a végén pedig a közszói
előfordulásokat soroljuk fel. Ilyenkor az utolsó bekezdésben Kn.
jelölés után következnek az adatok. A fanevek és a többi köznév mellett
-- a szóföldrajzi értékelhetőség végett -- megadjuk annak a
településnek a nevét, amelynek határleírásában az adott szó szerepel.
3. A címszavak
A címszavak
megválasztása -- mint a nyelvtörténeti szótárakban általában -- nem
könnyű feladat. Két alapvető szempont érdemes kiemelésre: a
történetiség és a területiség. Az alapkérdés leegyszerűsítve úgy tehető
fel, hogy a címszavak mennyiben tükröztessék a korabeli nyelvállapotot,
illetve milyen mértékben legyenek tekintettel a területi eltérésekre.
Újabb nyelvtörténeti szótárainkban (RMGl., SzT.) a mai magyar nyelvi
állapot -- mint olyan vonatkozási rendszer, amely a nyelvi változási
folyamatok fő irányainak erdményeként jött létre -- is szerepet játszik
a címszó-meghatározásban. Ebből adódik, hogy az időbeli és a területi
különbségeket mutató hangalakok is azonos címszó alá rendeződnek. Ezt a
megoldást nemcsak gyakorlati szempontok indokolják (pl. hogy ne csak a
szakemberek szűk köre használhassa e munkákat), hanem a sokoldalú
felhasználhatóságuk is ezt követeli meg: így például együvé kerülnek a
hangtani, helyesírási változatok, a nyelvjárási formák stb.
Ezen az alapelven a HA.
tulajdonneveket tárgyaló jellege miatt némileg változtatni kellett. A
nevek közszói elemeinek címszavasításában a fentiek szerint jártunk el,
de az elhomályosult eredetű neveket igyekeztünk a korabeli ejtésnek
megfelelően címszavazni. A felölelt több évszázad miatt az adatok
gyakran már az adott korszak időhatárain belül is jelentős hangtani
fejlődést mutatnak, ilyenkor a később uralomra jutó vagy a legkésőbben
adatolt formákat vettük a címszavak alapjául. A címszavazás fő típusai
a következők:
-- régies (nyelvjárási) formák az adatokban -- mai köznyelvi állapotot mutató címszó: Tüisses-palag : Tövises-parlag, Setét-velgy : Sötét-völgy, Mortva : Morotva, Henc molna : Henc malma;
-- a nyelvjárási különbség a nyelvi fejlődésben megmarad ugyan, a címszó mégis a köznyelvben általánossá vált forma lesz: Rakatyás : Rekettyés, Ortvány : Irtvány;
-- ha a régiségben
előforduló formák olyan irányban változtak meg, amit a korból való, de
későbbi adatok már jeleznek, a későbbi adat a címszó: Apoka pataka ~ Apaka pataka : Apaka pataka;
-- ha a régiségben
adatolható forma nemcsak hangtani, hanem alaktani különbséget is mutat
a maitól, a régi morfofonológiai változat a címszó alapja: Aranyas : Aranyos;
-- ha nem közszói névelem mutat fonológiai eltérést a mai alakoktól, a régi változat a címszó alapja: Belse-patak (régen csak így, bár ma: Bölzse-patak), Bolcsárd pataka, ma: Bocsárd.
Mivel a magánhangzók
rövidsége-hosszúsága, valamint zártsági foka e korban igen nehezen
állapítható meg, ezek tekintetében a későbbi fejlődési irányt
tekintettük meghatározónak a címszavak megállapításában. A jelentősebb
hangtani eltérésekre (mássalhangzó-eltérések, palatális-veláris,
labiális-illabiális eltérések) utaló címszavakkal hívjuk fel a
figyelmet.
A címszavakat -- mivel
túlnyomó részben a mai köznyelvi elemekkel egyeznek meg -- a ma
érvényben levő helyesírási szabályok szerint írtuk. A címszavak néhol
alaktanilag régies formát mutatnak: például uta, kuta utótagokat emeltünk címszóvá, mivel e formák általánosnak látszanak e korban.
A fentieknek megfelelő
szabályok szerint használjuk a korabeli településneveket is: ezek
említése főleg a jelentésmeghatározásokban történik. Azt, hogy eltérünk
GYÖRFFY
nyelvileg nem mindig következetes címszavazásától, a HA. nyelvtörténeti
rendeltetése magyarázza. A HA. későbbi kiegészítése a településnevek
adataival szükségessé teszi az egységes szempontrendszer alkalmazását
(ellenkező esetben pl. a Bolcsárd pataka Bocsárd település folyója lenne).
A címszavak között
olyanokat is találunk, amelyek nyelvi alakja vagy egyáltalán a magyar
nyelvben való egykori használata is kérdéses. Kétségtelen, hogy egyes
etimológiailag áttetsző neveket a latin nyelvű oklevelekben
lefordíthattak latinra. Azokat, amelyeknek van magyar megfelelője, az
adott címszó alatt tüntetjük fel: Nigra silva : Fekete-erdő.
A latin formára azonban itt is utaló címszó mutat. A magyar névként
akár csak kis valószínűséggel is értelmezhető latin kifejezéseket a
HA.-ban címszóként felvesszük, megkülönböztetésül azonban a szögletes
zárójelbe tesszük: [Gard-erdő], [Nagy-erdő] stb. Utaló címszóként a latin kifejezéseket is magadjuk.
A helynevek írásmódjából
-- különösen ha a névnek későbbi előfordulása nincs -- gyakran nem
állapítható meg egyértelműen a korabeli kiejtésük. Ilyenkor vagy
variánsokban adjuk meg a címszót vagy kérdőjellel utalunk a
bizonytalanságára, illetve e jelzések kombinációját is használhatjuk.
Az alábbi eseteket tudjuk elkülöníteni:
-- Ejtésvariánsok feltételezése: a fővariáns áll elöl, ezt ~ jel után követi a másik változat: Bela ~ Béla, Danóc ~ Dánóc, Tereble ~ Tereblye. E jelölést használjuk akkor is, ha a variáció csak az egyik névelemre vonatkozik: Vanik ~ Vanyik szege, Baba ~ Bába szöge. Ugyanígy a kötőjeles írásmódú alakokban is: Trete- ~ Tretye-fő.
-- Kérdőjelet alkalmazunk, ha a név bizonytalan olvasatú, azaz bizonytalan módon rekonstruálható: Rusaszó ?, Voson-aszó ?. A kérdőjel az egyes névelemek után is állhat, jelezve az adott szegmentum értelmezési, olvasati nehézségeit: Aszunta ? pataka, Becs ? kapuja, Ebleszk ? pataka. Ugyanígy jelezzük a kötőjeles írásmódú nevek elemeinek bizonytalanságát is: Hrotló ?-patak, Tiburca ?-fő.
-- Ha a címszóvá emelt változatok közül az egyik bizonytalan olvasatú, azt a variáns után tett kérdőjel mutatja: Meszes-patak ~ Mézes-patak ?. A jelzés itt is állhat névelem után: Zsarnó ~ Szarnó ? hegye.
-- Igen bizonytalan olvasatra utal a variánsok mindkét tagja után kitett kérdőjel: Niznanó ? ~ Nyisnanó ? pataka, sőt: Szomucs ? ~ Szömücs ? oszofa ?.
-- Latinból fordított,
szögletes zárójelben álló címszó után is állhat kérdőjel, a nagyon
bizonytalan rekonstruálhatóság jelölésére: [Leánynegyed] ?.
4. A jelentés
A jelentések
definiálása helynevek esetében a denotátum lexikonszerű leírásával
történhet meg. E lexikonszerű leírás adattárunkban azonban a lehető
legkevesebb információt tartalmazza, csupán azt, ami a név
azonosításához szükséges. A denotátum pontos, részletező leírását nem
tekintjük feladatunknak, hiszen ez a történeti földrajz illetékességi
körébe tartozik, nem pedig a nyelvtörténeti adattárakéba. A jelölt
objektumfajtájának megjelölése, valamint térbeli elhelyezése azonban
fontos feladat, hiszen ezek a nevek nyelvi értékelésében fontos
tényezők.
Egy-egy denotátum
leírása nem feltétlenül azonos a különböző szócikkekben. Ha ugyanarra a
denotátumra több -- főleg egymást közvetlenül követő -- szócikk utal, a
legfontosabb névalaknál megadott részletezőbb értelmezést a többi
helyen általában egyszerűbb, összefogottabb definíció követi (mint pl.
a Garadna szócikkeiben). Az azonosítást azonban ilyen esetekben az utalórendszer is kétségtelenné teszi.
Ha egy címszóhoz több jelentés, azaz több denotátum kapcsolódik, az egyes jelentések időrendben követik egymást.
5. Adatközlő rész
A szócikkek adatközlő része az alábbi információkat tartalmazza: az adat keletkezési éve, betűhív formája, előfordulási helye GYÖRFFY
munkájában. Több adat esetén közöljük az adatok számát, valamint a
mellette esetlegesen előforduló latin nyelvű értelmezést. Szükség
esetén a név ómagyar kori olvasatát, azaz a föltehető korabeli
kiejtését is megadjuk.
5.1. Évszám
A forrást tartalmazó oklevél keletkezési idejének meghatározásában átvettük GYÖRFFY
datálását s az általa használt jelöléseket. E szerint /-lal jelezzük a
másolatban fennmaradt, átírt okleveleket, feltüntetve a többszörös
átírást is. Ha a másolat az eredetivel azonos évben készült, arra -- GYÖRFFYtől
eltérően -- nem utalunk. A tartalmi átírást > jelzi, a hamis
oklevelet + jel, a hamisságát tekintve gyanús okleveleket pedig +?.
Másolatoknál a / után az évszámból elhagyjuk az ezrest.
5.2. A nyelvi adatok
A nyelvi adatok betűhív
formában állnak. Mivel az egy szócikkbe (azon belül adott esetben
egy-egy jelentés alá) sorolt adatok morfológiailag megegyeznek,
bemutatásukat az írásváltozatok egyezése-különbözése alapján végezzük
el. Az azonos írásmódú adatokhoz rendeljük hozzá az előfordulás évét és
a forráshelyet. Az egyes formák az első előfordulásuknak megfelelő
időrendben követik egymást. GYÖRFFY eljárásának megfelelően a romlott alakokra [?: ] módon utalunk.
Ha egy nyelvi adat a
megadott formában többször is előfordul, akkor az adat után álló
rövidítéssel erre is utalunk, például a [3a] azt jelenti, hogy az adott
forma a kérdéses oklevélben háromszor fordul elő. Ha egy adathoz több
évszám is tartozik, azaz különböző helyeken azonos formában fordul elő,
a többszöri előfordulást az oklevél keletkezési éve után tüntetjük fel.
5.3. Az olvasat
Egyes történeti adatok
után szögletes zárójelben megadjuk a korabeli ejtést tükröztető formát.
Olvasatot nem adunk abban az esetben, ha a helynév betűhív formája és a
címszóvá emelt hangalak nem mutat nagyobb eltérést. Ha azonban a kettő
között jelentősebb hangtani különbség mutatkozik (pl.
palatális-veláris, labiális-illabiális, mássalhangzó-eltérés) erre az
olvasat figyelmeztet. Az olvasat fonologikus jellegű, nem veszi tehát
figyelembe pl. a mássalhangzó-hasonulásokat. Az olvasatok -- a korai
ómagyar kori hangjelölések bizonytalanságai miatt -- gyakran több
változatban is megadhatók lennének. Az olyan különbségekre, amelyek a
jelölés és a hangfejlődési tendenciák együttes figyelembevételével
könnyen megvilágíthatók (pl. zártabb-nyíltabb változatok: patak ~ potok),
az ejtés jelölésében nem térünk ki. Ilyenkor -- ha egyébként szükséges
-- általában a későbbi hangfejlődési fázisnak megfelelő ejtésvariációt
tüntetjük fel. Olvasati változatokat csak ritkán adunk meg, ilyenkor az
alakok közti ~ jelzi a vagylagosságot: Bursua [bursua ~ bursva]. Az olvasat nemcsak az egész névre vonatkozhat, hanem pusztán annak egyetlen elemére is: Haaspatokfew [hás-].
5.4. Az értelmezés
Ha az oklevél
szövegében olyan szó szerepel, amely a helynév denotátumának fajtáját
jelöli, az adat mellett azt is feltüntetjük. Ezt a többnyire latin
nyelvű fajfogalmat az adatot, illetve annak olvasatát követően
vesszővel elválasztva rövidített formában közöljük. Ha valamilyen
nyelvi oknál fogva fontos lehet a pontos szövegkörnyezet közlése is, az
oklevélrészt az eredeti szórend szerint adjuk meg, pl. 1317: antiquo
meatu fl-i Ida, Holt Ida vocato; 1232: venit ad Szertora. Ha az értelmező szó magyar nyelvű, az mindig az eredeti szórendi helyén szerepel: 1332: potok Dubrokapathaka. A
latin szavak rövidítéseit az alábbiakban oldjuk fel (a lista csak a
mutatvány adataira vonatkozó elemeket tartalmazza).
a. arbor
fa
aqu. aqua víz
coll. collis halom, domb
dum. dumus bozót, bokor, cserje, cserjés
fl. fluvius folyó, patak, ér
fon. fons forrás, kút; patak, folyóvíz
fov. fovea gödör, verem, üreg
fruc. fructus gyümölcs(fa), gyümölcsöskert
frut. frutex bokor, cserje
lac. lacus tó
lig. lignum fa
loc. locus hely
m. meta határ
mo. mons hegy; szikla
mol. molendina malom
mon. monticulus domb
myn. mynere bánya
palu. palus mocsár; tó
perm. permissorio eresztvény erdő
pisc. piscina halastó; zsilip
pon. pons híd
prat. pratum rét
put. puteus kút, forrás; gödör
rip. rippa (folyó)part
riv. rivulus patakocska
rivu. rivus patak; csatorna
rub. rubetum (szeder)bokor
s. silva erdő
stag. stagnum tó
str. strata út
t. terra föld
torr. torrens hegyi patak
vall. vallis völgy
5.5. Forrásadatok
A HA.-ban szereplő nyelvi adatokra egyetlen forrás, GYÖRFFY
műve alapján utalunk. Az adatközlő részt követően zárójelben, Gy.
rövidítéssel, ill. a kötetszám és a lapszám feltüntetésével közöljük
azokat a helyeket, ahol a megfelelő adatok megtalálhatók. Ha egy forma
több, különböző korból való oklevélben is előfordul, ezt az adatok
előtt álló évszámok mutatják. A lapszámok -- mivel egy-egy adat több
helyen is előfordulhat GYÖRFFY
munkájában -- nem mindig állhatnak megfelelésben az évszámokkal, ezért
a lapszámokat mechanikusan, emelkedő sorrendben adjuk meg. Ha a nyelvi
adat több, különböző évből való oklevélben fordul elő, s ezeket GYÖRFFY
többször, munkájának különböző lapjain is tárgyalja, a könnyebb
visszakereshetőség végett az egy-egy lapon található több (gyakran
különböző forrásokból való) adatra is utalunk a megfelelő lapszám után:
pl. [3a]. A HA. használója ily módon szükség esetén minden egyes
előfordulást könnyen vissza tud keresni a műben.
6. Belső utalások
A HA. adatainak
összefüggéseire utalásokkal hívjuk fel a figyelmet. Ha a szinonim név
alakváltozatokban szerepel, csak a fővariánsra utalunk: pl. Aranyas -- Meszes-patak. A többjelentésű nevek esetén a megfelelő jelentés száma is szerepel az utalásban: Meszes-patak -- Aranyas (2.).
Utalásra a Vö. formát is
használjuk. Elsősorban azokban az esetekben alkalmazzuk ezt, ha az
összetett név névrésze vagy néveleme egy másik, többnyire az adott név
denotátumával is kapcsolatban álló névben is megjelenik: pl. Szartos Vö. Aszú-Szartos, s ugyanígy: Aszú-Szartos Vö. Szartos.
A mai névformára -- gyakran a FNESz.-re való hivatkozással -- akkor
utalunk a Vö. jelzéssel, ha az megkönnyíti a névadatok olvasását,
értelmezését: pl. Dabogyél Vö. FNESz. Dobódél.
6.1. Utaló címszavak
Az utaló címszavak
felvétele ugyanazt a célt szolgálja, mint az utalószavaké: a HA.-ban
való könnyebb tájékozódást. Utaló címszóvá emeltük az alábbi eseteket:
-- Ha a szócikk címszava variánsokat közöl, a második helyen álló forma utalószóként is bekerül a betűrendbe: Mézes-patak ? l. Meszes-patak. A kérdőjeles alakok után utalószóként is feltüntetjük a kérdőjelet, de a hivatkozott név után elhagyjuk.
-- Ha a címszóvariánsok a betűrendben szorosan követik egymást, nem veszünk fel utaló címszót: Baba ~ Bába szöge, Tereble ~ Tereblye.
-- Ha a jelentősebb
eltérést mutató hangtani variánsok valamilyen -- a megfelelő részben
kifejtett -- ok miatt nem kerültek be a címszóba, de az eltérés mértéke
indokolja címszóvá emelésüket, utaló címszóként feltüntetjük őket: Bikk- l. Bükk-, Jurtyán l. Gyertyán.
-- A latin nyelvű formákat, amelyek kikövetkeztetett magyar címszó alatt állnak, szintén megadjuk utaló címszóként is: Nigra silva l. Fekete-erdő.
A HA. utalási rendszere
az egész anyag közreadását követően válik teljessé, amikor elkészül a
betűhív formáknak az egyes címszavak alá történt besorolására való
utalások jegyzéke, azaz a történeti adatok teljes mutatója.
Abaúj megye
Aba nagyút 'Abaúj vármegye fő útvonala a Hernád völgyében' (Vö. Gy. 1: 53.) 1315: Aba nog wt, 1316: Abba nog ut ~ Abbanogut, via magna (Gy. 1: 87). Alakváltozata: Aba nagyuta. Nagy út és Király uta néven is említik.
Aba nagyuta 'Abaúj vármegye fő útvonala a Hernád völgyében' 1327/ 373/762: Abanogutha, via (Gy. 1: 74). Alakváltozata: Abanagyút. Nagy út és Király uta néven is említik.
Agyagásó 'Szina határában levő hely' 1317: Agyagasow, fov. (Gy. 1: 148).
Alpes Golcha l. [Golcsa-havasok].
Alpes Jazov l. [Jászói-havasok].
Áj-fej 'Jászó határában említett hely' 1255: Ayfey, mo. (Gy. 1: 98).
Apaka pataka 'Tőkés határában említett patak, a Bela-patak mellékfolyása' 1324/377: Apokapotoka, 1330: Apakapataka, fl. (Gy. 1: 152). Vö. FNESZ.: Apátka.
Aranyas 1. 'Abaúj vármegye északi részén, Méhlyuk és Jászó határában említett patak, a Szkrebin mellékága' 1255: Aranas, fl. (Gy. 1: 40, 98), +1263/+264: Aragnias ~ Aranias, riv. (Gy. 1: 40, 118). 2. 'Abaúj vármegye déli részén, Szántó határában említett patak, a Szerencs-patak mellékvize' 1275: Oronas, fl. (Gy. 1: 40, 142), 1317: Aranys, fl. (Gy. 1: 40), +1326/ 400 k.: Aranias ~ Aranyas [2a] fl., riv. (Gy. 1: 142). Aranyas pataka és Meszes-patak néven is említik.
Aranyas pataka 'Abaúj vármegye déli részén, Szántó határában említett patak, a Szerencs-patak mellékvize' +1326/400 k.: Aranyaspataka ~ Aranyaspotoka, fl. (Gy. 1: 40, 142). Aranyas (2.) és Meszes-patak néven is említik.
Aszunta ? pataka 'Borsva határában említett patak' +1264/324: Azunthapathaka, riv. (Gy. 1: 71).
Aszú-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Azevpotok [aszu-] ~ Ozevpotok, rivu. (Gy. 1: 83).
Aszú-Szartos 'Szina határában említett folyóvíz, a Szartos mellékága lehetett' 1317: Azyuzartus [aszjúszartus], fl. (Gy. 1: 39, 148). Vö. Szartos.
Aszú-völgy 1. 'Szemse határában levő hely' 1318: Ozyuuelgy [oszjúvelgy], vall., 1319: Ozyvvelg ~ Ozyweulg [-völgy] (Gy. 1: 139). 2. 'Szurdokbénye határában levő hely' 1326/ 375: Ozwueulg [3a], vall. (Gy. 1: 150).
Baba ~ Bába szöge 'Koksó határában említett hely' +1262/XIV.: Baba zuge (Gy. 1: 102, 114).
Balata ~ Baláta 'Koksó határában említett hely' +1262/XIV.: Balata [2a], loc. pratosum, 1310: Balata, prat. (Gy. 1: 113, 114).
Bálvány-kő 'Enyicke határában említett kő' 1267/272: ad statuam lapideam... balwankew (Gy. 1: 78).
Bánya 'Tőkés és Hilyó környékén levő bánya' 1324/377, 1332: Bana, myn. (Gy. 1: 91, 152), 1330: Banya (Gy. 1: 152).
Baski-patak 'Gard határában említett patak, határvonal a szomszédos Bask településsel' 1330: Boskypotok (Gy. 1: 67, 85).
Becs ? kapuja 'Gálya határában levő hely' 1332: Bechkapua, vall. (Gy. 1: 84).
Bela ~ Béla 'Abaúj megye északi részén a Hernádba ömlő patak' 1297: Bela, fl. (Gy. 1: 106).
Belse-patak 'a Belse település közelében fekvő Szina határában említett patak' 1317: Belsepatak, rivu. (Gy. 1: 39, 72, 148). A felső szakaszát Küsmöd-nek említik.
Bérc
1243, 1256, 1261, 1270/369, 1271 [4a], 1272/419 [4a], 1310 [2a],
1323/390 [11a], 1324/377, 1326/375 [6a], +1326/400 k., 1329/330/407: Berch (Gy. 1: 64, 68, 76, 79, 95, 96, 105, 114, 124, 127, 142, 150, 152), +1264/324 [2a], 1330: Beerch, mon. (Gy. 1: 71, 85, 152), 1300, 1332 [2a]: berch (Gy. 1: 84, 150).
Bérc út 1. 'Gard határában levő út' 1330: Beerchuth, via (Gy. 1: 85). 2. 'Jászó határában említett út' 1331: Berchuth, via (Gy. 1: 100).
Berek 'Lánc határában említett hely' 1298: beruk [berük] (Gy. 1: 116).
Bikk- l. Bükk-.
Bisó ? pataka l. Viszkó ? pataka.
Blatan 'Kassa határában említett mocsár' 1261: Blathan, 1261/275: Blatan, palu. (Gy. 1: 105).
Bolcsárd pataka 'Bolcsárd határában említett patak' 1327: patak Bolchardpataka (Gy. 1: 39, 69). Györffy az Egres pataká-val azonosítja.
Boldva 'Torna megyében eredő, Abaúj megyét Jászó környékén átszelő, a Sajóba ömlő patak' 1203: iuxta Buldvam, 1255: Buldua, fl. (Gy. 1: 40, 98), 1317, 1323/390: Boldua, fl. (Gy. 1: 95 [2a], 130), 1331: Boldoua [3a], fl. (Gy. 1: 100). Vö. Somogy(i)-Boldvafő.
Bornanó pataka 'a jászói monostor földjeinek határleírásában említett patak' 1255: Bornanoupotoka, fl. (Gy. 1: 98).
Borsva 'nagyobb patak a megye délkeleti részén, a Ronyva jobb oldali mellékvize' +1264/324: Borsoa [borsoa] ~ Bursua [bursua ~ bursva] [2a], fl. (Gy. 1: 40, 71).
Borsva-fő 'a füzéri uradalom határában említett hely, bizonyára a Borsva forrása' 1270/272: Bursuafev, fon. (Gy. 1: 40, 83).
Bruszó ~ Bruzó 'a füzéri uradalom határában említett folyó' 1270/ 272: Bruzov, rivu. (Gy. 1: 83).
Bukova 'Poszpehfölde határában említett hely' 1278: iuxta Bucowam (Gy. 1: 133).
Bűdi-eresztvény 'Gibárt és Bűd között található erdő' 1315, 1316: Bwdyherestwyn (Gy. 1: 74, 87), 1316: Budiherestwyn, rub. (Gy. 1: 74, 87).
Bükk-erdő 'a füzéri uradalom határában említett, a Hernád völgyétől K-re húzódó nagy kiterjedésű erdő' 1270/272: bykerdev [bikerdő], s. (Gy. 1: 40, 83). Nagy-erdő néven is említik.
Bükkfa 1247/331 (Egyházasida): bikfa, a. (Gy. 1: 93), 1318 (Szemse): bykfa [bikfa], a. (Gy. 1: 139).
Bükk-fő 'a füzéri uradalom határában említett hely, bizonyára a Bükk-patak forrása körül' 1270/272: Bykfev [bikfő], loc. lutosum (Gy. 1: 40, 82, 83).
Bükk-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak, a Kolbása mellékvize' 1270/272: Bykpotok [bikpotok], rivu. (Gy. 1: 40, 83).
Castrum l. [Vár].
Csákány pataka 'Bask határában említett, a Miszlába ömlő patak' 1328: Chakanpataka, riv. (Gy. 1: 68).
Csermelye 'Kassánál jobbról a Hernádba ömlő patak' 1261: Chermele, riv. (Gy. 1: 40, 105), 1297: Chermula [csermulya ?], fl. (Gy. 1: 40, 106).
Csipkebokor 1246/348/408 (Fügöd): chipkebokor, dum. (Gy. 1: 82), 1256 (Noé): chypkebukur, dum. (Gy. 1: 124).
Dabogyél 'a Ronyva menti Újfalu határában levő hegy' 1321: Dabogel, mo. (Gy. 1: 153). Vö. FNESz. Dobódél.
Danóc ~ Dánóc 'Noé határában említett folyó' 1256: Danouch, fl. (Gy. 1: 124).
Dávid hida 'a Ronyva menti Újfalu határában levő híd' 1321: Dauidhyda, pon. (Gy. 1: 53, 153).
Dékán gyümölcse 'Bakta határában említett gyümölcsös' 1272/419: Dekan Gemulshe [gyemülcse], fruc. (Gy. 1: 64).
Dió-köz 'Kelecsény határában levő hely' 1294: per medium vie Gyokuz [gyióküz] (Gy. 1: 109). Györffy Gyóköz-nek olvassa, és azonosítja a Két-jó közé-vel (i. m. 1: 39). A jó és a dió ~ R. m. gyió
ómagyar kori előfordulásai ezt a feltevést azonban nemigen támogatják.
A latin szövegezés szerint talán inkább diófákkal szegélyezett utak
közötti területet jelölt.
Domb 'Vadász határában említett domb' 1329/406: domb, mon. (Gy. 1: 154).
Dubróka 'Gálya határában említett patak' 1332: Dubroka [2a], riv., fl. (Gy. 1: 84). Dubróka pataka-ként is említik.
Dubróka pataka 'Gálya határában említett folyó' 1332: potok Dubrokapathaka (Gy. 1: 84). Dubróka néven is említik.
Ebleszk ? pataka 'Gálya határában említett folyó' 1332: Eblezkpathaka, riv. (Gy. 1: 84).
Éger 1255 (Csany), +1262/XIV. (Koksó): egur [egür], a. (Gy. 1: 75, 114).
Égerfa 1256 (Noé), 1329/416 (Buzita): egerfa, a., lig. (Gy. 1: 74 [2a], 124), 1323/390 (Jánok): egurfa [egür], a. (Gy. 1: 95).
Éger-kút 'Szántó határában említett forrás' +1326/400 k.: Eg[er]kut ~ Egerkuth, fon. (Gy. 1: 142).
Egres 'Belse határában említett tó' +?1232/384/393: Egrys [egris], lac. (Gy. 1: 39, 72).
Egres pataka 'Bolcsárd és Enyicke határában említett patak, határfolyás Eszebolcsárd és Péterbolcsárd között' 1249, 1251 [4a], 1267/272: Egruspotoka [egrüs], fl., riv. (Gy. 1: 39, 69, 78). Györffy a Bolcsárd pataká-val azonosítja.
Eresztvény 1. 'Zsupcs határában említett hely' 1284: Ereztwen, perm. (Gy. 1: 159). 2. 'Bolcsárd határában említett erdő' 1327: erezthwen, s. (Gy. 1: 69). 3. ' Gibárt határában említett hely' 1316: erestwyn ~ herestwyn, rub. (Gy. 1: 87).
Fekete-erdő 'Abaúj megye ÉNy-i részén elterülő nagy kiterjedésű erdőség' 1247/331: Nigra silva (Gy. 1: 40), Silvam nigram (Gy. 1: 93), 1255: Feketeyerdeu, s. ~ nigram silvam (Gy. 1: 40, 98), 1311: silvas nigras (Gy. 1: 40, 106), 1330, 1331: Feketheherdeu (Gy. 1: 40, 100). Györffy szerint erre vonatkozik a Havas-hegyek megnevezés is.
Fekete-hegy 'Borsva határában levő hegy' +1264/324: Fekethehygh [2a], mo. (Gy. 1: 71).
Fenyő 1330 (Egyházasida): fenio, a. (Gy. 1: 94).
Fűzér-patak 'Széplak határában említett patak' 1327/378: patak Fywzerpatak [fiüzér-], (Gy. 1: 146).
Fűzi ? pataka 'Szina és Felnémeti határában említett patak' 1317: Fyzypataka [fizi ~ fize ?], riv. 1317/409: Fizyeapatak [bizonyára romlott alak], riv. (Gy. 1: 148).
Ganna 'Ganna határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1320: Ganna, riv. (Gy. 1: 83). Ganna vize-ként is említik.
Ganna vize 'Ganna határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1320: Ganna wize, riv. ~ riv. seu pothok Ganna wyze (Gy. 1: 83). Ganna néven is említik.
Garabos-halom 'Nyeste határában levő domb' 1256: Garaboshalm, mon. (Gy. 1: 125).
Garadna 'a Hernád jobb oldali mellékfolyása, Gálya, Garadna, Oroszi és Szurdokbénye határában említik' 1234/243: Grathna, fl. (Gy. 1: 41, 84, 150), 1278: Granna, fl. (Gy. 1: 85), 1332, 1360: Garadna, riv., fl. (Gy. 1: 84, 126 [2a]). Garadna-patak és Garadna pataka néven is említik.
Garadna-patak 'a Hernád jobb oldali mellékfolyása' 1326/375: patak Garadnapatak (Gy. 1: 150). Alakváltozata: Garadna pataka. Garadna-ként is említik.
Garadna pataka 'a Hernád jobb oldali mellékfolyása' 1326/375: Garadnapataka, fl. (Gy. 1: 41, 150), 1332: Garadnapathaka, riv. (Gy. 1: 84, 85). Alakváltozata: Garadna-patak. Garadna-ként is említik.
[Gard-erdő] 'az Ida patak és Jászó közötti nagy erdő, Gard falu közelében' 1255: silva Gord (Gy. 1: 40, 98). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Gard-fő 'Gard határában említett hely' 1330: Gordfew ~ a capite cd. Goord (Gy. 1: 85).
[Golcsa-havasok] 'a Fekete-erdő Jászó és Gölnicbánya közötti része' 1255: alpes Golcha (Gy. 1: 98, 140). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekini.
Gölnic 'Jászó határában említett folyó, a Hernád jobb oldali mellékvize' 1255: Gylnych [2a] [gilnic], fl. (Gy. 1: 98).
Gönyű pataka 'Csany és Gönyű határában említett patak' 1255: Gunupotoka (Gy. 1: 75, 89).
Görböce pataka 'Tőkés és Görböc határában említett patak, a Miszla mellékfolyása' 1324/377: Gurbuchepotaka, 1330: Gurbuche pataka (Gy. 1: 87, 152).
Gyertyán 1247/331 (Egyházasida): jurthan [jurtyán], a. (Gy. 1: 93).
Gyertyános kuta 'a Ronyva menti Újfalu határában levő forrás' 1321: Gurthanuskutha [gyurtyánus], fon. (Gy. 1: 153).
Gyió-köz l. Dió-köz.
Gyurtyános kuta l. Gyertyános kuta.
Gyümölcsény 1255 (Csany), 1258 (Golop): gymulchen [gyimülcsény], a. (Gy. 1: 75, 88).
Halom 1. 'Borsva határában említett domb' +1264/324: Holum, coll. (Gy. 1: 71). 2. 'Beret határában említett hely' 1271: holm (Gy. 1: 68). 3. 'Koksó határában említett hely' 1310: Holum (Gy. 1: 114). 4. 'Szemse határában említett domb' 1318: Holum, mon. (Gy. 1: 139).
Harnád l. Hernád.
Hárspatak-fő 'Gard határában említett hely, bizonyára egy másutt nem említett Hárs-patak forrása' 1330: Haaspatokfew [hás-] (Gy. 1: 85).
Hasadt-kő 'Jászó határában említett magaslat, szikla' 1330, 1331: Hasathkeu, lapis cementinus (Gy. 1: 40, 100).
[Havas-hegyek] 'Abaúj megye ÉNy-i részén elterülő nagy kiterjedésű erdőség' 1317: montes alpinales (Gy. 1: 40, 151-2). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti, a Fekete-erdő másik megnevezésének tartja.
Hegyes-hegy 'Jászó környékének legmagasabb hegye' 1255: Hygyshyg, mo. (Gy. 1: 40, 98 [2a]).
Helednek 'Jánok határában említett patak' 1323/390: Helednek, fl. (Gy. 1: 95).
Henc ? malma 'a Jászói-havasok lábánál fekvő malom' 1286: Hench molna, mol. (Gy. 1: 97).
Hernád 'Abaúj vármegye főfolyója, a Sajó bal oldali mellékvize' 1200 k.: Honrad ~ Honrat, fl. (Gy. 1: 39), 1230, 1294: Harrad, fl. (Gy. 1: 39, 116 [4a], 140), +?1232/384/393, 1255, 1256, 1284, 1290, 1290>377, 1323>341, 1326: Hornad,
fl., aqu. (Gy. 1: 39 [2a], 72, 75, 86, 90, 114, 118, 124 [2a], 140,
158), 1234/243, 1246/348/408, 1249, 1251, +1262/ XIV., +1263/+264,
1270/369, 1272, 1275, 1281>353, 1283/311, 1292/406, 1294,
1295/346/401, 1296>364, 1299, 1300, 1309, 1310/436, 1310>437,
1312, 1323, 1316/327, 1320, 1324, 1326/375, 1332, 1360: Harnad,
fl., aqu. (Gy. 1: 39 [2a: az egyik téves évszámmal, helyesen:
1234/243], 60, 63, 69, 75, 77, 82, 84 [2a], 85, 91, 94 [3a], 102 [2a],
109 [2a], 110, 111, 113, 122 [2a], 123 [2a], 126, 136, 147, 150 [5a],
158 [2a]), 1255, 1259, 1278, 1278>367, 1282, 1283, 1290/291,
1296>364, 1317: Hernad, fl., rip. (Gy. 1: 39, 75, 84 [2a], 85, 111 [2a], 112, 118, 123, 140), 1255: Horrad (Gy. 1: 39), 1261: Henrad, fl. (Gy. 1: 105 [2a]), 1265/283, 1271: Herrad, aqu. (Gy. 1: 81, 140), 1316: Harnaad, fl. (Gy. 1: 150).
Hetény 'Golop határában említett domb' 1296/474/475: Hethen, coll. (Gy. 1: 88).
Hideg-kút 'Felida határában említett forrás' 1330: Hidegkut, put. (Gy. 1: 94).
Hideg-patak 'Szántó határában említett patak' +1326/400 k.: Hidekpatak ~ Hydegh patag, rivu. (Gy. 1: 142).
Hilyó pataka 'Szemse határában említett, bizonyára a szomszédos Hilyó településen eredő patak' 1318: Hyleupothoka, fl. (Gy. 1: 91, 139), 1319: Hyluupotaca ~ Hylewpotaca, fl. (Gy. 1: 91, 139). Az előtag második magánhangzójának palatális jelölése (eu, ew) talán íráshiba, de esetleg utalhat a hűl igével való kapcsolatra is.
Holt-Ida 'az Ida K-i mellékága' 1251: mortua aque Ida (Gy. 1: 41, 69, 92), 1317: antiquo meatu fl-i Ida, Holt Ida vocato (Gy. 1: 41, 148), 1323/ XIV.: Holtyda, fl. (Gy. 1: 41 [az évszám tévesen: 1324/XIV.], 117). Ó-Idá-nak is említik. Vö. Ida.
Hornád l. Hernád.
Hosszú-hegy 'a füzéri uradalom határában említett hegy' 1270/272: Huzevheg [huszuhegy], mo. (Gy. 1: 82).
Hotkó 'Szemse határában említett patak, a Szkrebin bal oldali mellékvize' 1318: Hothkou, fl., 1319: Hudkov, fl. (Gy. 1: 40, 139, de 40. alatt 1319: Hudkow). A XV. sz.-tól a környéken Hatkóc települést említenek (vö. FNESz.).
Hrotló ? -patak 'Széplak határában említett patak' 1327/378: patak Chrotloupatak (Gy. 1: 146).
Ida 'Abaúj vármegye ÉNy-i részének nagyobb folyója, a Bódva bal oldali mellékvize' 1247/331, 1278, 1319: Yda, fl., aqu. (Gy. 1: 92, 93, 133, 138, 139[2a]), 1251, 1255, 1317, 1318, 1322>398, 1323/390, 1323/ XIV., 1324, 1329/416: Ida, aqu., fl. (Gy. 1: 69, 74, 92 [2a], 94, 95 [4a], 98, 117 [3a], 139 [3a], 148), 1330: Gida [bizonyára tévesztés], fl. (Gy. 1: 94). Ida vizé-nek is említik. Vö. Holt-Ida, Ó-Ida.
Idai nagyút 'Kassáról Gardon át Nagyidára vezető út' 1330: Ydaynoguth, via magna (Gy. 1: 53, 85, 93).
Ida vize 'Abaúj vármegye ÉNy-i részének nagyobb folyója' 1332: Idawyse, fl. (Gy. 1: 91). Az Ida névváltozata.
Ilsva 'a Hernád bal oldali mellékfolyója Füzér környékén' 1270/272: Ilsua, rivu. (Gy. 1: 39, 83 [2a]).
Irtvány 'Lánc határában említett hely' 1298: vrtuan [ortvány] ~ yrtuan [irtvány] (Gy. 1: 116). Györffy egyik adata talán nyomdahiba lehet. Az OklSz. yrtuan formában közli az adatot, a TESz. átveszi Gy. és az OklSz. mindkét adatát. A ma élő Ortvány alak (Gy. i. h.) a veláris olvasatot támogatja.
Izra 'a füzéri uradalom határában említett tó, belőle eredt a Kolbása patak' 1270/272: Isra, stag. (Gy. 1: 40, 82).
[Jászói-havasok] 'a Fekete-erdő Szomolnok és Jászó közötti része' 1286: in radice alpis Jazov (Gy. 1: 40). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Jegenye +1262/XIV. (Koksó): jegenye, a. (Gy. 1: 113).
Jurtyán l. Gyertyán.
Kánya-hegy 'Borsva határában említett hegy' +1264/324: Kanyahegy ~ Kanahegy, mo. (Gy. 1: 71).
Kanyapta 'az Ida déli mellékága, Lánc és Jánok határában említik' 1298: Kanapota (Gy. 1: 41, 116), 1323/390: Kanapta, fl. (Gy. 1: 41, 95).
[Kassai-Nagy-hegy] 'a Fekete-erdő Gölnicbánya és Kassa közötti része' 1317: magnus mons Cassouiensis (Gy. 1: 40, 103, vö. 108). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Kednek 'Széplak határában említett forrás' 1293/496: Kednek, fon. (Gy. 1: 145).
Kemence pataka 'a Borsva jobb oldali mellékvize' +1264/324: Kemenchepathaka, riv. (Gy. 1: 40, 71).
[Keresztelő Szent János völgye] 'a premontrei monostor helye Jászón' 1234 k./XV.: Agr. dyoc. Vallis S. Joannis Baptiste, que al. nom. dicitur Turna (Gy. 1: 96).
Két-jó köze 'a Hernád és a Tarca köze, Fügöd határában említik' 1246/348/408: Kethyoukyzi [-kizi], prat. (Gy. 1: 39, 82). Vö. a Dió-köz szócikkel.
Kietlen-aszó 'a Ronkva mellékvölgye, Szebenye és Szend határában említik' 1259/327400/402: Kyethlenazow, vall. (Gy. 1: 41, 144), 1312: Kyethlenzov (Gy. 1: 41, 143). A második adat deetimologizálódott forma lehet.
Király uta 'Abaúj vármegye fő útvonala a Hernád völgyében' 1256: Kyraluta, str. (Gy. 1: 124). Aba nagyút és Nagy út néven is említik.
Kis-Gölnic 'a Hernád mellékfolyása Gölnicbánya környékén' 1297: Kysgelnuch [kisgelnüc], fl. (Gy. 1: 106).
Kis ? -rét 'Noé határában említett hely' 1256: Kyusret [kiüsrét], prat. (Gy. 1: 40, 124). Az előtag esetleg a kies-sel azonosítható.
Kolbása 'a Ronyva jobb oldali mellékfolyása, az Izra tóból ered' 1270/272: Kulbasa, rivu. (Gy. 1: 40, 83, 114).
Komlós 'a Borsva bal oldali mellékvize a füzéri uradalom határában' 1270/272: Kumlovs, rivu. (Gy. 1: 83, 114). Komlós pataka-ként is említik.
Komlós pataka 'a Borsva bal oldali mellékvize a füzéri uradalom határában' +1264/324: Kumlospathaka, riv. (Gy. 1: 40, 71). Komlós néven is említik.
Kukili ? ~ Kükilyi ? 'Jánok határában említett hely' 1323/390: super qd. Berch Kukyly vocato (Gy. 1: 95).
Kökény 1255 (Csany): kuken, dum. (Gy. 1: 75).
Körtvélyes-hegy 'Hilyó és Szemse határán említett hegy' 1332: Korthweleshygh ~ Kurthwelusheygh [kürtvélyüs-], mo. (Gy. 1: 40, 91, vö. 1: 94).
Köz-bérc 'Szemse és Egyházasida közötti határjel' 1280: Kuzberch, mon. (Gy. 1: 139). Közép-bérc-nek is említik.
Közép-bérc 1. 'Golop határában említett hely' 1258: kuzepberch, loc. (Gy. 1: 88). 2. 'Szemse és Egyházasida közötti határjel' 1280: Kuzepberch, mon. (Gy. 1: 93). Köz-bérc-nek is említik.
Közép-ér 'Pere határában említett hely' 1326: Kuzeper, loc. (Gy. 1: 131).
Kükilyi ? l. Kukili.
Küsmöd 'a Kassa alatti síkságon eredő patak, a Szartos jobb oldali mellékvize' 1267/272: Cusmeud, fl. (Gy. 1: 39, 78). Az alsó szakaszát Belse-patak-nak említik.
Lapos-bükk 'Szemse határában említett hely' 1318: Lapisbyk [lapisbik], 1319: Lapusbyk (Gy. 1: 139).
Láz 'Gönyű határában említett hely' 1290: Laz, t. (Gy. 1: 90).
[Leánynegyed] ? 'Széplak határától elkülönített terület' 1293: Quarta puellaris, t. (Gy. 1: 145). Györffy a latin kifejezést tulajdonnévnek tekinti.
Liget 'Tőkés határában említett hely' 1324/377: Ligeth, 1330: Lygeth, loc. (Gy. 1:152). Ugyanott Radimó néven is említik.
Lucsica ? 'Oroszi határában említett hely' 1360: Luchicha, prat. (Gy. 1: 126).
Magna silva l. [Nagy-erdő].
Magnus mons Cassouiensis l. [Kassai-Nagy-hegy].
Magyalfa 1320 (Ganna): magyalpha, a. (Gy. 1: 83 [2a]).
Maturus ? -rekettye 'Tőkés határában említett hely' 1324/377: Mathurus rokathya [rokatya], 1330: Mathurus rakathya, frut. (Gy. 1: 152).
Megye pataka 1. 'Szemse határában említett patak' 1318: Megee pothoka ~ Megepothoka, fl., 1319: Megepotaca ~ Megepotoca (Gy. 1: 139). 2. 'Kalsa és Füzér közötti határpatak, Újfalu környékén ömlik a Ronyvába' 1321: Megepotaka, fl. (Gy. 1: 153), 1327: Megepathaka, fl., vall. [3a], (Gy. 1: 101).
Mély-patak 'Kalsa határában említett patak' 1327: Melpathak, fl. (Gy. 1: 101).
Mérahorka 'Méra és Noé határában említett hely' 1256: Merahorka, loc. (Gy. 1: 118, 124).
Meszes-patak ~ Mézes-patak ? 'a Szerencs-patak mellékvize' 1317: Mezespatak, fl. (Gy. 1: 40). Györffy Mézes-nek olvassa. Aranyas (2.) néven is említik.
Mészpest 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hely' 1321: Mezpesth (Gy. 1: 153).
Mézes-patak ? l. Meszes-patak.
Mezsgye 'Ganna határában említett hely' 1320: meesde (Gy. 1: 83).
Milic-kő 'a füzéri uradalom határában említett hegy' 1270/272: Mylychkw (Gy. 1: 40, 82).
Miskó 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hegy' 1321: Mysko, mo. (Gy. 1: 153).
Miszla 'a kassai hegyekben eredő, Kassa alatt jobb felől a Hernádba ömlő patak' 1230: Mysloa [miszloa], aqu. (Gy. 1: 39, 64, 116, 120), 1230: Misloa, aqu. (Gy. 1: 66, 116, 120), +1262/XIV., 1284, 1297, 1299, 1310, 1318, 1326, 1328, 1330: Myzla, fl., aqu. (Gy. 1: 39, 67, 68, 85, 86 [2a], 106, 113, 114 [3a], 120 [2a], 152 [3a], 159), 1310, 1317, 1328: Mizla, fl. (Gy. 1: 75, 114, 120, 151, 152), 1318, 1320: Mysla (Gy. 1: 67, 120), 1324/ 377: Myzfa [romlott alak] (Gy. 1: 152 [3 adat]).
Mogyorós-berek 'Ganna határában említett hely' 1320: Monyorosberek ~ Monyrousberek [monyrous-] (Gy. 1: 83).
Mogyorós-patak 'Szurdokbénye és Alnémet határfolyása, a Hernád mellékvize' 1234/243: Munurous potok [munyurous-], riv. (Gy. 1: 41, 150).
Mogyorósd l. Monyrósd.
Mohos-patak 'a füzéri uradalom határában említett hely' 1270/272: Muhuspotok, fon. (Gy. 1: 83).
Monaj 'Pocsaj és Nyeste határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1256: Monay, rivu. (Gy. 1: 120, 125 [2a], 132).
Montes alpinales l. [Havas-hegyek].
Monyorós- l. Mogyorós-.
Monyrósd 'Ganna határában említett kút' 1320: Monyrousd, put. (Gy. 1: 83).
Morotva 'Csany határában említett hely' 1255: Mortua [mortva], stag. (Gy. 1: 75).
Musztuk ? 'Szemse határában említett patak' 1318: Muzthuk, fl., 1319: Musthuc, fl. (Gy. 1: 139).
Nadályos-tó 'Szina határában említett tó' 1317: Nadaliusto, stag. (Gy. 1: 148).
[Nagy-erdő] 1. 'a füzéri uradalom határában említett, a Hernád völgyétől K-re húzódó nagy kiterjedésű erdő' +1256, 1327: magna silva (Gy. 1: 40). Bükk-erdő néven is említik. 2. 'Kassa határában említett erdő' 1261: magnam silvam (Gy. 1: 105). Györffy a latin kifejezéseket tulajdonnévnek tekinti.
Nagy-gyűr 'Szántó határában említett hegy, a Szerencs-patak és az Aranyas fogja közre' +1326/400: Nogh Gyur, mo. (Gy. 1: 40, 142).
Nagy-gyűr völgye 'Szántó határában említik, a Nagy-gyűr melletti hely' +1326/400: Nogh Gyuruelde, vall. (Gy. 1: 142).
Nagyút alja 'Ganna határában említett hely' 1320: Nogutalia (Gy. 1: 84).
Nigra silva l. Fekete-erdő.
Niznanó ? pataka 'Jászó határában említett patak' 1255: Nyznanoupotoka (Gy. 1: 98).
Nyeste 'Nyeste határában említett patak' 1256: Neste, riv. (Gy. 1: 125).
Nyírfa 1298 (Lánc): nirfa (Gy. 1: 116).
Ó-Ida 'az Ida K-i mellékága' 1327: O-Ida, aqu. (Gy. 1: 41, 69). Holt-Idá-nak is említik. Vö. Ida.
Ortvány l. Irtvány.
Ölyves-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Vluespotok, rivu. (Gy. 1: 83).
Parlag 'Ganna határában említett hely' 1320: parlag (Gy. 1: 83).
Páli nagyút 'Gard határában említett, Páli (~ Pauli) felé vezető út' 1330: Paulinoguth [pauli-], via (Gy. 1: 85, 133).
Pisztrángos-patak 'Kassa fölött a Hernádba ömlő patak' 1261: Pistrungus potoc, riv. (Gy. 1: 40, 105), 1261/275: Pistrunguspotak (Gy. 1: 105).
Pocsej 'Pocsej határában említett patak, a Szikszó patakába ömlik' 1256: Pochey, riv. (Gy. 1: 132 [2a]).
Pocsim 'Pocsej és Pocsim határában említett patak' 1256: Pochym, riv. (Gy. 1: 132 [2a]).
Pőt erdei ~ erdeje 'Bakta határában említett erdő' 1272/419: Pewth herdey, s. (Gy. 1: 64).
Quarta puellaris l. [Leánynegyed].
Radimó 'Tőkés határában említett hely' 1330: Radymo, loc. (Gy. 1: 152). Ugyanott Liget néven is említik.
Rakaca 'Jánok határában említett patak, a Bódva mellékvize' 1323/390: Rakacha (Gy. 1: 96). Alakváltozata: Rakaca pataka.
Rakaca pataka 'Jánok határában említett patak, a Bódva mellékvize' 1323/390: Rakachapataka (Gy. 1: 41, 96). Alakváltozata: Rakaca.
Rakattya- l. Rekettye-.
Rakolc pataka 'a Ronyva menti Újfalu határában említett patak' 1321: Rakolchpothoka, fl. (Gy. 1: 153).
Rásony völgye 'Karácsond határában fekvő hely, Léh és Berencs között' 1326/335: Rasonwelge, vall. (Gy. 1: 68, 102, 134).
Ravaszlyuk 1. 'a füzéri uradalom határában említett hely' 1270/272: Rowozlyk [-lik], loc. (Gy. 1: 83). 2. 'Ganna határában említett hely' 1320: Roazliuk (Gy. 1: 83).
Rekettye 1318 (Szemse): Rakatya [rakatya], a. (Gy. 1: 139), 1327>410 (Papi): Rakathya, rub. (Gy. 1: 129).
Rekettyebokor 1258 (Golop): requetiarbukur [az adat első része hibás alak lehet] (Gy. 1: 88), +1262/ XIV. (Koksó): rakatya bokor, dum. (Gy. 1: 113).
Rekettyés 'Koksó határában említett hely' +1262/XIV.: Rakatyas, prat. (Gy. 1: 113).
Rodnuk 'Méhlyuk és Rodnuk határában említett patak, a Szkrebin mellékvize' +1263/+264: Rodnuk, riv. (Gy. 1: 40, 118, 136).
Ronkva 'a Hernádba ömlő folyó Abaúj megye D-i részén' +1245: Ronkus [?: Ronkua], torr. (Gy. 1: 41, 143), 1259/327/400/402: Ronkwa, rivu. (Gy. 1: 144), 1259/402: Ronkua, riv. (Gy. 1: 41), 1305: Roncua, fl., 1312: Ronkova [ronkova], fl. (Gy. 1: 41, 143).
Ronyva 'a Borsvával egyesülő folyó Abaúj megye K-i részén' 1321, 1327: Ronua, fl. (Gy. 1: 40, 153 [3a]), 1327: Ronua ~ Ronwa [2a] ~ Ronva, fl. (Gy. 1: 40, 101, 153 [2 adat]).
Rusaszó ? 'Fáj határában említett hely' 1243: ad caput Rusozo (Gy. 1: 79).
Sáros-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak, a Kolbása mellékvize' 1270/272: Saruspotok, rivu. (Gy. 1: 40, 82).
Sebes-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Sebuspotok [sebüs-], rivu. (Gy. 1: 82).
Sermál ~ Szermál ? 'Pocsej határában említett hely' 1256: Sermal, loc. (Gy. 1: 132).
Sihoka ? réte 'Kalsa határában említett hely' 1327: Syhocarete, prat. (Gy. 1: 101).
Silva Gord l. [Gard-erdő].
Somogy(i)-Boldvafő 'a Somogy(i)-Boldva folyó forrásvidéke Jászó határában' 1255: Sumugy Bulduafeu, fon. (Gy. 1: 98, l. 1: 40 is, de ott fontem helyett montem áll). Vö. Boldva.
Sötét-völgy 'Borsva határában említett völgy' +1264/324: Sethetwelg [setétvelgy], vall. (Gy. 1: 71).
Száraz-patak 1. 'Borsva határában említett patak' +1264/324: Zarazpothok, riv. (Gy. 1: 71). 2. 'Tőkés határában említett patak' 1317: Zaraz pothok (Gy. 1: 151), 1324/377: Zarazpothok, riv. (Gy. 1: 152), 1330: Zaroz patok (Gy. 1: 152). 3. 'a Ronyva menti Újfalu és Kalsa határában említett patak' 1321: Zaraspothoc (Gy. 1: 153), 1327: Zarazpathak, vall. (Gy. 1: 101).
Száraz-völgy 'Méhlyuk határában említett völgy' +1263/+264: Zarazwlg, vall. (Gy. 1: 118).
Szár-hegy 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hegy' 1321: Zarhyg, mo. (Gy. 1: 153).
Szarnó ? hegye l. Zsarnó hegye.
Szartos 'a Miszla patak folytatása, a Hernád mellékvize' 1255: Scortas, fl. (Gy. 1: 39, 75 [2a]), 1290: Scarcas [?: Scartas], fl. (Gy. 1: 39, 90), 1317: Zortus, fl. (Gy. 1: 148). Vö. Aszú-Szartos.
Szartos-tó 'Csany határában említett hely, talán a Szartos kiszélesedő része, esetleg holtága' 1270/369: Sartostou, loc. (Gy. 1: 75).
Szék 1. 'Gibárt határában említett hely' 1316: Seek ~ Sech, palu. (Gy. 1: 87). 2. 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hely' 1321: Scek (Gy. 1: 153).
Szekeres-völgy 'Méhlyuk határában említett völgy' +1263/+264: Zekereswlg, vall. (Gy. 1: 118).
Szekeresvölgye-fő 'Jászó határában említett hely' 1331: Zekereswlgefeu (Gy. 1: 100).
Szék-patak 'a füzéri uradalom határában említett patak' 1270/272: Scekpotok, rivu. (Gy. 1: 83).
Szeleden 'Jánok határában említett patak, a Bódva mellékvize' 1323/ 390: Sceleden, fl. (Gy. 1: 41, 95).
Szentes 'Golop határában említett hely' 1296/474/475: Zenthus [szentüs], coll. ~ Zenthws, t. (Gy. 1: 88).
Szerencs 'Hécénél eredő, Abaúj megye D-i részén folyó patak' 1258: Zeremch fl. (Gy. 1: 40, 88 [2 adat]), 1296/474/475, +1326/400 k.: Zerench, fl., rivu. (Gy. 1: 40, 88 [2a], 142). Szerencs-patak néven is említik.
Szerencs-patak 'Hécénél eredő, Abaúj megye D-i részén folyó patak' +1326/400 k.: Zerenchpatak, riv. (Gy. 1: 4, 142). Szerencs néven is említik.
Szermál ? l. Sermál.
Szer-tó ? 'Belse határában említett hely' +?1232/384/393: venit ad Scertora (Gy. 1: 72).
Szikszó pataka 'a Hernád jobb oldali mellékvize, Didic és Vadász határában említik' 1302>344: Zekzoupathaka [székszou-], fl. (Gy. 1: 41, 77) 1329/406: Zykzovpathaka, fl. (Gy. 1: 41, 154), 1329/406/413: Zykzopathaka, fl. (Gy. 1: 147).
Szil 1319 (Szemse): Syl, a. (Gy. 1: 139).
Szilfa 1318 (Szemse): Zylpha, a. (Gy. 1: 139), 1329/416 (Buzita): zilfa, a. (Gy. 1: 74).
Szirna 'Koksó határában említett patak' +1262/XIV.: Zyrna, fl. (Gy. 1: 113).
Szkrebin 'a Fekete-erdőben eredő patak Abaúj megye É-i részén' 1278: Screbyn [2a] ~ Screbyna, aqu. (Gy. 1: 40, 133 ), 1318: Zkurbyn [szkürbin], aqu., 1319: Scribyn, fl. (Gy. 1: 40, 139), 1329/416: Scruben [szkrüben], aqu. (Gy. 1: 74).
Szomolnok-fő 'Jászó határában patakként említik, de inkább a Szepes megyei Szomolnok patak forrásvidéke lehetett' 1255: Zumulnukfeu, fl. (Gy. 1: 98).
Szomucs ? ~ Szömucs ? aszófa ? 'Golop határában említett hely' 1258: Scomuch osofa, m. (Gy. 1: 88).
Szoros út 'a füzéri uradalom határában említett út' 1270/272: Zurusut, via (Gy. 1: 82).
Szömücs aszófa ? l. Szomucs aszófa.
Tarca
'a Hernád bal oldali mellékvize, amely Zsadánynál ömlött a Hernádba, s
Gönctől D-re Szikszóig a Hernád bal oldali kísérővize' (vö. Gy. 1: 39)
1280, 1316, 1326, 1327/328/ 378: Tharcha, fl. (Gy. 1: 39 [2a], 87, 146), 1293/496, 1304: Tharcza, fl. (Gy. 1: 39, 92 [2a], 130, 145), 1312, 1327/373/762: Tarcza, fl. (Gy. 1: 74, 136), 1323: Tartha, fl. (Gy. 1: 104), 1312/357/398/475, 1317, 1323, 1323/ 351, 1325, 1326, 1327, 1327/336, 1327/328/378, 1360: Tarcha (Gy. 1: 39, 92, 102 [2a], 104 [3a], 126 [2a], 131, 136 [5a], 146).
Tekeres uta 'Szántó határában említett út' +1326/400: Tekeres uta, via (Gy. 1: 142). Alakváltozata: Tekerő ? uta.
Tekerő ? uta 'Szántó határában említett út' +1326/400: Tekeryouta [tekerjö- ?], via (Gy. 1: 142). Alakváltozata: Tekeres uta.
Telek pataka 'Szemse határában említett patak' 1318: Thelek pothoka, fl., 1319: Telekpotoca, fl. (Gy. 1: 139).
Teplece 'Hutka és Széplak határán említett patak' 1293/496: Theplecze, fl. (Gy. 1: 92 [2a]).
Tereblye ~ Tereble 'Kalsa és Újfalu határában említett patak, a Ronyva jobb oldali mellékvize' 1321: Thereble, aqu., fl. (Gy. 1: 40, 153), 1321, 1327: Tereble, fl. (Gy. 1: 101, 153).
Terpec 'Noé határában említett folyó' 1256: Terpech, fl. (Gy. 1: 124 [2a]).
Tiburca ? -fő 'Kalsa határában említett hely' 1327: Tyburchafeu, vall. (Gy. 1: 101).
Topolya 1317 (Szina): Topolya, a. (Gy. 1: 148).
Tölgyfa 1251 (Bolcsárd): tulgfa, a (Gy. 1: 69), 1318 (Szemse): theulgyfa, a. (Gy. 1: 139).
Tövises-parlag 'Szina határában említett hely' 1317: Tuissespalag [tüissespalag], rus. (Gy. 1: 148).
Tövisfa 1284 (Koksó): teuisfa [tevisfa ~ töisfa], lig. (Gy. 1: 114).
Trete ~ Tretye-fő 'Ganna határában említett hely' 1320: ad caput vallis Tretefeu (Gy. 1: 83).
Vallis S. Joannis Baptiste l. [Keresztelő Szent János völgye].
Vanik ~ Vanyik szege 'Szina határában említett hely' 1317: Vanikzege, loc. (Gy. 1: 148).
[Vár] 'Szend határában említett domb' 1259/327/400/402: prope monticulum, quod castrum nuncupatur (Gy. 1: 144).
Váralja-rév 'Felida határában említett hely, a Gida (bizonyára: Ida, l. ott) folyó mellett' 1330: Varabareu [1: Varaliareu], loc. (Gy. 1: 94). A közelben vár helyét említi az oklevél.
Vaszó ? pataka 'Karácsond határában említett patak' 1326/335: Wazow pataca, fl. (Gy. 1: 102). Talán azonos a Vosoncó-val.
Vosoncó 'a Hernád jobb oldali mellékvize' 1272/419: Vosonczow, fl. (Gy. 1: 41, 63, 64 [2a]), 1284/ 379>430: Vosontho, fl. (Gy. 1: 41, 68), 1284/379>430: Vosontha (Gy. 1: 41, 68), 1310: [Wo]sonzo, riv. (Gy. 1: 102). Azonosításuk hang- és helyesírás-történetileg nem problémamentes.
Vö. még Vaszó pataka és Voson-aszó.
Voson-aszó ? 'Beret határában említett patak' 1271: Voson oso ~ Vosonoso, aqu. (Gy. 1: 41, 68). Györffy azonosítja a Vosoncó
(ma Vasonca) patakkal (1: 41). Az e körbe vonható adatok együttes
elemzése azonban komoly hang- és helyesírás-történeti problémákat vet
föl.
Verbelice pataka 'Tőkés határában említett patak, a Miszla mellékvize' 1317: Werbeliche potoka ~ Werbelice pothuka (Gy. 1: 151, 152).
Visla ~ Viszla pataka 'Kassa környékén, a Fekete-erdő mellett említett patak' 1311: Vislapotoka (Gy. 1: 106). Györffy Visla patak-nak olvassa.
Viszkó ? pataka 'Borsva határában említett patak' +1264/324: Wyzkopathaka, riv. (Gy. 1: 71). Györffy romlott névalaknak tartja, és -- bizonyára a később adatolható Bissó-patak-kal való egyeztethetősége miatt -- kérdőjellel Byzcopathaka formában helyesbíti. Ennek ejtése [bisó pataka] is lehetett.
Viszla pataka l. Visla pataka.
Zúgó 'Kércs határában említett halastó' 1272: Zugo, pisc. (Gy. 1: 40, 111).
Zsarnó ~ Szarnó ? hegye 'a Ronyva menti Újfalu határában említett hegy' 1321: Zarnohygy, mo. (Gy. 1: 153).
HOFFMANN ISTVÁN--RÁCZ ANITA--TÓTH VALÉRIA